Természetesen ezentúl is tiltott légtér lesz felette, csak nem úgy, ahogy ezt a fogalmat eddig ismertük. Merthogy Magyarországon volt egy-két olyan terület, amelynek tiltott légterét nem lehetett légiközlekedésre használni. A tiltott légtérben ugyanis a légiközlekedés minden körülmény között tilos volt, ez alól pedig még a légiközlekedési hatóság sem adhatott felmentést.
Ilyen légtér volt eddig Paks és Csillebérc környéke. Mindkét terület atomenergiát alkalmazó létesítményként került ezen szigorú védelem alá, aminek indokoltságát többször is vizsgálták, sőt, a lehetséges szigorítást egy 2014-es kutatás eredménye javasolta.
Az Országos Atomenergia Hivatal megrendelésére indult, „Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági ellenőrzését szolgáló műszaki megalapozó tevékenység (ABA MMT)” programban ugyanis még az volt a tudományosan megalapozott javaslat, hogy a tiltott légtér méretét érdemes lenne (vertikálisan) megduplázni.
Akkor – és most is – a tiltott légtér sugara a paksi atomerőmű felett y=3 km volt. „Így (r=0,2 km értékkel számolva) a rázuhanás valószínűsége P= 3,41∙10-7. Ha megdupláznánk a tiltott légtér sugarát, akkor a P= 1,71∙10-7 valószínűséget kapnánk, ha minden más paraméter változatlan maradna. Ez azt jelenti, hogy közel a felére csökkenne a rázuhanásból várható rizikó mértéke” – állt az összefoglalóban.
A mostani módosítással azonban a tiltott légtér nemhogy nem nőtt, hanem az innovációért és technológiáért felelős miniszter 24/2018. (X. 19.) ITM rendelete alapján úgy módosult a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet, hogy ezentúl – engedélyezési eljárást követően – lehetővé válik a tiltott légtérbe való berepülés is.
A rendelet szövege szerint a közlekedésért felelős miniszter a légiközlekedési hatóság, a katonai légiközlekedési hatóság vagy az érintett miniszter javaslatára kivételes indokból – katasztrófa, veszélyhelyzet elhárítása, a nemzet biztonsága, a közrend vagy közbiztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében, honvédelmi érdekek alapján vagy kutatási célból – esetileg engedélyezheti ezentúl a tiltott légtérben történő repülést.
Újdonság az idézett rendelet viszonylatában, hogy a pilóta nélküli légijárművel történő repülést is szabályozza, ugyanis a repülés végrehajtásához szükséges engedély megléte esetén a Rendőrség Légirendészeti Szolgálata – a repülést megelőzően – ellenőrzi a tiltott légtérben történő repülésre adott engedélyt, a pilóta nélküli légijármű és az annak irányítását végrehajtó személy jogosultságát és okmányait.
A rendelet tehát kifejezetten úgy rendelkezik, hogy akár még drónok is berepületnek majd ezentúl az atomenergiát alkalmazó létesítmények fölé, ha erre az irányító személy eseti engedélyt kap a minisztertől. Nem lenne meglepő, ha a módosítás összefüggésben lenne a tervezett bővítéssel (hiszen a kivitelezést nyilvánvalóan segíthetnék ilyen eszközök is), bár a rendelet ilyen célú repülést nem sorol fel a lehetséges engedélyezési okok között.
Összességében természetesen a biztonság fokozását a jelenthetné rendelkezés, hiszen a berepülés épp katasztrófa, veszélyhelyzet elhárítása, a nemzet biztonsága, a közrend vagy közbiztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében, vagy épp honvédelmi érdekek mentén történhet (a gondolatmenet alól persze kivétel a „kutatási cél”), de emellett növelheti az objektumok védelmének megszervezésével járó feladatokat is.
Hiszen mégiscsak könnyebb lehet olyan objektumot védeni, amelynek tiltott légterét semmilyen körülmény között nem lehet légiközlekedésre használni, mint egy olyat, amelynek – igaz, csak megfelelő engedélyezési eljárást követően – mégis. Arról nem is beszélve, hogy a „rázuhanási valószínűség” is korrigálandó lehet egy olyan tiltott légtér kapcsán, ahova ezentúl akár be is lehet repülni.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
