Az utóbbi időben többször is írtam Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról, pontosabban az új stratégia kialakításának aktualitásairól. A mai napon a Magyar Közlönyben végül megjelent a stratégia, amiből gyorsan ki is emelnék, illetve idéznék néhány gondolatot.
A Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról szóló 1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozat alapján a haza védelme össznemzeti ügy. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét.
Változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetünkben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségünkben vagy stratégiai távolságokban. A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította. Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek.
Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra olyan Magyar Honvédséget építsen, amely a NATO tagjaként és a régió egyik meghatározó haderejeként képes garantálni az ország biztonságát, elrettenteni az esetleges agressziót, támogatni az összkormányzati védekezést a katonai és nem katonai fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben, továbbá képes ellátni szövetségi és európai uniós tagságából származó feladatait.
A távoli térségekben kialakult válságok rövid időn belül hatással lehetnek Magyarország biztonságára is, ami növeli a hazánkat érő fenyegetések és kihívások számát, valamint szélesíti azok körét. A globális biztonsági helyzet összességében romló tendenciát mutat. A hatalmi erőviszonyok átrendeződése a nagyhatalmi versengés újbóli felerősödésével és a konfrontáció veszélyének növekedésével jár együtt.
Jellemzővé vált a nyilvános diplomácia és a stratégiai kommunikáció révén a belföldi és a nemzetközi közvélemény aktív és tudatos befolyásolása, az információs műveletek keretében az információs csatornák és közösségi médiaplatformok manipulálása, a társadalmi, politikai és gazdasági instabilitás gerjesztése, a válságok kihasználása, valamint a befolyásolás és nyomásgyakorlás eszközeként a feltételekhez kötött katonai és gazdasági-pénzügyi segítségnyújtás. A nem katonai műveletek előtérbe kerülése automatikusan maga után vonja a háború és a békeállapot közti határ elmosódását.
A minden területen jelenlévő mesterséges intelligenciával rendelkező robotok, a forradalmian fejlődő drónraj technológia, az ember-robot együttműködésben megvalósuló katonai feladatvégrehajtás, az automatizált döntéshozatali technológiák, a 3D nyomtatás katonai alkalmazása, a kibertér műveletek és az irányított energiájú fegyverek, valamint a nagy pontosságú és autonóm csapásmérési képességekkel rendelkező haditechnikai eszközök alapjaiban változtatják meg a jelenlegi hadviselés szabályait és eljárásrendjét. A jövő hadszínterein kisebb létszámú, fejlett technológiai támogatással rendelkező szembenálló felek megjelenése várható.
A jelenkori korszerű háborúkban elmosódik a hadászati és a hadműveleti szintek közötti különbség, valamint megváltozott a győzelem fogalma, ugyanis a támadó félnek a politikai cél elérése érdekében nem szükséges az ellenség területének elfoglalása, haderejének, fegyveres erőinek megsemmisítése, gazdasági potenciáljának teljes lerombolása.
A világűr mint a legújabb technológiák telepítésének színtere, lehetőséget biztosít a nagyhatalmak számára, hogy a szárazföldek, a tengerek és óceánok felett telepített eszközrendszereik révén már békeidőben katonai és nemzetbiztonsági helyzeti előnyre tegyenek szert, háborús körülmények között pedig képesek legyenek hadászati fegyverrendszereik működtetésének biztosítására, a megfelelő szintű hadszíntér-felderítésre, teljes körű ellenőrzésre, valamint szükség esetén csapásmérésre.
A Magyar Honvédség alkalmazására állami és nem állami szereplők által jelentett fenyegetések esetében egyaránt sor kerülhet. Egy állami szereplő által hazánk ellen indított váratlan fegyveres támadás valószínűsége alacsony, esetleges bekövetkezése azonban rendkívül súlyos következményekkel járhat az ország egészére nézve. A Magyar Honvédségnek ezért mindenkor képesnek kell lennie – a szövetséges erők beérkezéséig akár önállóan – egy fegyveres támadás elrettentésére, vagy annak bekövetkezése esetén az ország függetlenségének, területi egységének, határainak, állampolgárainak és anyagi javainak katonai védelmére.
A tömegpusztító fegyverekkel Magyarország és/vagy a környező országok ellen végrehajtott támadás valószínűsége alacsony, következményei azonban beláthatatlanok. Ebben az esetben a Magyar Honvédség képességeinek alkalmazása elkerülhetetlen. A hagyományos és nukleáris, illetve kettős képességű rakétarendszerekkel esetlegesen végrehajtott, Magyarország ellen irányuló támadásokkal szembeni védelem szövetségi keretek között valósul meg, amelyhez hazánk is aktívan hozzájárul.
A 21. században állandósulnak a nem állami szereplők jelentette kihívások, amelyek kezeléséhez a Magyar Honvédség elsősorban azok keletkezési helyén, a válságkezelési műveletekben való szerepvállalása révén járulhat hozzá. Jelentős fenyegetést képez a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján.
Magyarország a NATO által azonosított keleti és déli fenyegetések, valamint az észak-, kelet- és dél-európai szárazföldi hadszínterek találkozási pontjánál helyezkedik el, központi helyzete miatt háttérbázisként, felvonulási útvonalként, befogadó, összpontosítási, átcsoportosítási, felkészítési körzetként is funkcionálhat. Európa, benne Magyarország, az európai hadszíntér mellett az észak-atlanti, a közel-keleti és az észak-afrikai hadszíntereken folytatott koalíciós hadműveletek és békeműveletek során is érintetté válhat, mivel az ezekbe a térségekbe telepített eszközrendszerek révén területe (vagy települő erői) csapásmérő eszközökkel elérhető a potenciális támadók által.
A nagyobb geopolitikai befolyásért folytatott globális versengés fokozódásával egyre inkább elmosódik a határ az elrettentés és védelemhez kapcsolódó béke- és válságidőszaki feladatok között. A modern állam fegyveres védelmének és a nemzet biztonságának alapja a felkészített nemzeti haderő, a haderőt támogatni és fenntartani képes védelmi ipar, a nemzet egysége, valamint a vezetés támogatottsága. A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie szövetségi keretek között nagy intenzitású, összhaderőnemi műveletekben történő nagyobb szerepvállalásra, amely alapot teremt az alacsonyabb intenzitású (béketámogató, válságkezelő stb.) műveletekben a rugalmas, feladathoz igazított részvételre is.
A komplex, nehezen kiszámítható biztonsági környezetben fel kell készülni a hazánkat, illetve a magyar állampolgárokat veszélyeztető kinetikus és nem-kinetikus támadásokra, hibrid fenyegetésekre, valamint más válsághelyzetekre. Fokozottan szükség van a katonai hírszerzés és elhárítás hatékony működésére.
A Magyar Honvédség prioritásnak tekinti a NATO és az Európai Unió számára felajánlott képességeinek fenntartását, és a nemzetközi katonai műveletekhez történő hozzájárulás hosszú távú biztosítását. Tekintettel az Európát és hazánkat sújtó, várhatóan hosszútávon jelentkező tömeges illegális migráció jelentette fenyegetettségre, a probléma forrásaként beazonosított térségekben lévő műveletekben és missziókban a magyar szerepvállalás időbeli kitolódásával és esetleges átalakulásával lehet számolni. Ezen régiókban – a NATO és EU kereteken túl – vizsgálni szükséges az ENSZ, az EBESZ, illetve alkalmi koalíciók keretében történő szerepvállalás lehetőségét is.
A célkitűzések közé tartozik a generációs sajátosságokhoz, a kor kihívásaihoz alkalmazkodó toborzás fejlesztése, hatékonyságának fokozása, a munkaerőpiac hatásait rugalmasan kompenzálni képes szervezeti megtartóerő növelése, valamint az életpályamodell, az előmeneteli és juttatási rendszer innovációja. Stratégiai cél a kiszámítható, tervezhető jövőképet biztosító életpálya versenyképessé tétele, a munkakörülmények javítása, a szervezeti kultúra fejlesztése, ezzel együtt a hivatástudat erősítése.
A jövő magyar hadereje egy korszerűen felszerelt, magasfokú mobilitással és reagálóképességgel rendelkező szervezet, amely egyidőben képes folyamatosan fejlődni, alkalmazkodni és megújulni. Amellett, hogy hiteles, nyitott, tájékozott, agilis és nem utolsósorban ellenálló, képes feladatai ellátására akár önállóan, akár szövetségi keretek között.
A jelen és a jövő hadviselése túllép a hagyományos értelemben vett fegyveres konfliktusok határain. A műveleti tér kiterjedésével a klasszikus szárazföldi és légierő haderőnemek mellett az elektromágneses, a kibertér és a világűr is egyre nagyobb szerepet kap a műveleti fölény megszerzésében és fenntartásában, mind az elrettentés, mind pedig válság vagy fegyveres konfrontáció időszakában.
A Magyar Honvédség alapját a jól képzett és felkészített katonák, valamint a tevékenységüket támogató civilek képezik, akik a kor színvonalának megfelelő tudással és eszköztárral képesek részt venni mind a hazai, mind pedig a nemzetközi feladatok végrehajtásában. A személyzeti munka további kiemelt célja, az Országgyűlés által engedélyezett keretszámok elérése mellett, a megfelelő állományarányok beállítása és folyamatos fenntartása.
Három dandáros struktúra kerül létrehozásra, amelynek keretében egy nehéz, egy közepes és egy különleges rendeltetésű (könnyű) dandár kialakítása a cél. A harctámogató képességek vonatkozásában jelentős, elsősorban minőségi fejlesztések történnek a híradó és informatikai, a műszaki, a vegyivédelmi és a felderítő szakterületeken. A katonai kibertérműveleti erők a kibertérben végrehajtott műveleteikkel, beleértve az offenzív műveleteket is, hozzájárulnak a szárazföldi erők és a légierő kinetikus műveleteinek hatékonyságához.
A hazai védelmi ipari kapacitások fejlesztésének irányai is a jövő hadviselését meghatározó technológiai képességekre terjednek ki, úgymint az információs technológia és kibervédelem, a szimulációs, virtuális és augmentált valóság, a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika, a robottechnológia, a pilóta nélküli repülőeszközök és az azok elleni védelem, a nem halálos fegyverek, az energiatárolás és alternatív energiaforrások, a nanotechnológia, az anyagtechnológiák és a biotechnológia.
Fejleszteni szükséges a tömegadaton és az azt feldolgozó mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogató rendszereket, a szenzoros adatgyűjtést, az adattároló és továbbító eszközöket. Kiépítésre kerül az országhatáron kívüli műveleteinket támogató, a szövetségesekkel valós idejű adatforgalmat is kiszolgálni képes, egységes, stacioner és telepíthető elemeket magába foglaló infokommunikációs hálózati rendszer.
A digitális katona program keretében a felszerelés moduláris kialakításával fokozza az egyén fizikai védelmét, a tűzerőt és pusztító képességet, a mozgékonyságot, valamint biztosítja a hálózatba integrált nagy sávszélességű adatkapcsolatot. Megteremti az éjszakai és korlátozott látási, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok melletti műveleti képességet, valamint a harcászati szinten megjelenő személyzet nélküli eszközök integrálásának lehetőségét.
Magyar Honvédség csapatai túlélőképességének, műveleti manőverszabadságának fenntartása és növelése érdekében fejlesztésre kerülnek az egyéni és kollektív nukleáris, biológiai és vegyivédelmi, valamint a saját erők mozgását támogató és a szembenálló fél mozgását akadályozó műszaki harctámogató, valamint az infrastruktúra- és erődítésépítő támogató műszaki képességek.
A Magyar Honvédség feladatai végrehajtása érdekében a dinamikusan változó műveleti viszonyokhoz alkalmazkodni képes, kellő előrelátást és korai előrejelzést biztosító, nagy mozgékonyságú és túlélőképességű felderítő rendszerrel fog rendelkezni, ami a műveletek sikeres megvívásához szükséges információt képes a hálózatalapú, integrált információgyűjtő, feldolgozó és továbbító (terjesztő) rendszerén keresztül időben biztosítani.
A felderítésben törekedni kell a technológiai fejlettség adta lehetőségek kihasználására. Olyan személyzettel vagy személyzet nélküli szárazföldi és légi platformú adatgyűjtő szenzorokkal és mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozó, elemző-értékelő képességek fejlesztése szükséges, amelyek az összes műveleti térben képesek valós idejű információkkal támogatni a műveletek végrehajtását.
A légierő fejlesztésével növekszik a harcászati repülőeszközök légvédelmi, csapásmérő, légi utántöltő, felderítő és elektronikai harc képessége, telepíthetősége és szárazföldi támogató képessége. Tovább szükséges fejleszteni a harcászati adatkapcsolati, valamint önvédelmi rendszereiket. A Magyar Honvédség repülőeszközei el lesznek látva elektronikai ellentevékenység kifejtésére alkalmas eszközökkel. Prioritás a merev és forgószárnyas légiszállító képesség továbbfejlesztése, a szárazföldi és különleges műveleti erők telepítésére való készség megteremtése, műveleti alkalmazásuk támogatása, valamint a légi kutató-mentő és a légi egészségügyi kiürítési képességek biztosítása.
Kialakításra kerül a különböző méretű és képességű stratégiai, hadműveleti, valamint a tömegesen bevethető pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásának lehetősége. A világűrbe telepített eszközök Magyarországgal szembeni alkalmazása elleni védelem feltételeit is meg kell teremteni. A Magyar Honvédség az elektromágneses spektrumban képes lesz a hatékony elektromágneses műveletek végrehajtására, ennek érdekében mind a szárazföldi, mind a légierő haderőnemnél elektronikai hadviselés képességet épít fel annak teljes spektrumában, így az elektronikai támadás, az elektronikai megfigyelés és az elektronikai védelem területén egyaránt.
A Zrínyi HHP a Magyar Honvédség ütőképes és korszerűen felszerelt haderővé alakításán túl elsődleges célként fogalmazza meg a magyar védelmi ipar egyidejű fejlesztését, Magyarország kiemelt védelmi ipari központtá válását a régióban. A Zrínyi HHP megvalósítását a hozzá kapcsolódó iparfejlesztési programok segítik elő, ezért kiemelt fontosságú a honvédelemért és az iparfejlesztésért felelős szaktárcák közötti szoros együttműködés.
A haderő fejlesztésének egyik meghatározó feltétele a honvédelmi ágazat részére a nemzetgazdaság teljesítőképességével arányos mértékben biztosított erőforrások rendelkezésre állása és azok hatékony felhasználása. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés 20%-át. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is.
Borítókép: MTI
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
