Év elején írtam egy rövid áttekintést az amerikai hadsereg mesterséges intelligencia kutatásairól, illetve a technológia felhasználási területeiről. Az amerikai szándék akkor a mesterséges intelligenciával összefüggő katonai kutatások összehangolása, felgyorsítása, illetve kutatási, oktatási, civil programok becsatolása, új partnerek felkutatása volt. A Felderítő Szemle legújabb számában megjelent egyik cikk viszont most – többek között – az orosz hadsereg mesterséges intelligencia kutatásairól szól.
Koós Gábor ny. alezredes és Prof. Dr. Sztrenák György ny. ezredes „A mesterséges intelligencia katonai felhasználásának lehetőségei” című közös cikke ugyanis, bár általánosságban foglalkozik a témakörrel, a gyakorlati területeken mégis leginkább az orosz katonai kutatásokra fókuszál.
Az Oroszországi Föderációnak ugyanis „a szuverenitása és a védelmi képességeinek megőrzése érdekében minél gyorsabban előnyt kell szereznie, vagy legalábbis paritásban lenni, maradni az lehetséges ellenfelekkel a kritikus fejlesztési irányokban, hogy részben kompenzálhassa az orosz gazdaság jelenlegi gyengeségeit és a technológiai lemaradást több ipari ágazatban/szektorban.”
A szerzők az egymással kommunikáló támadó eszközök megjelenésére példaként a Szovjetunió időszakában kifejlesztett és megvalósított harci eljárásokat említették, ide sorolva a P–500 Bazalt, a P–700 Gránit, a P–1000 Vulkán típusú hajóelleni rakétakomplexumokat.
Manapság pedig a pilóta vagy kezelőszemélyzet nélküli földi harci komplexumok, mint a harckocsik és páncélozott szállítójárművek, például az Armata univerzális lánctalpas járműplatform képesek a deszant részére a hídfőállások létrehozására, az ellenség tűz alatt tartására, lőszer és a különleges erők részére szükséges felszerelés kiszállítására.
A cikkírók szerint „a mesterséges intelligencia tesztelésére az Sz–400 Triumf légvédelmi rakétarendszerből és a Pancir–Sz1 légvédelmi rakéta-tüzérkomplexumból álló vegyes légvédelmi tűzcsoportot hoztak létre. A feltételezett ellenség összes repülőeszközének időbeni felderítése és megsemmisítése megtörtént, ami a tűzcsoportnál alkalmazott mesterséges intelligencia magas fokú hatékonyságát bizonyította.”
Érdekesség, hogy nemrég zajlott le a Slavic Shield 2019 elnevezésű hadgyakorlat Szerbiában. Az esemény legfontosabb sajátossága pedig épp az volt, hogy Oroszország a gyakorlatra együtt telepítette ki az Sz–400-as és a Pancir-Sz rendszereit. Az Sz-400-as rendszer ezzel most először jelent meg külföldi katonai gyakorlaton.
Ennél is bonyolultabb freladat lehet a horizonton túli radarok információinak a feldolgozása, mert ezek az eszközök mindenféle célt „látnak”, felderítenek, köztük a polgáriakat is, ezért szükséges a gyors alakfelismerő technológia, hogy az összes beérkező információ alapján a millióféle képből álló katonai objektum kiszűrése, valamint a földön és a levegőben szokatlanul viselkedő objektumok, jelek értékelése megtörténjen.
„A horizonton túli radaroknál a saját-ellenség felismerés nem azonos/kompatibilis a hagyományos radarokéval, ezért a légi helyzet értékelésekor a mesterséges intelligencia alkalmazása lehet a megoldás. A mesterséges intelligencia az ellenséges radarok elleni tevékenységben is hatékony lehet, mert azt a rádióelektronikai harceszközök mintájára a rádiójelek elnyomását manipuláló módszerekkel alkalmazhatják.”
Márpedig Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök épp idén beszélt arról, hogy Oroszországban tavaly decemberben hadrendbe állították a Kontejnyer (A 29Б6 „Контейнер” radarkomplexum hatótávolságát 2500-3000 km-re teszik az elemzők) típusú horizonton túli felderítő rádiólokációs állomást, amely lehetővé teszi a Nyugat-Európa és a Közel-Kelet feletti légtér nagy részének megfigyelését. Feladatként nevezte meg az olyan eszközök kifejlesztését, amelyek célja a légi és a világűrből érkező potenciális fenyegetés elhárítása.
Összességében tehát Oroszország megpróbál lépést tartani, illetve bizonyos területeken előnyre szert tenni a mesterséges intelligenciát érintő amerikai és kínai védelmi kutatásokhoz képest, miközben önnálló európai kutatásokról meglehetősen keveset hallani a területen.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
