A mai napon törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amely a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szól. A törvény elnevezése azonban – a tartalma alapján – meglehetősen szerénynek tűnik, mivel a jelenleg T/628. irományszámmal megjelölt javaslatban – meghatározott feltételek teljesülése esetén – a miniszter akár a külföldi befektető a tulajdonszerzését is megtilthatja.
Az új szabályozás a stratégiailag fontos gazdasági területekre terjed ki, mint amilyen például a fegyver- és lőszergyártás, a kettős felhasználású termékek előállítása, a titkosszolgálati eszközök előállítása, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatások nyújtása, a közműszolgáltatások, az elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.
A tervek szerint a külföldi befektető a törvénytervezetben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot, míg nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást a miniszterhez történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet.
Külföldi befektetőnek minősül majd a jogszabály szempontjából az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára, vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, vagy egyéb szerveze. Továbbá külföldi befektető az a társaság is, amelyben külföldi befektető szerez többségi befolyást, de egyébként – jogi személyként – nem minősülne külföldi befektetőnek.
A külföldi befektetőnek a bejelentésében be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos.
A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.
A miniszter a vizsgálat eredményeként dönthet úgy, hogy ilyen körülmény nem áll fenn, és a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy úgy is, hogy fennáll, és ezért a tulajdonszerzést, vagy az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja. A tilalmat indokolhatja különösen az, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható.
Tilalom elrendelése esetén a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. Azt, aki a törvény szerinti bejelentéssel, illetve adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1.000.000 forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
Az indokolás szerint az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az Európai Unió államain kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos (az ország szuverenitását befolyásoló vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny) ágazatokba irányulóan. A tagállamok szabályozása sokszínű, mind az ellenőrzés alá vont ágazatok, mind pedig az ellenőrzés eszközrendszere tekintetében. Ezen tagállamok sorába fog Magyarország is bekerülni, ha a törvénytervezet elfogadásra kerül majd.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
