Drón
Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság

Megfigyelő drónokat vásárolna a Terrorelhárítási Központ

Mérsékelt érdeklődés övezte a kormány 1279/2019. (V. 15.) számú határozatát, amely a Terrorelhárítási Központ képességeinek bővítéséhez, a feladat-végrehajtás magasabb szintű ellátásához szükséges eszközbeszerzések forrásainak biztosításáról szólt.

A kormány álláspontja szerint Magyarország biztonsága érdekében végrehajtandó szolgálati feladatok zavartalan és eredményes ellátása céljából a Terrorelhárítási Központ képességeinek bővítéséhez, a feladat-végrehajtás magasabb szintű ellátásához új típusú eszközök beszerzése és rendszerbe állítása, valamint az amortizálódott eszközállomány cseréje szükséges.

A pénzügyminiszternek gondoskodnia kellett a fentiek a végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról is, méghozzá idén egyszeri jelleggel, 5.019.000.000 forint összeg erejéig. Az, hogy mik lehetnek ezek az eszközök – részben – megjelent már a sajtóban is.

“Jeszenszky Nándor kommunikációs vezető azt mondta, hogy speciális védőfelszereléseket, lövedékálló mellényeket, fegyvereket vásárolnak, valamint fejlesztik az éjjellátó képességek fejlesztését is. Ezen kívül új páncélozott bevetési járműveket is terveznek vásárolni azért, hogy a vidéki városokban is mindig rendelkezésre álljanak azok a létrás beavatkozó járművek, amelyek a fővárosban rendszeresen használnak”volt olvasható a 24.hu összefoglalójában.

A szóvivő a Világgazdaságnak azt is megjegyezte, hogy a TEK, amikor lehet, nyilvános közbeszerzéseket ír ki, de a mostani fejlesztések, például a haditechnikai beszerzések mentesülnek a nyílt eljárás alól. A kormányrendelet előterjesztésének, indokolásának pontos tartalma természetesen nem volt megismerhető.

Nem úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) véleménye a tervezetről, amelynek a véleményezési tevékenysége lényegében az egyetlen mementója a korábban szélesebb kör által ismert és gyakorolt társadalmi egyeztetésnek (bár ők lényegében megkerülhetetlen, szakmai véleményezők).

Igaz, idén bevezetésre került gyakorlat szerint – bizonyos esetekben – a NAIH jogszabálytervezetekre adott véleménye  (például a Polgári Információ- és Kiberbiztonsági Központ létrehozásáról szóló kormányhatározatról) sem megismerhető már.

Természetesen ezzel együtt is nehéz egy nyilvános társadalmi vitára/véleményezésre nem bocsátott jogszabálytervezetre adott véleményből visszakövetkeztetni egy jogszabálytervezet tartalmára, például a katonákra vonatkozó biometrikus adatkezelésre adott vélemény került más megvilágításba a tényleges normaszöveg ismeretében.

Most ez aligha várható, hiszen a normaszöveg már megismerhető és semmit sem tartalmaz a konkrét célokról (azok legalább részben a sajtónyilatkozat által persze megismerhetővé váltak), ellenben az előterjesztés sem lesz megismerhető. Kivéve persze, amit a NAIH elnöke írt le belőle az ezúttal megismerhető véleményében.

Mint a dokumentumban írja, “az előterjesztésben felvázolt fejlesztési célok közül a drónok megfigyelési platformként történő felhasználása (például járőr drónok rendszerbe állítása) minden bizonnyal túlmutat a kép- és hangfelvétel készítés az Rtv.-ben meghatározott hatályos szabályain, ezért a tervezett fejlesztések megvalósítására csak annyiban kerülhet sor, amennyiben azokat a vonatkozó törvény a személyes adatok védelmének követelményeivel összhangban teszi lehetővé.”

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény kifejezetten részletesen szabályozza a rendőrségi kép- és hangfelvétel készítés szabályait, amik közül talán a leginkább idevágó szerint a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

Vélhetően utóbbi kitétellel lehetnek problémák drónok hazai alkalmazása kapcsán. A piacon egyébként már számos termék elérhető (de még magyar fejlesztésű drón is akad, például) és tényleges rendőrségi/rendvédelmi célú használatra is van már számtalan példa a nagyvilágban. Mindenesetre a NAIH elnöke javasolja az adatkezelés előzetes hatásvizsgálatát is, a szükséges jogszabálymódosítást követően.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: