Az amerikai támadás és a mai hírek, miszerint felmerül a lehetősége annak, hogy az amerikai és szövetséges katonáknak el kell hagyniuk Irakot, arra gondoltam, hogy megnézem mit ír maga az iraki kormány a kialakult helyzetről.
A mostani(?) döntés egyébként komolyan érintheti a kiképző feladatokat is ellátó magyar katonai egységek további sorsát, pedig az iraki missziót, és annak meghosszabbítását – az idei év kapcsán – tavaly még külön kiemelte a kormány.*
Nyilván ezerféle szakértői álláspont létezhet a kialakult helyzet elemzésére, én viszont még nem nagyon olvastam olyan cikket, ami iraki szemszögből mutatta volna be az utóbbi időszak eseményeit.
Szóval a lényeg, hogy elkezdtem olvasgatni az utóbbi időszak iraki kormányzati híreit (nyilván azt, ami angolul elérhető), és úgy tűnik, hogy a látványos vízválasztó a december 29-i, amerikai légicsapás környéke lehetett (nyilván mindez egy hosszú folyamat eredménye is lehet).
Forrás: The Guardian
Az amerikai kormányzati nyilatkozat(ok) szerint a december végi, iraki (és szíriai, de ez most mellékes) támadások célpontja a Kataeb Hezbollah volt, emlékeztetve arra is, hogy a korábbi, Kataeb Hezbollah által szervezett támadásokban egyébként nemcsak egy amerikai személy halt meg, hanem iraki katonák is megsebesültek.
Az iraki kormányzati nyilatkozat viszont megdöbbentően másról szól, ezt pedig eddig nem olvastam sehol sem. A többek között a nemzetbiztonságért is felelős Iraqi National Security Council (INSC) a támadás után összeült és erről 2019.12.31-én meg is jelent egy cikk az iraki kormány oldalán.
Az INSC álláspontja szerint a decemberi amerikai támadás komolyan megsértette Irak szuverenitását és ezzel együtt az iraki kormány jóváhagyása nélkül történt. Ez talán még nem annyira meglepő, az már annál inkább, hogy az iraki tanács szerint az amerikai támadás a határon a DAESH ellen harcoló
Popular Mobilization Forces, vagyis áttételesen az iraki hadsereg katonái ellen irányult.
Az iraki álláspont szerint az amerikai támadásokban tíz iraki katona halt meg, vagy sebesült meg. Az INSC a nyilatkozat végén kiemelte, hogy az események fényében Irak kénytelen lesz felülvizsgálni a kapcsolatait a partnereivel. Az amerikai-iraki viszony elhidegülése tehát már korábban is benne volt a levegőben.
Nyilván fogalmam sincs, hogy a két álláspont közül melyik az igaz, vagy melyiknek nagyobb a valóságtartalma, vagy mennyire zárja ki egyik a másikat, pusztán csak arra szeretnék rávilágítani, hogy a két nyilatkozat között olyan kommunikációs szakadék van, amiből rendkívül nehéz megtalálni azt a közös pontot, amiben egyetértés lehet.
Innen nézve pedig talán az is elképzelhető, hogy az amerikai-iraki viszony az iráni milicisták likvidálása nélkül is elvezetett volna egy olyan állapothoz, amelyben egy ilyen akció kivitelezése később már lehetetlen, vagy jóval kockázatosabb lett volna. Meg persze az is lehet, hogy valójában nem volt komoly szándék az iraki kijelentések mögött és az affér akkor még „belefért” a korábbi együttműködési keretei közé.
*Update: A magyar katonák – a megfelelő műveletbiztonsági intézkedések mellett – továbbra is végzik Irakban a részükre meghatározott feladatokat – közölte a Honvédelmi Minisztérium a közmédiával.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
