A konteó-hívő oldalakon túlmenően egyelőre semmilyen komolyabb elemzést nem olvastam annak a hátteréről, hogy vajon mivel magyarázható – akár matematikailag, akár máshogy – hogy mostanáig mindössze ~20 (igaz, a mai napon már 28) igazolt koronavírusos esetet regisztráltak az orosz hatóságok.
Alapvetően két igen szemléletes és „népszerű” interaktív koronavírus fertőzöttségi térkép érhető el jelen pillanatban: a University of Washington és a Johns Hopkins Coronavirus Resource Center okostérképei. A térképek magukért beszélnek.
Első ránézésre az is feltűnő lehet, hogy Nyugat-Európa és Kelet-Európa között egyelőre mennyire jelentős az eltérés (mintha egy láthatatlan kerítést húznánk), de ez magyarázható azzal, hogy a vírus terjedésének más-más szakaszában járnak ezek az országok. Ennek pedig oka lehet, hogy eltérő mértékben vesznek részt a globális utasforgalom bonyolításában, vagyis a hatások begyűrűzése csak ezután fog megtörténni (illetve történik).
Második ránézésre viszont szinte hihetetlen, hogy Oroszországban mindössze 20-30 esetet diagnosztizáltak. Hogy miért? Mert Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína volt a járvány kiindulópontja, és a legfontosabb 10 gazdasági partnere között szerepel Olaszország, Dél-Korea, Japán, amelyek már ugyancsak súlyos járványügyi gócpontnak számítanak. A gazdasági kapcsolatokkal együtt járó orosz utasforgalom minden irányban jelentős volt az utazások korlátozásáig.
Persze, rengeteg magyarázat született erre a jelenségre, például, hogy az oroszok valójában egyáltalán nem mobilok. Oroszország jelentős részén nincs is számottevő utasforgalom, és persze tele van olyan helyekkel, ahova nemhogy vírusnak, de az azt hordozó embernek se könnyű eljutni.
Népszerű alternatív magyarázatok még az ilyen oldalakon, hogy Oroszország szándékosan eltitkolja a fertőzöttség valódi nagyságát (mint például Irán, egy ideig), de az is, hogy nem megfelelő módszertant használnak a vírus kimutatására, vagy épp nem megfelelőek a tesztek. Mindazonáltal – tudtommal – egyelőre nincs hírözön külföldön fertőző, orosz állampolgárokról, sőt.
Ha hinni lehet az esetleírásoknak, egyelőre épp fordítva történnek az események, mivel többségében Iránból, Kínából és Olaszországból, vagy más gócpontból Oroszországba visszatért emberek bizonyultak fertőzöttnek, akik jelentős része egyébként nem is orosz nemzetiségű.
Ráadásul, ha el is fogadható a fenti érvek egy része, ez biztosan nem igaz Moszkvára, amely jelentős turisztikai forgalmat bonyolít le (a 40-50. legnépszerűbb turisztikai célpont a világon jócskán beelőzve Budapestet). Ennek ellenére – hivatalosan – az első moszkvai esetet csak pár nappal ezelőtt regisztrálták.
Bár egyáltalán nem lenne meglepő némi kormányzati kozmetikázás az orosz adatokban, de a globális hatások és információáramlás miatt meglepő lenne számomra, ha ez nagyságrendbeli eltérést jelentene. De természetesen ezt sem lehet kizárni.
Mindazonáltal, az amerikai kormány által üzemeltetett, külföldre utazókat informáló „országinformációs” oldal is ezt a számot közli le, ami emellett – a véleményem szerint – egészen biztosan megjegyezné, ha a valós számot és a fertőzöttség mértékét jelentősen többre becsülné.
Marad tehát a kérdés, hogy vajon mi állhat a jelenlegi alacsony esetszám hátterében? Az biztos, hogy Oroszország viszonylag korán, határozott lépéseket tett a kínai, az iráni és a dél-koreai fenyegetettség mérséklésére, a beutazások korai korlátozásával és karanténnal.
A lakosság informálásában egyébként Moszkva hasonló ajánlásokat fogalmazott meg, mint a világ bármely más nagyvárosa, egyedül talán a hőmérséklet mérésében és a lázas gyermekek elkülönítésében tér el markánsabban az itthon is hallható tájékoztatásoktól.
Moszkva polgármesterének tájékoztatása alapján a fertőzött területekről beutazóktól történő adatfelvétel és vizsgálat tűnik átfogóbbnak a nyugat-európai megoldásoknál és ajánlásoknál, és az otthoni karantént megszegőket fenyegető büntetés is segíthet valamennyit a vírus elleni harcban.
Illetve nem lehet véletlen az sem, hogy a fertőzött területről érkezőkről a hatóság fényképfelvételt is készít: a vírus világméretű elterjedése alatt Moszkvában bevezetés alatt van a világ egyik legnagyobb arcfelismerő rendszere, Moszkva és az NtechLab FindFace együttműködésében. A karantén betartatásában ugyanis már erre a rendszerre és más technikai megoldásokra is számíthatnak majd a moszkvai hatóságok.
Összességében a furcsa jelenség talán leginkább annak tudható be, hogy Oroszország folyamatos kontroll alatt tudja tartani a határait, amely szárazföldön egyelőre nem határos közvetlenül olyan súlyosan fertőzött területtel (leszámítva talán a kínai Heilongjiang tartományt), ahonnan jelentős utasforgalom lenne várható.
A repülőtereken történő ellenőrzés és az otthoni karantén területén egyelőre úgy tűnik, hogy hatásosak lehettek az intézkedések, azonban hosszabb távlatban (de a változás akár rendkívül hirtelen is bekövetkezhet) valószínűleg ugyanolyan lesz a vírus terjedése, mint bármely más, jelenleg súlyosan fertőzött területen, Nyugat-Európában. A kulcs tehát az időfaktor lehet, viszont ha mégsem így lenne, az mindenképp érdekes kérdéseket vetne fel.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
