Pár nappal ezelőtt teljesen véletlenül értesültem arról, hogy bélyegblokk jelent meg a Zrínyi 2026 haderőreformról, amely meglehetősen vegyes képet adva jeleníti meg a Magyar Honvédség aktuális eszköztárát. A kibocsátás persze szerepelt is a Posta 2019. évi kibocsátási tervében. Arra gondoltam, hogy ennek apropóján felvetnék egy-két érdekes gondolatot a bélyeg katonai, illetve általánosságban, propaganda szerepéről.
Érdemes gyorsan megemlíteni, hogy a Zrínyi 2026 programnak „emléket állító” alkalmi bélyegblokk a képzeletbeli „bélyegpiramis” csúcsa, hiszen alkalmi bélyegként, sorként, vagy kisívként is megjelenhetett volna. Utóbbira kissé hajaz is a 2×3-as mátrixba helyezett, 6 darab, 120 forintos névértékű bélyeg, mintha a kibocsátó még ösztönözni is szeretné a tényleges használatot (az ilyen bélyegblokkokat általában nem használják fel a gyakorlatban), hiszen épp ennyibe kerül a legkisebb postai küldemények továbbítása.
Az alkalmi bélyegblokk ITT vásárolható meg
„A Program az elmúlt huszonöt év legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi programja, mely Magyarország és állampolgárainak biztonságát szolgálja. A program elsődleges célja egy korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásaira adekvát válaszokat adó honvédség létrehozása.
A bélyegblokk a Honvédelmi Minisztérium által biztosított fotók segítségével a Magyar Honvédség innovációit mutatja be, kiemelten fókuszálva a járművekre. A bélyegblokk hat bélyegén légi, szárazföldi és vízi járművek, valamint kézi lőfegyverek láthatók. A bélyegblokkon, borítékon, bélyegzőben egyaránt megjelenik a Program logója, vagy annak egy-egy eleme.” – olvasható a posta.hu termékajánlójában.
A leírásból arra hívnám fel a figyelmet, hogy a Zrínyi 2026 programmal mennyire elégedett lehet a kibocsátó. Lényegében a propaganda cél köszön vissza a rövid tájékoztatóban is, miszerint „a Magyar Posta hat címletű alkalmi bélyegblokkon keresztül hívja fel a figyelmet a ZRÍNYI 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra és mutatja be az annak keretében megvalósuló eszközök korszerűsítését.”
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a Zrínyi 2026 programot a kibocsátó sikeresnek, mintaértékűnek tartja, hiszen enélkül aligha örökítené meg egy bélyegblokkon (aminek nem lennék meglepve, ha lenne majd folytatása). Más kérdés persze, hogy a Mi-24-es helikopterek, vagy az AM hajók mennyire korszerűek, vagy épp innovatívak, de kétség kívül felújítottak.
Propaganda egykoron
Ha már bélyeg, akkor arra gondoltam, hogy rámutatok egy-két érdekességre, ami a katonai propaganda témakörét is érinti. Arról vélhetően sokan hallottak már, hogy a XX. század háborús konfliktusaiban a különböző megszálló hatalmak „előszeretettel” felülnyomattal látták el a megszállt területek bélyegeit, „jelezve” ezzel a lakosság számára, hogy a közigazgatás épp milyen hatalom kezében van.
Ezeket a bélyegeket a magyar filatélia megszállási bélyegeknek nevezi és lényegében mindkét világháború összes fontosabb hadszínterén kibocsátásra kerültek. Tipikusan ilyen felülnyomat például az Arad francia megszállásakor használt „Occupation française” felülnyomat a magyar bélyegeken.
Bal: francia megszállás (1919), jobb: visszatért bélyegző (1940).
Ezeket a bélyegeket szinte soha nem használták fel végül, egyetlen szerepük annak propagandaszerű jelzése volt, hogy milyen hatalom irányítja és látja el az olyan alapvető állami funkciókat, mint a postai szolgáltatások (hírközlés, távközlés).
Hasonlóan a postai szolgáltatások propagandacélra való felhasználása jelent meg a „Visszatért” bélyegzések használatakor. Például Kárpátalja visszacsatolása alkalmából a beregszászi, a munkácsi és az ungvári postahivatal is „Visszatért” feliratú alkalmi bélyegzőt használt a levélpostai küldemények bélyegzésére.
Propaganda ma
Kíváncsi voltam, hogy a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos propagandaelemek felbukkannak-e ma is, például az ISIS/ISIL híresen kreatív propagandagépezetében is, és meglepő módon találtam arra utaló jeleket, hogy legalábbis a szándék megvolt a postai szolgáltatások propagandacélra való felhasználására. Pár éve egy eredetileg 1942-ben kiadott bélyeget alakítottak át, igaz csak virtuálisan, „Photoshop” segítségével.
Balra az eredeti, jobbra a „Photoshoppolt” bélyeg
(a pirossal bekarikáztam azokat a részeket, amik jelzik, hogy ugyanezt, az interneten megtalálható képet „dolgozták át”)
A fenti bélyeg tehát soha nem került kereskedelmi forgalomba, ez azonban nem mondható el például a kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok” bélyegeiről, amik 2015-óta kerülnek kiadásra, és amik nyilvánvalóan ugyancsak propaganda célokat szolgálnak. A bélyegkibocsátás ténye önmagában jelzésértékű, de tematikájában is igazodik az önazonosság és a független államiság propagandájához (nemzetközi elismerés nélkül).
2015-ben, az el nem ismert Donyecki Népköztársaságban kibocsátott bélyegek
A szakadár területeken kibocsátott bélyegeken ennek megfelelően az „állami” címer és zászló, az „államterület,” és a katonai propaganda által kiemelt személyek jelentek meg. A bélyegkibocsátás tehát több, mint 100 év után is megmaradt az állami és katonai propaganda eszközéül, és az államként való működés egyik, de nem perdöntő és persze lassan jelentőségét vesztő „bizonyítékául.”
Borítókép: posta.hu
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
