Péterfalvi vs. MSZP 1:0?

MSZP

Apróbb botrány pattan ki a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila és az MSZP között. A NAIH ugyanis adatvédelmi állásfoglalást bocsátott ki, miszerint a párt a Lukács Zoltán által bejelentett “A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásának eltörlésére vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés” megnevezésű adatkezelését nem lehet folytatni az időközben elfogadott törvény hatályba lépését követően. Márpedig az Országgyűlés 2016. április 11-én elfogadta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/10171. számú törvényjavaslatot.

Az állásfoglalásról szóló levélből kiolvasható, hogy a NAIH elnöke egyértelműen úgy látta, hogy az adatkezelés egyik alapelve, a célhoz kötöttség sérül, amennyiben a népszavazásra vonatkozó kérdés kapcsán továbbra is gyűjt aláírásokat az MSZP. Az origo.hu összefoglalójából kiderül, hogy jelenleg négy ügyben zajlik aláírásgyűjtés:

  • A vasárnapi boltzárról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazás,
  • Támogató aláírások gyűjtése annak érdekében, hogy nyitva legyenek vasárnap is a boltok,
  • Szimpatizáns-adatbázis gyűjtése, és a
  • Földtörvényről szóló népszavazási kezdeményezéshez aláírásgyűjtés,

kapcsán. Péterfalvi Attila ezek közül az első kérdést okafogyottnak, és ezzel együtt az eredetileg meghatározott adatkezelési céllal ellentétesnek tartja az MSZP aláírásgyűjtését, legalábbis a fent említett törvény hatályba lépését követő időszakban. Egyben tájékoztatta a pártot, hogy az üzletek vasárnapi nyitva tartását támogató, de nem népszavazási kezdeményezésnek minősülő aláírásgyűjtések esetében is kötelesek meghatározni az adatkezelés időtartamát és az adatok megsemmisítésének ésszerű határidejét.

Az MSZP viszont határozottan kitart amellett, hogy az aláírásgyűjtés törvényes és egyben indokolt is, “mert tudjuk, hogy a Fidesz nem mondott le a vasárnapi boltzárról, több kormánytag is egyértelművé tette, hogy tovább küzd érte.” A párt korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy, ha nép mondta volna ki, hogy el kell törölni a vasárnapi boltzárat, akkor három évig nem nyúlhatott volna a kormány ehhez a kérdéshez.

“Péterfalvi Attila szerint azonban a hároméves moratórium már egy másik ügy. Az aláírásgyűjtő íveken ugyanis konkrétan ahhoz adják a nevüket a támogatók, hogy eltöröljék a törvényt, de a szocialistáknak – a törvény visszavonása után – már az a céljuk, hogy három évig ne is lehessen ilyen témában törvényt hozni.” – olvasható az origo.hu már idézett cikkében. Számomra mindenesetre furcsa az MSZP kirohanása, amit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke felé intézett. Jogi értelemben ugyanis meglehetősen egyértelmű szerintem a helyzet, amit egyébként egy egyszerű kérelemmel, új, ésszerű cél meghatározásával könnyedén orvosolni lehetett volna.

A párt ennek ellenére ebben a formában is törvényesnek tartja az aláírásgyűjtést és inkább felszólította Péterfalvi Attilát, hogy azonnal fejezze be a politizálást, vagy mondjon le tisztségéről. Többek között azért, mert az máig nem vizsgálta ki, hogy az általa vezetett hivatal miképp engedélyezte egy vasárnap 24 óra alatt Erdősi Lászlóné népszavazási kezdeményezését, míg az MSZP beadványát hetekig vizsgálta.

Az ellenzéki párt lemondatási szándéka azért meglepő, mivel épphogy Péterfalvi Attila volt, aki jócskán ügyintézési határidőn belül tájékoztatta a bizonytalankodó Pálffy Ilonát, hogy kiadhatja a kopaszokról készült videófelvételt az MSZP-nek, leszedette a titkosítást a terrortörvény tervezetéről, megágyazott a KEHI jelentések nyilvánosságának, és persze beleállt az MNB-botrányba a közérdekű adatok nyilvánossága érdekében.

Mivel az utóbbi időben rendszeres szereplője a politikai történéseknek, ezért itt az idő és lehetőség állást foglalni a NAIH működéséről.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: