Mit ér egy hatóság eszköz nélkül?

hatóság

Vélhetően nem én vagyok az egyetlen, aki nem tudott arról, hogy szeptember 28-a az információszabadság nemzetközi napja volt. A magam részéről erről egy, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által kiadott  közleményből értesültem, amiben azután egy nemzetközi naphoz, mint ünnephez képest meglehetősen pesszimista hangulatú írással kellett szembesülnöm.

Mielőtt azonban a közleményt elemezném – ha már információszabadságról van szó – érdemes megemlíteni, hogy a Zöldpárti európai parlamenti (EP) képviselők egy csoportja, új kiszivárogtató portált indított EULeaks néven, amelynek fő célja az informátorok hatékonyabb védelme, és ezzel az információszabadság előmozdítása. Az EULeaks létrehozásában a frakció tizenkét tagja vett részt, köztük Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A szivárogtató portál egyébként a Tor böngészőjével érhető el, a eulkspoobuj2ymt7.onion oldalon keresztül.

Magyarországon azonban az információszabadság nemhogy kormányzati támogatást nem kap, hanem egyenesen pénzbe kerül egy, a nemzetközi napot követően megjelent kormányrendelet alapján. A jogszabály ugyanis tételesen meghatározza a közérdekű adatkérésekre tekintettel elkérhető összegeket. Ez a 444.hu szerint jó, mert legalább az extrém árszabásnak gátat szabhat, míg a magyarnarancs.hu szerint az összegek így is a többszörösei a korábban tervezetteknek. Ráadásul a közpénzt érintő szerződések máshol eleve csak a nyilvánosságra hozatalukat követően hatályosulnak. A NAIH 2016. március 31. óta nem tett közzé állásfoglalást az aktuális jogszabályok kapcsán, így nem tudni, hogy mit gondol az árakról és a szabályozási koncepcióról.

A közlemény ezekre a fejleményekre természetesen nem tér ki, de azt deklarálja, hogy a “természetéből fakadóan politikailag érzékeny jogról van szó és érvényesülésében szoros korreláció mutatható ki a szólásszabadsággal, sajtószabadsággal és más kommunikációs alapjogokkal is. Nem véletlen, hogy szabályozásának esetleges változásai, a törvény módosítások általában politikai vitákat generálnak. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról a tényről, hogy a „tudáshoz való joggal” vissza is lehet élni és rosszindulatú alkalmazásával akár meg is bénítható egy hatóság munkája.”

Egyértelművé teszi azt is, hogy a NAIH a rendelkezésére álló eszközökkel szolgálja az információszabadságot és az aktuális kérdésekre vonatkozó állásfoglalásai egyértelmű irányokat, megállapításokat tartalmaznak, majd kiemelt néhány fontosabb ügyet az elmúlt egy évből. A közlemény azonban nem ezzel, hanem az alábbi, már-már zavarba ejtő kérdéssel zárult.

“Felmerül a kérdés, hogy az ésszerű és racionális jogalkalmazás és joggyakorlás elősegítését vajon nem szolgálná-e, ha a felügyelő szervezet az érvényesítés előmozdításának érdekében bizonyos hatósági eszközöket kapna? Az adatkezelő ugyanis jelenleg még egyértelmű mulasztás vagy kötelezettségszegés esetén sem kötelezhető a közérdekű adatok kiadására, feltüntetésére, erre kizárólag a bonyolult és hosszadalmas bírói út vehető igénybe.”

De mit ér egy hatóság hatósági eszközök nélkül?

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: