Honvédelem és nemzetbiztonság

Megjelentek a Magyar Honvédség aktuális célkitűzései

KMW

Immáron sokéves “hagyomány“, hogy a honvédelmi miniszter egy HM utasítást ad ki minden év elején, az adott év kiemelt feladatairól, továbbá a következő két év célkitűzéseiről. Idén ez a norma a megszokottnál jóval korábban jelent meg, hiszen az előzőek márciusra készültek el, illetve akkor veszítették el hatályukat.

Ennek az a furcsa következménye lett, hogy az eddig és jelenleg még hatályos, a honvédelmi szervezet 2021. évi kiemelt feladatainak, valamint a 2022–2023. évi fő célkitűzéseinek meghatározásáról szóló utasítás március végéig, párhuzamosan hatályos marad a holnapi naptól hatályosuló, új utasítással, mivel abban valamiért nem szerepel az előző hatályon kívül helyezésére utaló rendelkezés (és mint említettem: ezek az utasítások nem januárban, hanem márciusban szoktak hatályosulni és hatályukat veszteni).

Problémát persze ez legfeljebb csak akkor okozhatna, ha például a 2022-re, vagy épp 2023-ra vonatkozó célkitűzések ellentétesek  lennének az új utasítás 2022-re vonatkozó kiemelt feladataival, vagy épp a 2023-ra vonatkozó célkitűzéseivel. A norma időzítése mindenesetre jelzésértékű lehet, mint ahogy az is, hogy mi van, illetve még inkább: mi nincs benne.

Ennyi észrevételt követően idéznék néhány kiemelt feladatot az utasításból, a 2022-es év vonatkozásában:

  1. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) polgári irányítási és katonai vezetési rendjének megszilárdítása az eljárások pontosításával, az ágazaton belüli folyamatos és szabályozott információáramlással,
  2. A Magyarország Alaptörvényében az MH részére meghatározott alaprendeltetési feladatok magas szintű végrehajtása mellett, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében, az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges migráció kezelésében való további közreműködés, különös tekintettel az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárítására irányuló felkészítés és kiképzés, valamint végrehajtás jog- és szakszerűségére.
  3. A honvédelmi tárca 2022–2031. évekre vonatkozó Hosszú Távú Tervében (a továbbiakban: HTT) rögzített, Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programhoz (a továbbiakban: Zrínyi HHP) kapcsolódó képességfejlesztési programok, valamint működés-fenntartási feladatok végrehajtása.
  4. A miniszteri szándékoknak megfelelő, priorizált kétoldalú kapcsolatok fejlesztése a V4-országokkal, Németországgal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal, Svédországgal
    és Olaszországgal.
  5. A NATO 2022. évi madridi csúcstalálkozóján elfogadni tervezett új Stratégiai Koncepció kidolgozásának védelempolitikai támogatása a katona-szakmai megfontolások figyelembevételével.
  6. Az MH nemzetközi műveleti szerepvállalásnak fenntartása, a haderő teljesítőképességének és a nemzetközi szervezetek, elsősorban a NATO, az EU és az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ)
    igényeinek összehangolásával.
  7. A szárazföldi vezetési, irányítási (HUNTACCIS) és a felderítő rendszer illesztése a vonatkozó NATO szabályzóknak megfelelően.
  8. A Katonai Egységes Felderítő Rendszer fejlesztésére indított programok közül a felderítő és elektronikai hadviselés rendszerek és technikai eszközök modernizálása, a hadműveleti-harcászati képi felderítő és képelemző képesség kialakításának folytatása.
  9. Az MH Integrált Felderítő és Hírszerző Rendszer (IRIS) kialakításának folytatása a rendszerelemek hálózatba integrálásával, a kezdeti műveleti képesség elérése, valamint a NATO Összhaderőnemi Információ-előállító, Megfigyelő, Felderítő (JISR) rendszerhez történő csatlakozási feltételek kialakításának folytatása.
  10. Az MH hadműveleti-harcászati felderítő és elektronikai hadviselés támogatóképesség szervezeti, személyi, technikai és infrastrukturális feltételeinek kialakítása, az eljárásrendek kiépítése, fejlesztése.
  11. A kijelölt erők meghosszabbított részvétele az EU Védelmi Együttműködési Kezdeményezés (European Union Defence Cooperation Initiative – EU DECI) harccsoport készenléti szolgálatban.
  12. Balti Légtér Rendészeti (Baltic Air Policing – BAP) feladat végrehajtása.
  13. A TAKUBA alkalmi harci kötelékben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló 30/2021. (XI. 9.) OGY határozat alapján a főerők műveleti területre való szállítása, valamint a tanácsadási, támogatási és
    harctéri mentorálási feladatok megkezdése.
  14. Az új H225M típusú helikopterek és KC-390 típusú szállító-repülőgépek fogadó képességének kialakítása.
  15. A Structured Partnership in Logistics (SPiL) német–magyar logisztikai együttműködési program keretében, Németország vezetésével közös békeműveletekben és katasztrófák elhárítása során alkalmazható többnemzeti Közepes Szállító Század és Fő Tábori Hajtóanyag Raktár képesség teljes műveleti készenlétének elérése.
  16. Az aLOGIR rendszerben az inkurrencia funkció bevezetése, az alkalmazás folyamatos támogatása, az alkalmazási tapasztalatok alapján további fejlesztésének elősegítése, valamint a kapcsolódó szabályozási
    környezet módosítása.
  17. A jóváhagyott nemzetbiztonsági vonatkozású fejlesztési programok megvalósításának folytatása, figyelemmel a technikai adatszerző eszközpark korszerűsítésére, a honvédségi szervezet minősített
    összeköttetéseinek biztosítására.
  18. A honvédelmi ágazati elektronikus eseménykezelés, sérülékenységvizsgálat és hatósági felügyeleti funkciók területén a képességfejlesztés folytatása.
  19. A HTT-ben rögzített MH Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat magas rendelkezésre állással történő folyamatos üzemeltetése, a Zrínyi HHP keretében megkezdett fejlesztések folytatása, valamint az annak
    keretében megjelenített új infokommunikációs és információvédelmi fejlesztések tervezésének folytatása a vezetési és irányítási rendszerek kiszolgálása, illetve a honvédelmi feladatok támogatása érdekében
    – figyelemmel a hazai és nemzetközi kötelezettségekre, az infrastrukturális fejlesztésekre és a haditechnikai beszerzésekre.
  20. A Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (R-SOCC) képesség kialakításának, felkészítésének folytatása a teljes műveleti képesség elérése érdekében, figyelemmel az R-SOCC/NRF-SOCC
    2025 erőgenerálásra.
  21. A Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központ (a továbbiakban: MH KIMK) megalakítása a meglévő kiberműveleti képességek integrálása és új képességek kialakítása révén.
  22. Az MH társadalmi beágyazottságának növelése a meglévő kapcsolatok elmélyítésével és új kapcsolatok kiépítésével, az MH megalakulása 175. évfordulójához kapcsolódó méltó megemlékezések előkészítése,
    a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek bevonásával.
  23. Az MH társadalommal ápolt kapcsolatai fejlesztési irányainak meghatározása mind az állampolgárokkal, mind a civil szervezetekkel, mind a gazdasági szereplőkkel kapcsolatban.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom