Amikor az amerikai elhárítás számára egyértelművé vált a magyar-amerikai tudományos együttműködés valódi természete, az Egyesült Államok diplomáciája igen finoman jelezte, hogy azt egyre inkább terhesnek látják. Az amerikai együttműködési szándék megváltozása mögé persze többféle okot is bele lehet látni, mint például az afganisztáni eseményeket vagy épp Andrej Dmitrijevics Szaharov Gorkijba küldését.
Az bizonyos, hogy az amerikai fél az egyik pillanatban még a legjobb tudományos együttműködésnek tekintette a magyarokkal folytatott tudományos kutatásokat, a másik pillanatban viszont már azt követelte, hogy a magyar fél egyoldalúan emeljen az amerikaiaknak folyósított ösztöndíjakon. A magyar külügyi tárgyalók a váratlanul és érthetetlenül kialakult konfliktus feloldása érdekében elfogadták az amerikaiak azon javaslatát, hogy közösen vizsgálják meg, a kiadások vásárlóértéke kapcsán a kölcsönösség fennáll-e.
Az amerikai fél ugyanis időközben írásban is megküldte az álláspontját alátámasztó adatokat, amelyek szerintük igazolták, hogy a budapesti megélhetési költségek meghaladják a washingtoniakat… A KKI az MNB és egyéb kutatóintézetek támogatásával viszont olyan londoni kimutatásokat vett elő érvelésében, amelyek azt igazolták, hogy a budapesti éttermi árak valójában 100-300% alacsonyabbak az amerikai áraknál. Az amerikaiak felkészületlenül álltak az elsöprő magyar érvelés előtt, és végül abban maradtak a felek, hogy akkor kölcsönösen emelnek az ösztöndíjakon.
A magyar külügyben éppen ezért különösen jelentős áttörésként értékelték a budapesti éttermi árak ennyire sikeres kikutatását. Az örömük nem tartott sokáig, ugyanis gyorsan kiderült, hogy az amerikaiak már így is a maximális támogatási összeg felett folyósították az ösztöndíjakat a magyar kutatóknak, így a maguk részéről további emelést valójában nem is ígérhettek volna, mint ahogy nem is emeltek.
Olyannyira lassan ébredtek rá a probléma valódi okára a magyar külügyminisztériumban, hogy még azt sem tartották gyanúsnak, amikor a budapesti amerikai nagykövetség váratlanul azt jelezte: az egyik vezető magyar kutató nem kap belépési engedélyt az Amerikai Egyesült Államokba, noha minden szükséges meghívólevéllel rendelkezik és beutazása kulcsfontosságú a kutatások folytatásához.
De mi volt a valódi oka az amerikai eljárásnak? Ki volt a kitiltott tudós? Mi volt a magyar-amerikai tudományos együttműködés valódi természete? A hamarosan megjelenő könyvemből ez is kiderül.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: