No, nem a magyar (amely mintha komolyabb csúszásba került volna), hanem az ukrán. A stratégia az ukrán elnöki hivatal honlapján 2021. március 25-én jelent meg – a rendeletek között – 121/2021. számmal, hivatkozva az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2021. március 25-i határozatára, amely „Ukrajna katonai biztonsági stratégiájáról” szólt.
A dokumentum alapján az ukrán állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az állam legfontosabb funkciója, amely az egész ukrán nép ügye. Az új stratégia egyik legfontosabb indoka a nemzetbiztonságot fenyegető egzisztenciális katonai fenyegetéssel, illetve Ukrajna és Oroszország katonai potenciáljának kiegyensúlyozatlanságával függ össze.
Ukrajna szárazföldi, tengeri területein és légterében, a kibertérben, és az információs térben is fellép az agresszióval szemben, és törekszik más államok katonai, politikai, gazdasági, nemzetközi jogi (diplomáciai), szellemi, kulturális agressziójának visszaszorítására.
Ukrajna katonai biztonsági stratégiájának egyik fő célja előmozdítani Ukrajna integrációját az euroatlanti biztonsági térségbe, valamint a NATO-tagság megszerzése, illetve aktívan részt venni a nemzetközi békefenntartó és biztonsági műveletekben.
Bár folyamatosan Oroszországra reflektál a stratégia, azonban azt is leszögezi, hogy Ukrajna átfogó védelmének nem reális célja az Oroszországgal való teljes katonai egyenértékűség elérése, ami az állam túlzott militarizálásához és ennek megfelelően a nemzetgazdaság kimerüléséhez vezetne, hanem bizonyos területeken egyensúlyra törekednének.
Ennek legfontosabb eszközei:
– Ukrajna biztonsági és védelmi ágazatának összehangolása a védelmi ipar fejlesztésével, valamint politikai és diplomáciai intézkedések,
– tartalékos és önkéntes állomány harmonikus fejlesztése,
– területvédelmi erői képességeinek fejlesztése,
– a fegyveres küzdelem legújabb, high-tech eszközeinek használata.
Globális szinten – a stratégia szerint – a nemzetközi biztonsági rendszer megsemmisülése, a biztonsági környezet bizonytalanságának megnövekedése zajlik, amely folyamatot a következők jellemezik.
Az erőforrásokért folytatott küzdelem, és az államközi verseny megerősödik, politikai, diplomáciai, gazdasági, információs, katonai és hibrid eszközök használatával. Az etnikai, vallási, migrációs, gazdasági és egyéb tényezők által okozott konfliktusok súlyosbodnak.
Az államok versenye a világűr, a kvantum, az információs, a kibernetikus, a hiperszonikus, a biológiai, a nano- és egyéb technológiák területén együtt jár a robotika és új anyagok alkalmazásával, a világűr militarizálásával. Ezen folyamat mellett értelmezhető a járványok által okozott veszélyhelyzetek fenyegetése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye is.
Ezek és más tényezők megváltoztatják a katonai konfliktusok jellegét. A stratégia szerint regionális szinten a legfenyegetőbb szempont annak valószínűsége, hogy destabilizálják a balkáni, balti és fekete-tengeri régiók, a Kaukázus és Kelet-Európa helyzetét.
A stratégia szerint Oroszország agresszív kül- és hadpolitikája veszélyezteti Ukrajna és a balti és fekete-tengeri régiók más országainak nemzetbiztonságát, amely az Ukrajna elleni fegyveres agresszió további eszkalálódásához vezethet, és nemzetközi fegyveres konfliktust idézhet elő Európában.
Nemzeti szinten Oroszország továbbra is Ukrajna katonai ellenfele marad, amely fegyveres agressziót végez Ukrajna ellen. Oroszország ideiglenesen elfoglalta a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának területét, a Donyszk és Luhanszk régió területeit.
Mindezek mellett szisztematikusan katonai, politikai, gazdasági, információs és pszichológiai, űr-, kiber- és egyéb eszközöket használ, amelyek veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, állami szuverenitását és területi integritását.
I. prioritás: a közös vezetési rendszer bevezetése:
– a hírszerző ügynökségek koordinálásával,
– közös vezetési rendszer kialakításával,
– a fontos állami és katonai létesítmények légterének és légterének védelmével,
– képzési és mozgósítási rendszerek javításával,
– állami politika hatékony végrehajtásának biztosításával,
– védelmi stratégiai kommunikáció fejlesztésével
– modern információs és űrtechnológiák bevezetésével,
– az irányítási folyamatok automatizálásával,
– az ukrán védelmi erők tevékenységeinek digitalizálásával,
– high-tech fegyverek és különleges felszerelések beszerzésével,
– a tartalékos katonai szolgálathoz szükséges feltételek biztosításával,
– kiberbiztonsági, kibervédelmi és kibervédelmi képességek fejlesztésével,
– Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával, az európai biztonsági struktúrákba való további integrációval, pragmatikus nemzetközi védelmi együttműködéssel.
II. prioritás: az Ukrán Védelmi Minisztérium és a védelmi erők egyéb irányító szerveinek intézményi kapacitásainak fejlesztése:
– szükséges intézményi kapacitások elérésével,
– a fegyveres konfliktusok felszámolásával,
– a védelmi tervezés nemzetgazdasággal történő összehangolásával,
– program- és projektmenedzsment fejlesztésével,
– K+F tevékenységgel,
– a katonai szolgálathoz szükséges jogi, anyagi és társadalmi feltételek biztosításával,
– transzparenciával,
– ésszerű gazdálkodással,
– korrupcióellenes programokkal.
III. prioritás: az ukrán fegyveres erők, a területi védelmi erők képességeinek növelése:
– a védelmi erők használatára vonatkozó koncepciók, tervek, egyéb dokumentumok revíziójával, felfrissítésével,
– a nemzetközi béke- és biztonsági műveletekben résztvevő közös védelmi erők kiképzési minőségének javításával,
– az ukrán fegyveres erők és a védelmi erők harci képességeinek növelésével,
– képzett és motivált állomány toborzásával és felszerelésével,
– a személyi potenciál erősítésével,
– a katonai oktatási rendszerek fejlesztésével,
– hadtudományi rendszer megalkotásával,
– a fegyverek, katonai és különleges felszerelések korszerűsítésével,
– az ukrán fegyveres erők logisztikai rendszerének és a védelmi erők egyéb elemeinek NATO-szabványok szerinti fejlesztésével,
– a katonai infrastruktúra fejlesztésével,
– a bázisok és raktárak védelmének és tűzbiztonságának biztosításával,
– új katonai statútumok doktrínák euroatlanti elvek alapján történő fejlesztésével.
Rövidtávú célok:
– Ukrajna területi védelmének, ellenállási mozgalomnak a megszervezése,
– az Ukrán Védelmi Minisztérium intézményi kapacitásainak fejlesztése,
– köz- és magánszféra közötti partnerség és a katonai-műszaki együttműködés használata,
– pilóta nélküli és robotikai eszközök fejlesztése, gyártása és felszerelése,
– a NATO elvein és szabványaion történő átszervezés,
– az ukrán fegyveres erők és a védelmi erők egyéb elemeinek gyorsított professzionalizálása,
– a képzések minőségének és intenzitásának javítása,
– motivációs tényezők kialakítása a katonai tartalékos szolgálathoz,
– az állam haditengerészeti képességeinek fejlesztése,
– a védelmi erők hozzáférésének bővítése a kettős felhasználású űrrendszerekből származó információkhoz.
Középtávú célok:
– az állam védelmi képességeinek fejlesztése és integrációja,
– az ukrán fegyveres erők harckészségének és képességeinek növelése,
– integrált területvédelemi rendszer fejlesztése,
– biztonságos információcsere-hálózat kiépítése,
– automatizált rendszerek bevezetése,
– modern rakétafegyverek használata amelyek nagy távolságban képesek az ellenség elleni támadásra,
– bizonyos típusú rakétafegyverek fejlesztése,
– modern légvédelmi rendszerekkel való fokozatos újrafegyverkezés.
Hosszú távú célok:
– az elrettentési potenciál erősítése az ukrán fegyveres erők harci képességének növelésével,
– ellenállási mozgalom szervezéséhez szükséges anyagtartalékok létrehozása,
– a védelmi erők lakhatási problémájának megoldása,
– a NATO-tagállamok fegyveres erőiben a védelmi erőkben elfogadott katonai (igazgatási, műveleti és műszaki) szabványok végrehajtásának befejezése,
– a szakmai kultúra átalakítása a NATO elvei és normái alapján,
– a védelmi erők felszerelése high-tech fegyverekkel, modern katonai és speciális felszerelések biztosításával,
– űrtechnológiák alkalmazása, az ukrán fegyveres erők többcélú harci repülőgépekkel és harci helikopterekkel való újrafegyverezése.
Valószínű forgatókönyvnek tartja a stratégia Oroszország Ukrajna elleni további, fegyveres agresszióját, más államok fegyveres agresszióját, vagy államkoalíciók fegyveres agresszióját. Ugyancsak valószínű Ukrajna területén belüli fegyveres konfliktusnak külföldről irányított kiprovokálása.
További, lehetséges forgatókönyv Ukrajna részvétele egy nemzetközi fegyveres konfliktusban, különösen atomfegyverrel rendelkező államok közötti konfliktusban, illetve fegyveres erőszak eszközeinek használata Ukrajna területén, a harmadik országok közötti katonai konfliktus következtében.
A fenti összefoglaló a rendelet nyersfordításán alapul, az irányadó az eredeti, linkelt dokumentum.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
