NASA kvantumfölény
Hírek Informatika Kiemelt

Módosították a kvantumfölényről szóló tanulmányt

A kvantumfölényről szóló hír azután terjedt el, hogy pár hete a NASA weboldalán átmenetileg elérhető volt egy erről szóló tanulmány, amit az akkori spekulációk szerint valójában csak belső használatra szántak. Később a tanulmány (vagy amit annak lehet gondolni) mégis elérhetővé vált, az ezzel kapcsolatos érdekességekről korábban már írtam. Tegnap megjelent a Nature magazinban a “hivatalos” szöveg is, úgyhogy összehasonlítottam a korábban kiszivárogtatott NASA tanulmánnyal.

Az mindjárt szembeötlő, hogy miközben a világsajtó a tanulmány kapcsán John Martinist emelte ki szerzőként, hivatkozva valakire, aki látta a dokumentumot, majd a később letölthetővé vált, NASA tanulmánynál Eleanor G. Rieffel volt megjelölve szerzőként, most, a Nature weboldalán pedig nem kevesebb, mint 77 személy van szerzőként feltüntetve.

Az, hogy mit láttak a botrány előtt, illetve mi volt a ténylegesen kiszivárgott tanulmány tartalma az nem ismert, az interneten csak olyan NASA tanulmányt találtam, amit azután módosítottak, hogy az eredeti forrás már elérhetetlen volt. Természetesen az is lehetséges, hogy a ma is elérhető verzió így is mindenben megegyezik az eredeti NASA tanulmánnyal. Ebben az esetben viszont meglehetősen furcsák a fájl metaadatai, erről írtam már korábban is.

Az viszont biztos, hogy a NASA és a Nature felületén megjelent tanulmányok szövege között eltérések vannak. Ezt csak részben magyarázza a tanulmány elérhetetlenné tételének NASA-tól származó indokolása. Vagyis az, hogy a tanulmány akkor még nem ment át azon a belső folyamaton, amely a publikálást megelőzi. Érdekes kérdés viszont, hogy ha így van, akkor a “hivatalos és végleges” publikálás miért nem a NASA weboldalán történt? Mi az oka a szerzők furcsa váltakozásának?

Miután mindent OCR-eztem és standardizáltam, majd összehasonlítottam a két tanulmányt – bekezdéseként – akkor azt láttam, hogy a módosítások többsége egyszerű szócsere, amik nem is feltétlenül módosítanak a mondatok értelmén. Ilyen módosítások a due – owing, altought – while, e.g. – for example cserék. Gyakorlatilag csak elvétve található szórendi csere, vagy komolyabb módosítás, mintha egy nem túl tehetséges plagizáló szeretne minél több ponton módosítani egy szövegen, de anélkül, hogy értenie kellene a leírtakat.

Így akadnak teljesen feleslegesnek tűnő módosítások, például, amikor széles körben elterjedt mozaikszavakat, rövidítéseket bont ki az új tanulmány, mint RAM – random access memory, 100k cores – 100,000 cores, 250TB – 250 terabytes. Emellett akadtak helyesírási hibajavítások is, de nem jelentős számban.

A tanulmányban egy-két olyan bekezdés is akad, amin nem történt módosítás, de érdemi kiegészítés vagy változtatás csak néhány helyen olvasható, leszámítva persze az egyetlen új bekezdést: “the largest circuits for which the fidelity can still be directly verified have 53 qubits and a simplified gate arrangement. Performing random circuit sampling on these at 0.8% fidelity takes one million cores 130 seconds, corresponding to a million-fold speedup of the quantum processor relative to a single core.”

Az érdemi módosítások között említhető, hogy az eredeti szövegben az áll, hogy “this dramatic speedup relative to all known classical algorithms provides an experimental realization of quantum supremacy on a computational task and heralds the advent of a much-anticipated computing paradigm,” az új szövegben viszont az, hogy “this dramatic increase in speed compared to all known classical algorithms is an experimental realization of quantum supremacy for this specific computational task, heralding a much-anticipated computing paradigm.”

Mindez talán még inkább kiemeli, hogy nem általánosságban, hanem egy specifikus feladat megoldása kapcsán értelmezhetők az eredmények. Árnyalatnyi különbség, hogy az eredeti tanulmányban olvasható “we expect their computational power will continue to grow at a double exponential rate: the classical cost of simulating a quantum circuit increases exponentially with computational volume, and hardware improvements will likely follow a quantum-processor equivalent of Moore’s law, doubling this computational volume every few years” bekezdés kapcsán, az új szövegben, probably-ra cserélődik a likely szó.

Egy-két bővebb mondatrész került be még a szövegbe, amik lényegében a jövőbeli tervekre utalnak, mit például “the implementation of high-fidelity ‘textbook gates’ natively, such as CZ or , is work in progress,”  vagy “the bitstring samples from all circuits have been archived online (…) to encourage development and testing of more advanced verification algorithms.” Összességében azonban nem látszik – számomra – az a jelentős módosítás, amely tudományos értelemben jelentősen módosította volna a korábban kiszivárgott tanulmány érdemi szövegét és önmagában indokolná a korábbi, váratlan elérhetetlenné tételt.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: