Lényegében tavaly, június végén került utoljára a szélesebb médiafigyelem központjába az amerikai hadsereg mesterséges intelligencia programja. Az apropó akkor a Joint Artificial Intelligence Center (JAIC) megalapítása volt. Pár nappal ezelőtt pedig elérhetővé vált az amerikai védelmi minisztérium Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2018) is, aminek az időzítése talán nem véletlen, ugyanis a háttérben komolyabb konfliktus alakulhatott ki az amerikai védelmi vezetés és a beszállítók, különösen a Google között.
A stratégia megszületése egyébként aligha választható el a JAIC tevékenységétől. A JAIC a létrehozásáról szóló memorandum alapján a Department of Defense Chief Information Officer (CIO) alárendeltségében működik és elsődleges feladata a Mesterséges Intelligenciával (MI) összefüggő katonai kutatások összehangolása, felgyorsítása, illetve kutatási, oktatási, civil programok becsatolása, új partnerek felkutatása.
A JAIC tevékenysége nyomán, illetve velük együttműködve a hadsereg 2018-ban megalapította a saját MI kutatási tevékenységének támogatására az Army-AI Task Force-t. A Congressional Research Service 2019 elején frissítette az „Artificial Intelligence and National Security” elnevezésű összefoglalóját, amelyből további részletek derülnek ki az amerikai kutatási programokról.
A dokumentum szerint a kínai és orosz nyilatkozatokra és tervekre reflektálnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos amerikai kutatások és fejlesztések, amik egészen biztosan jóval a JAIC megalapítása előtt megindultak. Ennek egyik úttörő ága volt a 2017-es Project Maven, amelynek során MI (részben a Google által fejlesztve) segítette az ISIS elleni harcot Irakban és Szíriában.
A mesterséges intelligencia elhárítása a gyakorlatban (SRI International fejlesztése a DARPA MediFor projektje számára)
A mesterséges intelligencia a Project Maven kapcsán az UAV (~drón) felvételeinek elemzésével próbálta meg felismerni az ISIS-hez köthető tevékenységeket és segíteni a célok kiválasztását (címkézéssel, megjelöléssel). Mindezt azonban PILOT jelleggel alkalmazták, ezért a Project Maven csak egy – igaz úttörő – lépcsőfoknak tekinthető az MI „harctéri” alkalmazásában.
A projekt sikereiről keveset hallani és mindenképp beárnyékolja, hogy a szerződéses partner Google projekten dolgozó munkatársai közül több is kilépett az etikai aggályok és a Google alapelveinek vélt vagy valós megsértése miatt. Végül maga a Google is fontolóra vette a Project Maven programban való részvételét, de pár nappal ezelőtt olyan hírek jelentek meg, hogy a Google mégis tovább dolgozna a projekten.
A mesterséges intelligencia kutatásokkal kapcsolatos befektetések egyébként 20-30 milliárd dollár értékűek voltak 2016-ban, ami az elemzők szerint 2025-re akár 126 milliárd dollárra is nőhet. Eközben a Department of Defense nem minősített szerződési állománya 600 millió dollár volt a mesterséges intelligencia területével összefüggésben 2016-ban, ami 800 millió dollárra nőt 2017-re.
Természetesen messze nem a Department of Defense az egyetlen amerikai intézmény, amely védelmi célú kutatásokat folytat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Csak a CIA legalább 140 különböző projektben hasznosítja az eddig megszerzett tapasztalatait. A Project Maven-hez hasonló megfigyelőrendszerek ugyanis csak az egyik lehetséges felhasználási területei a mesterséges intelligenciának. Talán meglepő, de előrehaladott és ígéretes kutatások vannak a logisztikát támogató rendszerek kutatása területén is.
Ennek keretei között az MI próbálja meg elemezni és előre jelezni például a katonai repülőgépek, mint az E-3 Sentry, F-16 Fighting Falcon, F-35 Lightning II, vagy épp egy Bradley harcjármű valószínűsíthető logisztikai igényeit. Ezt a projektet (Predictive Maintenance) a Defense Innovation Unit (DIU) és a U.S. Air Force a JAIC-al együttműködve alakította ki.
A kibervédelem területén a mesterséges intelligencia próbálja a hálózati adatforgalomban az anomáliákat elemezni és jelezni, továbbá önállóan képes a sebezhetőségek felismerésére is. De megkezdődtek a kutatások az „ellenérdekelt” mesterséges intelligenciák elhárítására is.
Ahogy egy évvel ezelőtt már felhívtam a figyelmet, a Deep Fakes technológia (amely ugyancsak a mesterséges intelligencián alapul) alkalmas lehet a közvélemény befolyásolására, amely adott esetben nemzetbiztonsági kockázattá válhat. A DARPA Media Forensics projektje (MediFor) megpróbálja a Deep Fakes technológia használatára utaló jeleket kiszűrni, vagyis MI harcol az MI ellen.
Mindezek mellett a vezetés és irányítás, az autonóm fegyverek, illetve az önvezető járművek területén is előrehaladott kutatások vannak a mesterséges intelligencia igénybevételére. A technológiát emellett a járulékos civil károk csökkentésére is használják, mint az legkésőbb az Eye in the Sky című film óta közismert.
Érdekes módon a harctéri stratégiai elemzés, a hírszerzési információk autonóm feldolgozása és elemzése nincs kiemelten kezelve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos amerikai kormányzati dokumentumokban, sőt, kifejezetten cél, hogy minél több területen elinduljanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások.
Összességében tehát a mesterséges intelligenciával kapcsolatos amerikai védelmi kutatások 2017-ben kerültek a médiaérdeklődés központjába a Project Maven program kapcsán, de vélhetően amióta az MI ismert, azóta zajlanak a katonai felhasználásával kapcsolatos kutatások is. A nemrég megjelent stratégiánál jóval konkrétabb információkat tartalmaz a témakörben kiadott, és többször frissített Congressional Research Service összefoglaló.
Érdekes módon a stratégia nem az információk miatt, hanem az MI katonai felhasználásával kapcsolatos kormányzati mentalitás és problémák miatt lehet fontos mérföldkő. A dokumentum ugyanis tele van olyan utalásokkal, miszerint a katonai felhasználás az „emberek érdekében,” „etikus” módon történik majd, miközben a kutatások nyíltak, amibe adott esetben a civil szférát is bevonnák a döntéshozók.
Így a dokumentum szövegéből még az olyan megállapítások sem lógnak ki, minthogy „human-centered adoption of AI” vagy épp „AI also has the potential to enhance our implementation of the Law of War.” A 2018-as dokumentum idei publikálásának különös élt ad, hogy 2018 decemberében vált nyilvánvalóvá a Google hezitálását követő feszültség az amerikai katonai elvárások és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők között.
A Project Maven ugyanis máig nincs befejezve és lezárva, miközben a területen dolgozó más amerikai cégek bejelentkeztek a projekt esetleges átvételére, sőt a Google-t kifejezetten vádló hangok is felerősödtek, miszerint egy időben igencsak igyekezett együttműködni a kínai kormánnyal a kínai belső piacra való belépés nyomán, most viszont nem segít az amerikai kormánynak a Kínával zajló katonai versenyben.
Magyarországon kifejezetten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos katonai kutatásokra aligha jön létre önálló szervezet, de a Magyar Honvédség védelmi innovációs képességének fejlesztése, a haditechnikai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok centralizálása, továbbá a védelmi ipari fejlesztéssel összefüggő hadfelszerelés-fejlesztési feladatok ellátása hatékonyságának növelése érdekében hamarosan létrejöhet az MH Modernizációs Intézet (MH MI).
Az MH MI új költségvetési szervként fog majd működni. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) feladatrendszeréből és szervezetéből az MH MI létrehozhatósága érdekében a KNBSZ védelmi technológiai kutatási feladatrendszere – a tervek szerint – törlésre kerül, de oly módon, hogy az átadásra tervezett feladatok és az azok ellátását végző személyi állomány beosztásai az MH MI szervezetében és feladatrendszerében, jogutódlással elláthatóak lesznek.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
