Kiss-ügy: további jogsértéseket tárt fel a NAIH

NAIH levéltár

A tavalyi év egyik legnagyobb közéleti botránya volt a Kiss-ügy, amely az úszókapitány, Kiss László lemondásával zárult. Mint az közismert, a privatkopo.hu weboldal 2016 áprilisában nyilvánosságra hozott egy bírósági ítéletet, amelyből kiderült: Kiss László 1961 nyarán – két társával – megerőszakolt egy fiatal lányt.

Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot indított és pár hónappal később megállapította, hogy az ítéletet kiadó Budapest Főváros Levéltára jogellenesen biztosított hozzáférést a kérelmező számára az 1962-es ítélethez. A jogellenes adatkezelés miatt ráadásul 3.000.000 forint adatvédelmi bírság kiszabására is sor került.

A határozat szerint a levéltár nem ismerte fel, hogy az ítélet teljes egészében bűnügyi személyes adatnak minősül, hiszen az ítélet bűncselekményhez köthető információkat tartalmaz. Emellett a kérőlapon konkrét természetes személyeket jelölt meg, amely körülmény alapján a levéltárnak egyértelműen fel kellett volna ismernie azt, hogy bármilyen anonimizálás mellett is bocsátja az 1962-es ítéletet a kérelmező rendelkezésére, akkor is összefüggésbe lehet azt hozni a kérőlapon megjelölt természetes személyekkel.

A vizsgálat során azt nem sikerült feltárni, hogy milyen módon próbálta meg a levéltár az ítéletet anonimizálni. Az intézmény általánosságban azt közölte a hatósággal, hogy nem rendelkezik belső szabályzattal az anonimizálási eljárásra vonatkozóan, sőt szerintük az anonimizálás végrehajtására vonatkozóan normatív rendelkezés nincs is, az anonimizálás folyamatát ezért semmi nem köti eljárásrendi követelményekhez.

Ezzel Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke nem értett egyet, és arra kötelezte a levéltárat, hogy alakítson ki belső szabályzatot, illetve eljárási szabályokat az anonimizálás folyamatával összefüggésben. Egy, a napokban közétett határozat nyomán viszont az is kiderült, hogy az elmúlt hónapokban a NAIH a privatkopo.hu és a fullank.com adatkezelését is megvizsgálta.

Az adatvédelmi hatóság határozata szerint a privatkopo.hu szerkesztője jogellenesen hozta nyilvánosságra Kiss László bűnügyi személyes adatait, továbbá jogellenesen továbbította az adatokat – többek között – a TV2 és az RTL szerkesztőségébe. A fullank.com szerkesztője pedig jogellenesen továbbította az ítélet két oldalát a privatkopo.hu számára. A privatkopo.hu weboldalt a cikkek törlésére, a fullank.com főszerkesztőjét pedig az általa megszerzett ítélet törlésére kötelezte a hatóság.

Az ügy vizsgálata során több fontos alapelv is kirajzolódik, amely a sajtó számára is fontos zsinórmérték lehet a jövőben. Egyfelől a hatóság álláspontja szerint önmagában nincs jelentősége annak, hogy a levéltár jogellenes adatkezelése révén került ki a Kiss-ítélet: ez a körülmény automatikusan nem teszi jogellenessé a sajtó adatkezelését. Azonban megállapította azt is, hogy a Kiss-ítéletben szereplő személyes adatok nyilvánosságra hozatalát törvény nem rendeli el, illetve Kiss László bűnügyi személyes adatai nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem.

A NAIH továbbá megállapította azt is, hogy az ítélet Kiss László bűnügyi személyes adatának minősül, a magánéletének részét képezi. Az eljárás tárgyát képező médiatartalmak Kiss László személyét nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységével összefüggésben mutatták be, hanem magánéletének részét képező Kiss-ítéletről számoltak be, amely viszont ugyancsak Kiss László magánügyének tekinthető. A hatóság fontosnak tartotta kiemelni továbbá azt is, hogy nem válik automatikusan közüggyé egy bírósági ítélet abból fakadóan, hogy azt az ítéletet nyilvános tárgyaláson hozták meg.

A weboldalak szerkesztői azzal is érveltek, hogy a bűncselekmény elkövetésének ténye közismert volt, sőt, magának Kiss Lászlónak a sajtónyilatkozata szerint az 1961-es bűncselekményéről “mindenki tudott az úszósportban, a történteket soha nem hallgatta el.” A hatóság álláspontja szerint azonban a körülmény, hogy egy bűnügyi személyes adatról mások is tudomással rendelkeznek, egyrészt nem jelenti azt, hogy az adat elveszítené a személyes adat jellegét, másrészt nem jelenti azt sem, hogy az ilyen információk „közügyek” lennének, amelyek „szabad vitatása” teljes körűen biztosított.

Az ítéletet a levéltártól megszerző fullank.com főszerkesztője, a 2016. július 6-ai személyes meghallgatáson egyébként elmondta azt is, hogy ő kérte meg privatkopo.hu főszerkesztőjét arra, hogy a Kiss-ítélet alapján írjon cikket a Kiss László által elkövetett bűncselekményről. A cikk elkészítése során a szerkesztők többször is egyeztettek egymással, például arról is, hogy melyikük keresse meg az üggyel összefüggésben Gyárfás Tamást.

Mindezek mellett a hatóság úgy értékelte, hogy jelentősek a jogsértést csökkentő körülmények is, ezért az ügyben nem szabott ki bírságot. A privatkopo.hu tekintetében “enyhítő körülmény” volt, hogy más médiatartalom-szolgáltatókhoz képest a privatkopo.hu oldalon megjelent cikkekben kevesebb bűnügyi személyes adatot hoztak nyilvánosságra. Emellett több médiaszolgáltatás nézettségéhez, illetve több internetes hírportál látogatottságához, újság olvasottságához képest a privatkopo.hu látogatottsága messze elmarad.

Ráadásul a médiatartalmak nyilvánosságra hozatalának időpontjában az Infotv. 4. § (1) bekezdésének, illetve a Ptk. 2:44. §-ának (vagyis az esetre vonatkozó törvényhelyek) személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából történő alkalmazásának követelményeit még nem dolgozta ki a hazai joggyakorlat, így ezen követelmények – a hatóság határozatában részletezett formában – nem lehettek ismertek. A fullank.com esetében a hatóság figyelemmel volt arra is, hogy az ítéletből csak két oldalt továbbított és kizárólag a privatkopo.hu számára. Ezen túlmenően a NAIH kiemeli, hogy az esetében kizárólag egyetlen adatkezelési művelet, az adattovábbítás vonatkozásában tárt fel jogellenességet.

A határozatban foglalt meglátások – a jövőre nézve – természetesen nem csak a bűnügyi személyes adatokra vonatkozhatnak, sőt, irányadóak lehetnek bármely hasonló ügy kezelése kapcsán, mint ahogy a joghátrány kiszabásának indokolása is fontos lehet későbbi esetek megítélésekor.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: