Egy európai ügynökség, a European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) a COVID-19 járvány európai megjelenése óta gyűjti a fertőzöttekre vonatkozó információkat. Ezek forrásai világméretben a nyílt adatforrások, azonban az Európai Unió vonatkozásában a tagországok jelentései is meghatározók.
A beérkezett jelentések összefoglalása egy publikusan elérhető oldalon érhető el, egy interaktív térkép és különböző kimutatások segítségével. Az egyértelműen látszik, hogy a tagországok közül a járvány kirobbanása óta rendkívül kevés állam küld be, illetve frissít adatokat.
Olaszország adatszolgáltatása például megállt 4 esetnél, a francia 38 esetnél, de szinte valamennyi ország előbb vagy utóbb beszüntette az adatszolgáltatását. Az eddigi adatok alapján ezen országok közé tartozik Magyarország is.
Korábban viszont átadásra kerülhettek a nemre és a korra vonatkozó magyar statisztikai adatok is. Van egyébként néhány ország, amely továbbra is rendszeresen közli a fertőzéssel kapcsolatos statisztikai adatait, ilyen például Németország (illetve mégsem, de erről majd lentebb) és Ausztria.
Az ECDC adatai szerint az első 12 magyar fertőzött megoszlása a következő volt:
4 fertőzött 15-24 éves férfi,
3 fertőzött 25-49 éves férfi,
1 fertőzött 25-49 éves nő,
1 fertőzött 50-64 éves férfi,
1 fertőzött 50-64 éves nő,
1 fertőzött 65-79 éves férfi,
1 fertőzött 65-79 éves nő.
A német és osztrák statisztikai adatokból egyébként több olyan következtetés is levonható, amely bizonyos értelemben talán szembemegy az eddig kialakult, általános vélekedéssel.
A német statisztikai adatok jelenleg nagyjából a 7.000-es fertőzöttségi számig érhetők el (az adatbetöltésben van egy feldolgozási késedelem, a jelenlegi fertőzöttségi adatszám körülbelül 12.000). Az utóbbi napok alapján viszont már úgy tűnik, mintha Németország is leállt volna az adatközléssel.
Német COVID-19 fertőzöttségi statisztikai adatok Forrás: ECDC
Német korfa 2018 Forrás: indexmundi
A némethez igen hasonlók, és még naprakészek az osztrák adatok, ahol lényegében mind az 1.700 fertőzöttről elérhetők az információk.
Osztrák COVID-19 fertőzöttségi statisztikai adatok Forrás: ECDC
Osztrák korfa 2018 Forrás: indexmundi
A fenti adatsorokat egybeolvasva meglehetősen árnyalható az a kép, miszerint a COVID-19 vírus célpontjában kizárólag az idősek lennének, ha volt esetleg ilyen előfeltételezés. Ez nem érinti természetesen azt a tényt, hogy a halálozási mutatók és a gyakorlati tapasztalatok alapján valóban ők a legveszélyeztetettebbek.
Viszont, ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor az is látszik, hogy az igazolt fertőzések száma a két országban a 25-49 és az 50-64 korcsoportokban mutat kiugró értéket, a kettő közül pedig messze az előbbi javára.
A legtöbb igazolt fertőzés a 25-49 éves korcsoportban mutatkozik, ami különösen annak fényében meglepő, hogy a korfa alapján mindkét országban igen jelentős az 50-64 éves korcsoport mérete, arányaiban tehát még hangsúlyosabb a fiatalabb, 25-49 éves korcsoport érintettsége.
Ez meglehetősen árnyalja azt a képet, ha valakiben kialakult ilyen, hogy a nagyszámú tünetmentes, és enyhe megbetegedés mellett az igazolt esetek többsége az idősebb, legyengült, krónikus beteg személyekhez köthető (merthogy ők jelentkeznek tünetekkel és a betegséggel kapcsolatos problémákkal az egészségügyi ellátó rendszerben, a fiatal felnőttek meg otthon kiheverik, vagy észre se veszik).
Természetesen azonban ennek az értékelésekor is figyelembe kell venni, hogy szélesebb körű tesztelés esetén nem csak a komolyabb tünettel rendelkezők, hanem tünetmentesek is az igazolt fertőzések közé kerülhetnek, a legaktívabb korcsoport „felülreprezentáltsága” ilyen értelemben viszont nem meglepő.
Árnyalja továbbá azokat a híreket is, miszerint a férfiak kiugró érintettségének hátterében a náluk gyakoribb súlyos-krónikus megbetegedések állnak, hiszen már a 25-49 éves korcsoportban is óriási a két nem közötti eltérés, ami változatlanul fennmarad az 50-64 éves korcsoportban is. Érdekes módon viszont a német dohányzási statisztikák nagyjából hasonló arányokról számolnak be, igaz még 2013-ból.
Német dohányzási statiszika 2013 Forrás: wikipedia
Azonban a dohányzás aligha lehet az eltérés kizárólagos oka. Ezt az ugyancsak naprakész svéd adatok igazolják (körülbelül 1.300 igazolt fertőzés adatai alapján). Svédországban a lakosság mindössze 7%-10%-a dohányzik napi rendszerességgel, és ami legalább ilyen fontos: a dohányosok között a nemek aránya egyes források szerint lényegében megegyezik.
Svéd COVID-19 fertőzöttségi statisztikai adatok Forrás: ECDC
Ennek ellenére a nemek közötti különbség – az igazolt COVID-19 fertőzés vonatkozásában – a svéd adatok alapján is megfigyelhető, igaz kisebb, mint a különböző mérések szerint 25-30%-os arányban rendszeresen dohányzó (a nemek közötti különbség 28%-20%, a férfiak „javára”) németeknél. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy természetesen a korábbi, jelenlegitől eltérő svéd dohányzási szokások máig kihathatnak egyes korcsoportokra.
Lehetett olvasni elemzéseket arról is, hogy az immunrendszer működésének különbözőségeire vezethető vissza a két nem közötti jelentős különbség. Ha ez így van, akkor a hatása úgy tűnik, hogy a 25 évnél fiatalabbakra egyáltalán nem hat ki, mivel abban a korosztályban még egyenlők az arányok, sőt, több országban is fordított az arány ezekben a korcsoportokban.
Összességében természetesen igen nehéz megfelelően értelmezni a statisztikai adatokat, különösen, mivel még a legsúlyosabban érintett európai országokban sem tetőzött a járvány, illetve folyamatosak a vírussal történő további adatelemzések és kutatások is.
Viszont azt talán már most ki lehet jelenteni, hogy ne csak az idősek, a hanem mindenki vigyázzon magára, egymásra és az idősekre is. És persze: ne dohányozzon, de nem feltétlenül a koronavírus miatt. A cikkben felhasznált adatsorok időpontja: 2020.03.18. A statisztikai adatok a későbbiekben jelentősen megváltozhatnak.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
