Külföld

Naná, hogy nem most repült először másik bolygón ember alkotta eszköz

A NASA ma egy fantasztikus űrkutatási eredményt ért el, amiről már korábban is írni szerettem volna, de idő hiányában eddig nem sikerült. A NASA 2020-as projektjének keretei között, a Perseverance Rover hasán a Mars felszínére utazott az Ingenuity Mars helikopter is, amely az első, autonóm módon, saját hajtóművel repülni, és irányítottan helyt változtatni képes repülő eszköz egy másik bolygó légkörében.

Bevallom, igen régóta figyelemmel kísérem ezt a programot, és az egyik legszimpatikusabb momentum az volt, amikor a NASA maga hangsúlyozta, hogy a magyar sajtóban megjelent információkkal szemben a Mars helikopter sikeres felszállásával NEM először repül egy másik bolygón ember alkotta eszköz.

És itt nem valami nyelvészkedő csavarra kell gondolni, vagyis nem arra, hogy a különféle, a bolygók felszíne felé zuhanó, vagy épp ernyőn függeszkedő űreszközök vajon repülnek-e vagy sem. Hanem arról, hogy a szovjet, Vénuszt kutató program, a Vega légköri ballonja volt az első ilyen eszköz, 1985-ben (némi hozzáadott magyar értékkel).

Hogy ezt miért nem lehetett most megírni, nem tudom, mint ahogy az sem igazán derül ki a magyar sajtóból, hogy az eszköz lényegében egy technológiai demó, egyfelől a koncepció, vagyis a Mars fizikai repülhetőségének, másrészt a rendszerek autonóm működésének a tesztje (persze azért van rajta némi optika is, de a lényeg a fent megjelölt, két eredmény).

A másik, ami még érdekes szerintem, az az út, és az a transzparencia, ahogy elérték ezt az eredményt. Például érdekes látni, hogy a JPL laborjában megzúztak pár helikoptert a fejlesztés és a tesztelés során (jól mutatva, hogy ha a projekt egészét nézzük, akkor csak egy apró pillanata a mai repülés), és bátorkodtak ezt közzé is tenni.

A másik pedig – ugyancsak a transzparencia oldaláról – az a szuperérdekes interjú, ami a fejlesztőkkel, illetve a helikopterért felelős JPL projekt rendkívül szimpatikus vezetőjével, a mianmari gyökerekkel rendelkező MiMi Aunggal (az édesanyja volt Mianmarban az első doktori címet szerző nő matematikából) készült még 2019-ben.

Ami bámulatos benne az számomra az, hogy a tudományos eredményei mellet milyen elképesztően magával ragadó személyiség és milyen rettentően jól kommunikál. Ők azok tehát, akik elérték most ezt a repüléstörténeti jelentőségű mérföldkövet, amely kétség kívül óriási segítség lesz bármilyen későbbi, amerikai Mars misszió támogatására.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld