Honvédelem és nemzetbiztonság

Ne a honvédségen csattanjon a válság

Leopard 2A4

Nem mindenkin csattan a válság – írja a Népszava egy, a 2020-as költségvetés  aktuális számait elemző cikkében. A kormány – az újság szerint – „összesen mintegy 3200 milliárd forinttal költ többet a 2020-as költségvetésben tervezettnél, ezt részint a korábbi évek maradványaiból, de nagyobb részt az hiány és az államadósság növeléséből finanszírozza.”  

A lap a Magyar Államkincstár adataira támaszkodik, a táblázat ábrája alapján I-VI. havi kimutatásokat összegezve. Ennek az összegzésnek eredményeként megállapítja, hogy „a gazdasági válságkezeléssel össze nem függő legnagyobb plusz kiadás a Magyar Honvédség fegyverzetvásárlásaihoz kapcsolódik: a sereg beruházási kiadásait a törvényben engedélyezetthez képest a kormány 169 milliárd forinttal fejelte meg, így erre a célra 339 milliárd forint jut. Ezen beszerzésektől a kormány a válság ellenére sem állt el.”

A cikkben leközölt táblázatban viszont az olvasható, hogy a Honvédelmi Minisztérium esetében a „többletpénz” 284,9 milliárd forint, ami az ábra alapján 46,2 %-os növekményt jelent. A cikk ráadásul arra utal, hogy a beruházási kiadások lettek megemelve, vagyis a Népszava ismeri a fejezeten belüli változásokat is. Ettől függetlenül nekem nem sikerült ezeket az adatokat  matematikailag egy logikai zárt rendszerbe illesztenem (339-169=170 és nem 284, a 46 %-ot pedig ugyanúgy nem tudtam értelmezni).

A megoldást persze az jelenti, ha megnézzük Magyar Államkincstár publikált adatait, amik már I-VII. havi bontásban elérhetők, és megvizsgáljuk a fenti kérdést. Annyira jól informáltak nem leszünk, mint a Népszava, mert a fejezeten belüli módosításokat nem tartalmazza, de a Magyar Honvédség teljes költségvetésének előirányzat változásai segítik megérteni a fenti adatokat.

Költségvetés

Forrás: jogalappal.hu szerkesztés

Ezekből az adatokból azonban az látszik, hogy az előirányzat 616 milliárd forintról 907 milliárd forintra nőtt, azonban ennek fedezetét 143 milliárd forint erejéig maradvány, 23 milliárd forint erejéig többletbevétel jelenti, a költségvetési támogatás pedig valójában 124 milliárd forint. Viszont az megfejthető, hogy a Népszava által jelzett 284 milliárd forint megfelel a júniusi 23+143+118 milliárd forintnyi változás összegének, ami 46 %-os növekményt jelent a 606 milliárdos éves előirányzathoz képest.

Az ábra tehát a számokat tekintve – bizonyos értelemben – pontos, a cikk szöveges elemzése azonban nem látszik a számokból, de nem kizárt, hogy a fejezeten belüli költségvetésen belül így alakultak a számok. Azonban talán az ábra adatait (is) érdemes olyan szemmel vizsgálni, hogy ebből 167 milliárd forintnyi növekmény valójában fejezeten belüli bevételnövekmény és korábbi maradvány.

Esetleg azt lehet erről a pénzről állítani, hogy a kormány nem vonta azt el, de ez nem hinném, hogy „nyereményként” lenne értelmezhető. Tényszerűen a költségvetési támogatás összege 124 milliárd forint az eddigi időszakban (és azt már csak mellékesen teszem hozzá, hogy vajon a támogatásból származó növekmény egésze betudható-e a beruházási kiadásokhoz, illetve, hogy ha igen, akkor annak növekményét (a Népszava szerint ez ugyebár 169 milliárd forint) eleve ki kellett pótolni egyéb forrásból). Ettől persze még növekedhetnek a számok az év második felére, de érdemes azokat a megfelelő kontextusba helyezve bemutatni.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom