Honvédelem és nemzetbiztonság

Mik a legfontosabb változások Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájában?

vbu

Tegnap jelent meg a meglehetősen régóta formálódó új Nemzeti Katonai Stratégia. A rendeletből már idéztem néhány elemet, most pedig az első olvasat kapcsán írnék le néhány gondolatot, ami felmerült bennem, különösen az előző stratégia tükrében.

Ami nyilvánvalóan szembeötlő a 2012-es stratégiához viszonyítva, hogy mind formai, mind tartalmi terjedelme jelentősen meghaladja a korábbit. Messze nem pusztán a stratégia módosulása figyelhető meg, hanem bizonyos területeken egy teljesen új stratégiaalkotási szemlélet. Kiemelnék ezért egy két alapvetést, amely – a véleményem szerint – jól bemutatja a 2012-es és a 2021-es stratégia különbségeit, vagy épp a közös vonásait.

1. Van-e nevesítve ellenséges állam Magyarországgal szemben?

  • 2012

Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) Alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangban, békés eszközökkel kívánja rendezni.

  • 2021

Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek.

2. Mik hazánk biztonsági környezetének jellemzői?

  • 2012

Magyarország biztonsági környezetét egyszerre jellemzik térségünk és benne az ország stabilitását erősítő és gyengítő folyamatok. A Magyarország közvetlen környezetében megfigyelhető tendenciák a stabilitás irányába mutatnak, ugyanakkor a korábban válságok sújtotta területek biztonsági helyzete továbbra is törékeny.

Magyarország közvetlen környezetének biztonsági helyzete alapvetően stabil, a régió legtöbb országa a számunkra is meghatározó integrációs szervezetek tagjává vált vagy azzá kíván válni. A Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű, és a jelenlegi folyamatok középtávon is ezt valószínűsítik. Egy nem hagyományos eszközökkel végrehajtott, céljait tekintve korlátozott támadás valószínűsége is igen alacsony, ugyanakkor teljes mértékben nem zárható ki.

A globális törekvésekkel bíró nemzetközi terrorista szervezetek aktivitása csökkent a nyugati világban, ugyanakkor a terrorizmus továbbra is korunk jelentős globális fenyegetése marad, mivel a megjelenését és megerősödését eredményező elsősorban társadalmi okokat nem sikerült felszámolni. A terrorizmus így továbbra is veszélyt jelent a transzatlanti közösség, valamint közvetve Magyarország biztonságára és értékrendjére.

  • 2021

Változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetünkben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségünkben vagy stratégiai távolságokban. A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította.

A hatalmi erőviszonyok átrendeződése a nagyhatalmi versengés újbóli felerősödésével és a konfrontáció veszélyének növekedésével jár együtt. Az infokommunikációs képességek rohamos fejlődése, a forradalmian új, diszruptív technológiák fokozatos terjedése, valamint az azokhoz való egyre könnyebb és gyorsabb hozzáférés jelentősen megnöveli az akár a globális biztonságra is érdemi hatást gyakorolni képes szereplők számát, erősítve ezzel a kiszámíthatatlanságot.

Jelentős fenyegetést képez a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Mindez hagyományos és nem hagyományos támadások indítását eredményezheti akár Magyarországon is, illetve magyar állampolgárok vagy magyar érdekeltségek, katonai műveletek és missziók ellen külföldön. A komplex, nehezen kiszámítható biztonsági környezetben fel kell készülni a hazánkat, illetve a magyar állampolgárokat veszélyeztető kinetikus és nem-kinetikus támadásokra, hibrid fenyegetésekre, valamint más válsághelyzetekre.

Magyarország egy nagy kiterjedésű és intenzív jellegű globális háborúban a NATO tagjaként az európai hadszíntér részeként válhat érintetté, akár támadások célpontjává. Egy potenciális európai hadszíntéren vívott háború során szerepet kaphatnak, illetve célponttá is válhatnak Magyarország kommunikációs és közlekedési infrastruktúrái, valamint más létfontosságú rendszerelemei, emiatt az ország teljes területe, légtere és kibertere katonai műveletek színtere lehet.

3. Milyen képességekkel kell rendelkeznie a Magyar Honvédségnek?

  • 2012

A Magyar Honvédségnek a kor követelményeinek megfelelő, szemléletében és haditechnikáját tekintve is megújult, jól szervezett, a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó és ápoló, önállóan és szövetségi keretek között is hatékonyan alkalmazható, képességeit tartalékos rendszerrel megerősítő, fenntartható haderővé kell válnia.

Hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében egyaránt rendelkeznie kell olyan korszerűen felszerelt és kiképzett, műveleti és harci tapasztalatokkal rendelkező állománnyal, továbbá rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel, amelyek lehetővé teszik az ország területének és szuverenitásának védelmét továbbá a NATO keretei között folytatott kollektív védelemhez, valamint a NATO, az EU, az ENSZ, az EBESZ és egyéb két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajtott műveletekhez történő érdemi hozzájárulást.

  • 2021

A Magyar Honvédségnek a kor követelményeinek megfelelő, szemléletében, szervezeti kultúráját és haditechnikáját tekintve is megújult, jól szervezett, a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó és ápoló, önállóan, szövetségi és európai uniós keretek között is hatékonyan alkalmazható, képességeit tartalékos rendszerrel megerősítő, fenntartható haderővé kell válnia.

Hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében korszerűen felszerelt és kiképzett katonákkal, valamint rugalmasan alkalmazkodni képes, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható katonai képességekkel kell rendelkeznie.

4. Milyen, új típusú kihívások megjelenése várható?

  • 2012

A globalizáció kihívásaihoz nehezen alkalmazkodó vagy alkalmazkodni képtelen államok, illetve térségek stabilitása törékeny, az ottani folyamatok kiszámíthatatlan irányt vehetnek. Ez erősítheti a nemzetközi terrorizmus bázisát, valamint a tömeges migráció által keltett veszélyek forrása lehet. Az anarchiába süllyedt, működésképtelenné vált államok fenyegetést jelenthetnek az adott régió stabilitására, továbbá menedéket és kiképző terepet nyújthatnak a globális törekvésekkel bíró terrorista csoportok számára.

Új kihívást és potenciális veszélyforrást jelent a globális közjavak – a nyílt tenger, a nemzetközi légtér, a világűr és a kibertér – hozzáférhetősége, használata. Ezek közül kiemelkedik a számítógépes hálózatok elleni támadások növekvő száma és károkozási potenciálja.

  • 2021

A 21. században a háború céljának változatlansága mellett annak színterei, formái és eszközei kibővülnek, jellemzői változnak, egyre inkább átterjednek a biztonság nem katonai dimenzióira. Bár továbbra is kiemelt fontosságú eszköz a katonai erő alkalmazása, az államok törekednek a katonai konfrontáció időben és térben történő minimalizálására, és egyre inkább előtérbe kerülnek a fegyveres konfliktus szintjét el nem érő, nehezen nyomon követhető incidensek.

Az ilyen, úgynevezett hibrid hadviselés során állami és nem állami szereplők katonai és nem katonai eszközöknek egy meghatározott stratégiai cél érdekében történő összehangolt felhasználásával törekednek érdekeiket a szemben álló fél kárára érvényesíteni, illetve lépéseket tehetnek a Magyarországot fenyegető kihívások, válságok súlyosbítása érdekében.

Jellemzővé vált a nyilvános diplomácia és a stratégiai kommunikáció révén a belföldi és a nemzetközi közvélemény aktív és tudatos befolyásolása, az információs műveletek keretében az információs csatornák és közösségi médiaplatformok manipulálása, a társadalmi, politikai és gazdasági instabilitás gerjesztése, a válságok kihasználása, valamint a befolyásolás és nyomásgyakorlás eszközeként a feltételekhez kötött katonai és gazdasági-pénzügyi segítségnyújtás.

Hangsúlyosabbá vált a helyettesítő (proxy) erők alkalmazása, a rejtett állami támogatással és irányítással működő bűnözői és terrorista csoportok, nem-kormányzati szervezeteknek álcázott kormányzati szereplők felhasználása.

A jelen és a jövő hadviselése túllép a hagyományos értelemben vett fegyveres konfliktusok határain. A műveleti tér kiterjedésével a klasszikus szárazföldi és légierő haderőnemek mellett az elektromágneses, a kibertér és a világűr is egyre nagyobb szerepet kap a műveleti fölény megszerzésében és fenntartásában, mind az elrettentés, mind pedig válság vagy fegyveres konfrontáció időszakában. Ez megköveteli a klasszikus haderőnemhez tartozó képességek mellett az új műveleti terek, mint az elektromágneses, a kibertér és a világűrbe telepíthető eszközrendszerek koordinált fejlesztését.

5. Mik a háborúval és békével  kapcsolatos fogalmakra ható legfontosabb változások?

  • 2012

A kiberfenyegetésnek a hagyományos fenyegetésektől eltérő jellemzői szükségessé teszik a háborúval kapcsolatos fogalmaink átfogó felülvizsgálatát és adott esetben módosítását.

  • 2021

A nagyobb geopolitikai befolyásért folytatott globális versengés fokozódásával egyre inkább elmosódik a határ az elrettentés és védelemhez kapcsolódó béke- és válságidőszaki feladatok között. A nem katonai műveletek előtérbe kerülése automatikusan maga után vonja a háború és a békeállapot közti határ elmosódását.

6. Mi a stratégia deklarált célja?

  • 2012

A Stratégia a Magyar Honvédség megújulásának egyik fontos eszköze; közép- és hosszú távú iránymutatást nyújt a Magyar Honvédség számára, meghatározva az ország védelmében és érdekeinek érvényesítésében betöltött szerepét. A stratégia ennek érdekében kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait, meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderővé válik.

  • 2021

A Stratégia a Nemzeti Biztonsági Stratégia biztonsági környezetet elemző értékelése alapján, a NATO és az Európai Unió releváns dokumentumait figyelembe véve, megfogalmazza a haderő 2020-as évek végéig várható alkalmazási környezetét. Kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait és paramétereit. Meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, fenntartható, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező, magas harcértékű, a válsághelyzetek széles körében alkalmazható haderővé válik.

7. Mit mond a stratégia az elrettentésről?

  • 2012

  • 2021

Egy erős és önállóan is reagálni képes nemzeti haderő önmagában is biztosítja azt az elrettentő erőt, amely egy méretével és potenciáljával összemérhető ellenfél számára megkérdőjelezi az esetleges támadás által elérhető célokat és előnyöket, egy megvalósult támadás esetén pedig képes az ország területének és szuverenitásának fegyveres védelmére.

A stratégiai szintű elrettentés és védelem szempontjából meghatározó Magyarország NATO- és európai uniós tagsága, ugyanakkor az önálló nemzeti képességek fejlesztése a NATO és az Európai Unió védelmi képességeit is növeli, ezáltal a kontinens stabilitását és biztonságát erősíti. A magas szintű nemzeti ellenállóképesség kialakítása csökkenti a potenciális támadás kockázatát, hozzájárulva ezzel az elrettentési képességekhez.

8. Mik a nemzetközi együttműködés hangsúlyosan kiemelt területei?

  • 2012

A honvédelem nemzeti ügy, amelynek két alappillérét a nemzeti önerő és a szövetségesi együttműködés alkotják. Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni alkotmányos, valamint hazánk NATO-szövetségesi és európai uniós (a továbbiakban: EU) tagságából fakadó kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti önerő fejlesztése.

  • 2021

A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

Mit mond a védelmi költségvetés alakulásáról?

  • 2012

A negatív folyamatok megállítása és megfordítása érdekében Magyarország Kormánya határozatban kötelezte el magát arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése a 2013–2015-ös költségvetési évekre vonatkozóan legalább a 2012. évi tervezett költségvetési támogatásának nominálértékén kerül biztosításra, a 2016-os költségvetési évtől kezdődően pedig a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos növelésével a támogatási főösszeg 2022-re – az európai NATO tagállamok átlagát közelítve – eléri a GDP 1,39%-át. A Stratégiában foglaltak és különösen egy fenntartható haderő kialakítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében törekedni kell arra, hogy a védelmi költségvetésben már középtávon megvalósuljon a személyi juttatások, a működési és a fejlesztési kiadások 40–30–30%-os aránya.

  • 2021

A források rendelkezésre állását a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló kormányzati döntések biztosítják. Ezek a haderő megújításához folyamatosan bővülő költségvetési támogatást rendelnek, és az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP 2%-os részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés 20%-át.

Összességében úgy tűnik, hogy a stratégia saját maga által meghatározott hatóköréig, vagyis a 2020-as évek végéig egy Magyarországot érintő katonai konfliktus valószínűsége jelentősen megnövekedett 2012-höz képest, ráadásul a lehetséges konfliktusok területei és hatókörei is jelentősen bővülni látszanak a stratégia alapján.

 A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom