Az Izvestia orosz lap által megkérdezett szakértők szerint a Minszkben fogva tartott orosz állampolgárok Ukrajnába történő kiadatása elkerülhetetlenül rontaná az Oroszország és Fehéroroszország közötti nemzetközi kapcsolatokat és ez mindenképp hátrányos következménnyel járna a választásokra készülő Alexander Lukashenko számára. Oroszország Minszk kiegyensúlyozott és objektív megközelítését várja el a helyzetről, szoros együttműködésben az orosz féllel. Az Oroszország ugyanakkor ragaszkodik polgárainak gyors szabadon bocsátásához is.
Az ügyben megszólaló Viktor Vodolatsky szerint Fehéroroszországnak nem csak el kellene engednie az orosz állampolgárokat, hanem Minszknek bocsánatot is kellene kérnie az indokolatlan fogva tartásért. Továbbá viselnie kellene például az elvesztett jegyek pótlásával kapcsolatos költségeket is.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán főügyészség július 31-én vádat terjesztett elő a fogvatartottakkal szemben, a terrorista szervezetben való részvételről szóló törvénycikk alapján, és emiatti letartóztatásuk iránti kérelmet nyújtott be Minszkben. Kijev szerint ezek az emberek részt vettek a donbassi fegyveres konfliktusban.
Fehéroroszország eközben megjelölte azt is, hogy az orosz állampolgárokat pontosan mivel vádolja. Minszk a fehérorosz büntetőkódex 13. cikkébe, illetve 293. cikkének második bekezdésébe ütköző cselekményekkel vádolja őket. A 13. cikk az előkészület fogalmát rendezi, míg a 293. cikk 2. bekezdés szerint az követi el a bűncselekményt, aki közvetlenül részt vesz zavargásokban (ezek olyan tömeges zavargások, melyek során például személyek és vagyontárgyak elleni erőszak, gyújtogatás, állami alkalmazottak elleni fegyveres ellenállás történik.).
A befejezett tettesi cselekményt egyébként háromtól nyolc évig terjedő börtönnel rendelik büntetni, de nem ismerem a fehérorosz büntetőjogi gyakorlatot, illetve a tényállást, és a források fordítása is csak a Google Translate érdemeit dicséri.
Mindenesetre ennek szerintem ott van egyrészt jelentősége, hogy a médiában következetesen az jelent meg, hogy zavargások előkészületével vádolják őket, ami viszont megvalósulhat úgy is, mint szervezők (és logikailag is inkább ez az első benyomás, mert „atipikus” értelmezésének tűnik olyan zavargáshoz előkészületként csatlakozni, ami el sem kezdődött, úgy, hogy az elkövetők mégsem minősülnek szervezőnek), illetve értelmezni lehetett úgy is, hogy ők egy egyébként mások által szervezett zavargásokhoz csatlakozók lettek volna.
A fehérorosz hatóságok szerint tehát itt most az utóbbiról van szó, amiből viszont logikusan következik, hogy valakit, vagy valakiket a 293. cikk 1. bekezdés szerinti (vagyis szervezői) cselekményekkel is meg kell(ene) gyanúsítaniuk. A másik, hogy a Kijev által megjelölt bűncselekményekkel való szembesítés valójában jóval súlyosabb joghátrány lehet az elfogott oroszoknak, semmint a fehérorosz törvények szerinti ítélethozatal.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
