Duna Aszfalt

Legalábbis az afrikai kontinens egyik legnagyobb magyar vállalkozása egészen biztosan. A G7 az utóbbi két évben két cikket is szentelt annak a világgazdaság szempontjából is számottevő afrikai útépítésnek, amelyben a Duna Aszfalt is részt vesz.

Az akkoriban közel 138 milliárd forintosra becsült beruházás jelentősen lerövidítené a kongói ásványkincsek szállítását a tanzániai kikötőkbe, ahol az behajózható lenne, talán nem nehéz kitalálni azt sem, hogy leginkább hova. Az út egyik elsődleges célja felgyorsítani Kongó, Zambia és Tanzánia kereskedelmét Kínával, illetve annak partnereivel (Global eTrade Services, Crimson Logic).

A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László akkoriban személyesen is ellátogatott Kongóba, ahol az építkezéről szóló szándéknyilatkozat is aláírásra került. Az útépítés a szegénységről és a biztonsági kihívásairól elhíresült Kongóban valóban nemzeti projekt, hiszen az ország ennek ellenére hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkezik, például kobaltból és rézből, azonban nincs tengeri kijárata, a térség szárazföldi közlekedési infrastruktúrája pedig elképesztően elmaradott.

Az építkezés helyszínei, Kongó és Tanzánia egyébként is fontos kínai kereskedelmi partner. Tanzánia hagyományosan célpontja a kínai befektetéseknek, míg a kongói kobalt és rézbányák (és általában: a kongói gazdaság) tulajdonosi hálójában is rég megjelentek már a kínai cégek. Nemrég például a kongói állami Gécamines bányavállalat nyitott kobalt és rézbányát a kínai China Nonferrous Metal Mining Company (CNMC) vállalattal közösen.

A kibányászott nyersanyag világpiacra kerülését azonban az elmaradott infrastruktúra jelentősen korlátozza. Kongó úthálózata olyannyira elmaradott, hogy önmagában erről dokumentumfilm készült nemrégiben. Az egyébként katolikus afrikai ország biztonságát az infrastruktúra hiánya mellett az ebola, a szegénységből eredő bűnözés, az emberrablások, és a terrorizmus is veszélyezteti.

A két sávosra tervezett útépítés megvalósulását – a szándéknyilatkozat aláírásakor – egyébként 3 évesre becsülték, és 473 millió dollárt (más források szerint 475 millió dollárt) szántak az építkezésre. Mivel a projekt Zambiát is érinti, ezért az is ismert, hogy az út tervei valamikor már 2016 környékén, vagy korábban konkretizálódhattak, hiszen az megjelent a zambiai Road Development Agency (RDA) évkönyvében is.

A Duna Aszfalt sikere azért is különösen meglepő, mert Kongóban meglehetősen erős a kínai jelenlét, nemcsak a bányák, hanem az útépítések terén is. A China Civil Engineering Construction Corporation (CCECC) elnyerte korábban a Kiubo-Mitwaba-Manono út felújítását, nemrég pedig Kongó és Kamerun között adtak át, 180 millió dollárért (ami még így is eltörpül a magyar siker mellett), egy 312 kilométeres aszfaltozott útszakaszt a kínai Sinohydro Tianji Engineering Corporation Ltd. részvételével.

Az eredeti tervek szerint a Duna Aszfalt valamikor 2020 környékén kezdett volna az érdemi munkába, és úgy tűnik, hogy most valóban megkezdődhettek a kivitelezéshez a tárgyalások, legalábbis erre utalhat egy, az Africa Intelligence portálon minap megjelent hír. Összességében szerintem nehéz a helyén kezelni a projekt fontosságát, ami valóban az egész világgazdaságot befolyásolni képes beruházás lehet majd Afrikában.

Borítókép: Wikipedia

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld