A nemzetközi médiát legalább egy napig uralta a hír, amikor kiderült, hogy a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra őrizetbe vették a Wagner Group elnevezésű biztonsági magáncég alkalmazottait. A közismerten szoros, bár konfliktusokat is magában hordozó orosz-fehérorosz kapcsolat rengeteg rétege az ügy kapcsán aligha látható át, de az események megértését segítheti a témában azóta született MTI híreinek (és Pogár Demeter beszámolóinak) kronológiai sorrendbe rendezése.
2020.07.29
A minszki orosz nagykövetséget a fehérorosz hatóságok 2020.07.29-én még nem informálták arról, hogy orosz állampolgárokat vettek őrizetbe, ezért a nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért. A diplomáciai képviselet ezt azt követően jelentette be, hogy a BelTA fehérorosz állami hírügynökség és Belarusz 1 tévécsatorna közölte: a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra őrizetbe vették a Wagner Group elnevezésű biztonsági magáncég 32 zsoldosát.
A tudósítás szerint mindegyiküknél kis kézipoggyász, illetve a csoportnál további három nagy, nehéz bőrönd volt, de fegyverekről nem tett említést a beszámoló. A minszki rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint értesülést kaptak arról, hogy több mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot a választási kampány idején. A fehérorosz elnökválasztást augusztus 9-én tartják.
Az őrizetbe vételről szóló nyílt bejelentés, majd az Alajkszandr Lukasenka elnök részéről Moszkva ellen kimondott vádak, egyértelmű jelei Minszk és a Moszkva közötti viszony kritikus megromlásának. Borisz Prilepin orosz író, aki 2018 júliusáig fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadárok oldalán, az Ura.ru hírportálnak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy az elfogott zsoldosoknak a BelTA által nyilvánosságra hozott listájáról ismer két-három olyan embert, aki az ő zászlóaljának katonája volt Donyeckben.
Prilepin ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a csoport fehérorosz helyzetet készült volna megingatni, rámutatva, hogy az átszállóhelyként gyakran Minszken keresztül a gyanúsítottak valószínűleg más országokba – sajtóértesülések szerint Afrikába – tartottak.
„Azt hogy hova repültek, nem tudom. Nem én irányítom ezeket a fiúkat, felnőtt emberek ők, hivatásos harcosok. De a végcél biztos, hogy nem Fehéroroszország” – mondta. „Amennyire tudom, holnap kellett volna a rendeltetési helyükre tovább repülniük. Nem tudom, hogy a fehérorosz hatóságok hogy fognak ebből kikászálódni” – tette hozzá.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából „nincs értelme” felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között „testvéri” a kapcsolat. „Minek? Erre egyáltalán nincs szükség” – mondta. Az orosz szenátor „félreértésről” beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ. Nem tudta megmondani, hogy mit keresnek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.
A sajtóban a Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári „trollgyárat”, amely az interneten keresztül megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A „Putyin szakácsaként” is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról olyan állítások is megjelentek, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában.
Oroszországban egyébként tilos a zsoldoshadseregek működtetése. Az orosz kormány 2018 márciusában alkotmányellenesnek minősítette, és ezért elutasította annak a törvénytervezetnek a támogatását, amely engedélyezte volna a katonai magáncégek létrehozását. A kormányzati állásfoglalás rámutatott, hogy az orosz alaptörvény 13. cikke tiltja az olyan társadalmi szervezetek létrehozását és tevékenységét, amelyek célja fegyveres alakulatok létrehozása.
A 71. cikk leszögezi továbbá, hogy a védelem, a biztonság és a külpolitika kérdései állami hatáskörbe tartoznak. A törvénytervezet támogatását a védelmi, a pénzügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, a főügyészség, valamint több fegyveres testület és szakszolgálat egyaránt elutasította.
Az orosz-fehérorosz ellentétek gyökerét Moszkvában abban látják, hogy a hazájában megggyengült népszerűségű Lukasenka nehezményezi az orosz támogatások következetes leépítését, Minszkben pedig Vlagyimir Putyin bekebelezési szándékaként értelmezik, hogy Oroszország nem tett le arról a szándékról, hogy tovább mélyítse a két ország megfeneklett integrációját.
2020.07.30
Kijev 2020. július 30-án kezdeményezte Minszknél a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldoskatonák közül azoknak kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán – közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.
Közlemény szerint a kiadatás kérdéseivel közvetlenül az ukrán főügyészség fog foglalkozni. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszágban szerdán közzétették: 33 olyan külföldit vettek őrizetbe, akik a Wagner csoport elnevezésű orosz magánhadsereg tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt.
Az őrizetbe vettek Oroszországból érkeztek és a fehérorosz hatóságok egy Minszk környéki szanatóriumban vették őket őrizetbe. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző viselkedésükkel és egyforma, terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút.
A 33 őrizetbe vett többségének a neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok oldalán az ukrán erők ellen vívott donyec-medencei harcokban. Szerdán Minszkben Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára is elismerte, hogy 14 őrizetbe vett zsoldos valóban harcolt a Donyec-medencében – írta az ukrán hírportál, a BelTa fehérorosz hírügynökségre hivatkozva.
A Wagner csoport finanszírozójaként orosz és ukrán források a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a „Kreml szakácsaként” emlegetett oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik. Az orosz magánhadsereg zsoldosai először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűntek fel a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelentek Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban is.
Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint „nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”.
A Wagner csoport zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején. Az SZBU sajtóközpontja által még 2018 őszén közölt adat szerint a Wagner csoport Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el. Az SZBU információi alapján Putyin 2018. szeptember 3-án rendeletet adott ki, amelyben államtitoknak minősített minden információt a Wagner katonai magánvállalkozás tagjairól.
Ugyanezen a napon Oroszország jelezte, hogy Moszkvának tudomása van arról, hogy Fehéroroszországban őrizetbe vettek 33 orosz állampolgárt, akit a Wagner katonai magáncég alkalmazottjának tartanak, és „kimerítő tájékoztatást” vár Minszktől az ügyben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön az orosz fővárosban.
Tudjuk, hogy 33 (orosz) állampolgárt őrizetbe vettek Fehéroroszországban és még kétszázat köröznek. Nincs információnk arról, hogy törvénybe ütköző dolgot követtek volna el, ami ennek oka lehetett” – mondta az incidensre adott első hivatalos orosz reagálásban.
Látjuk és halljuk Minszk képviselőinek hivatalos bejelentéseit arról, hogy oroszoknak állítólag közük van olyan tervekhez, amelyek célja a helyzet destabilizálása Fehéroroszország területén az elnökválasztás küszöbén. Semmilyen más információval nem rendelkezünk” – hangoztatta a szóvivő, „inszinuációnak” nevezve a vádat.
Peszkov közölte, hogy egyelőre nem szerepel napirenden, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ebben az ügyben telefonon beszéljen egymással. Szavai szerint a Kreml arra számít, hogy „kimerítő tájokoztatást” kap az ügyben, miután a fehérorosz külügyminisztérium képviselői találkoztak Dmitrij Mezencev minszki orosz nagykövettel (az ukrán diplomáciai képviselet vezetőjével együtt), és a két ország szakszolgálatai is kapcsolatba léptek egymással.
Arra a felvetésre válaszolva, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett személyek között vannak ukrajnai születésűek is, Peszkov leszögezte, hogy Moszkva nem ismeri el ukrán állampolgárságukat. „Ők orosz állampolgárok” – mondta. „Először is meg kell tudnunk, hogy mivel vádolják őket” – tette hozzá és kifejezte reményét, hogy a fehérorosz hatóságok a maradéktalanul tiszteletben fogják tartani az orosz állampolgárok jogait.
Amikor megkérdezték tőle, hogy Oroszország miért nem lép fel a Wagner csoport ellen a csoport Donyec-medencei harci cselekményekben való részvétele miatt, kijelentette: „és mi az a Wagner katonai magáncég? Oroszországban de jure nem létezik ilyen fogalom. Vannak őrzéssel foglalkozó vállalatok, de katonai magáncég nincs” – mondta.
Ugyanakkor megígérte, hogy a Kreml figyelembe fogja venni Zahar Prilepin orosz író kijelentését, miszerint az elfogottak közül ketten-hárman harcostársai voltak a Donyec-medencében. Prilepin 2018 júliusáig a szakadárok oldalán harcolt Délkelet-Ukrajnában.
Mezencev minszki nagykövet az általa vezetett diplomácia képviselet honlapján azt írta, hogy az elfogott oroszok „egy őrző magánvállalat alkalmazottjai lehetnek”, aki átutazóban voltak Fehéroroszországban, kényszerből szálltak meg a fővároshoz közeli Beloruszocska szanatóriumban, mert lekésték a szombaton induló repülőjáratukat, amely egy – meg nem nevezett – harmadik országba tartott. Ott a misszióvezető szerint energetikai infrastruktúra és források őrzését biztosították volna.
A diplomata azt állította, hogy a 33 férfi nem szándékozott sokáig fehérorosz területen tartózkodni és a célállomásáról is egy másik útvonalon tértek volna vissza Oroszországba. Mezencev szerint a gyanúsítottak egy Fehéroroszországban bejegyzett céggel megkötött szerződés alapján léptek az ország területére.
A nagykövet alaptalannak nevezte a vádat, miszerint az orosz állampolgárok megkíséreltek beavatkozni a fehérorosz belügyekbe. Álláspontja szerint az a tény, hogy terepruhát viseltek és nem italoztak a szanatóriumban, önmagában nem ok a megkülönböztetett médiafigyelemre és a rendvédelmi szervek fellépésére. Közölte, arra kérte Vlagyimir Makej fehéroroszkülügyminiszert, hogy biztosítsa az őrizetbe vettek mielőbbi konzuli láthatásának lehetőségét.
Minszkben a fehérorosz hatóságok azt feltételezték 2020.07.30-án, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt férje kapcsolatban állhat a Minszk közelében őrizetbe vett, erőszakcselekményre készülő orosz zsoldosokkal – jelentette csütörtökön a BelTA állami fehérorosz hírügynökség.
A BelTA jelentése szerint Fehéroroszország bűnvádi eljárást indított Cihanouszkaja férje, Szjarhej Cihanouszki ellen, akit lázadások szításának gyanújával tartanak őrizetben. Oroszország csütörtökön magyarázatot követelt Fehéroroszországtól, miután Minszk előző nap őrizetbe vette a valószínűsített 33 orosz zsoldost, és közölte, hogy azzal gyanúsítják őket, hogy „terrorcselekmények” elkövetésére szövetkeztek az augusztus 9-én.
2020.07.31
Moszkva már arra számított 2020. július 31-én, hogy a fehérorosz hatóságok hamarosan szabadon bocsátják a Minszk környékén őrizetbe vett 33 orosz állampolgárt – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.
Peszkov szerint az érintetteknek, egy őrző-védő magánvállat alkalmazottjainak repülőjegyük volt Isztambulba, de lekésték a járatukat, és csak átutazóban voltak Fehéroroszországban. „Ott-tartózkodásuk semmilyen módon nem volt összefüggésben Fehéroroszországgal és a fehérorosz ügyekkel” – mondta a szóvivő. „Nem tettek semmit és nem volt náluk semmi, amivel törvényt sértettek volna” – hangsúlyozta.
„Orosz állampolgárok, méghozzá 33 állampolgár alaptalan őrizetbe vétele nem fér bele egy szövetségi viszony paramétereibe. Ez egyértelemű” – tette hozzá. Peszkov hangot adott a Kreml amiatti aggodalmának, hogy Minszk még mindig nem tájékoztatta Moszkvát arról, hogy mire alapozza az oroszok őrizetbe vételét és a konzuli láthatást sem biztosította. Az erre szóló engedélyt Minszk a nap folyamán később megadta.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a fehérorosz hatóságok hamarosan átlátják majd a helyzetet és szabadon bocsátják őket. Közölte, hogy az ügyet Vlagyimir Putyin elnök videokonferencia keretében megvitatta az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival. A testület kifejezte reményét, hogy az ügy tisztázódik, és a fogva tartott oroszokat elengedik.
Peszkov elmondta, a két ország elnöke nem beszélte meg az ügyet. A megoldáson a külügyminisztérium és a minszki orosz nagykövetség dolgozik. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván beavatkozni a fehérorosz választási kampányba. Elmondása szerint Moszkva arra számít, hogy a folyamat megfelel majd a szabad akaratnyilvánítás minden elvének és normájának.
Forrás: MTI
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
