fedélzeti kamera

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) egy olyan vállalat kereste meg, amely az üzemanyag-szállítást végző gépjárműveinek gépkocsivezető kabinjai elején – biztonsági okokból – útfigyelő, felvételt készítő fedélzeti kamera elhelyezését tervezte bevezetni. Ennek jogi megítélésével kapcsolatban a NAIH most egy állásfoglalást adott ki.

A kamerafelvételeket a társaság általánosságban nem kívánta megőrizni, más részére továbbítani, kizárólag egyes kivizsgálandó eseteknél a kivizsgálás tárgyával érintett időszakra vonatkozó felvételt tartaná meg és csak további oktatás, belső fejlesztés céljából használta volna fel.

A NAIH megállapította, hogy valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel a GDPR szerint személyes adatnak, ezek készítése, rögzítése, tárolása pedig adatkezelésnek minősül. Megállapította továbbá azt is, hogy a társaság, mint jogi személy üzleti tevékenysége keretében hajtaná végre az adatkezelést, így az nem minősül magáncélú adatkezelésnek, ezért arra a GDPR rendelkezéseit alkalmazni kell.

Ennek megfelelően az adatkezelő köteles úgy dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen. Ilyen alapelv többek között az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve, amelyek értelmében egyrészt a kezelt adatok körének a szükségesre kell korlátozódniuk, másrészt pedig a rögzített felvételek megőrzésének időtartama nem lehet korlátlan, a feltétlenül szükséges időtartamra kell szűkíteni a felvételek megőrzését.

A bizalmasság és integritás alapelvének értelmében pedig, a felvételek tárolása kapcsán biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy azokhoz ne férhessen hozzá. Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása egyébként kifejezetten példaként hozza fel a fedélzeti kamerákat.

Ha ilyen típusú kamera telepítésére kerül sor – például abból a célból, hogy baleset esetén a felvételek a megtörtént események bizonyítékul szolgálhassanak -, akkor fontos annak biztosítása, hogy a fedélzeti kamera ne rögzítse folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, az adatkezelő azon érdeke, hogy egy esetlegesen bekövetkező közúti balesetet rögzítő kamerafelvétellel rendelkezzen, nem alkalmas az érintett személyek jogaiba és szabadságaiba történő ilyen jelentős mértékű beavatkozás igazolására.

Mivel a megkeresésében hivatkozott, folyamatos rögzítést végző fedélzeti kamerák telepítése a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást jelent a felvételekkel esetlegesen érintett személyek magánszférájába és mivel a megkeresésében a NAIH rendelkezésére bocsátott információk alapján egyébként sem állapítható meg egyéb olyan körülmény fennállása, amely ilyen mértékű beavatkozást indokolttá tehetne, ezért az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint nem is állapítható meg a megvalósítani tervezett adatkezelés összhangja a GDPR-ban meghatározott követelményekkel, így elsősorban a szükségesség és az arányosság alapelvi követelményeivel.

A fentieken túl a hatóság tájékoztatta a társaságot, hogy közterület megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. Az alábbi szervek kifejezett törvényi előírások szerint helyezhetnek el közterületen is képfelvevőket (térfigyelő kamerákat):

  • a rendőrségi adatkezelők,
  • a közterület felügyeletek,
  • közterület-felügyelet hiányában a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő,
  • a fegyveres biztonsági őrségek,
  • a személyszállítási szolgáltatók,
  • a Magyar Honvédség,
  • az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
  • a sportrendezvény szervezője, rendezője, vagy az utazó sportszervezet képviselője.

Az üzemanyag-szállítást végző vállalkozók azonban nem.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a kövekezőről:

Ajánlott tartalom