Az ukrán Motor Sich részvényeinek eladása kapcsán az Amerikai Egyesült Államok már viszonylag régóta kifejezte aggodalmát, miszerint Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal operálva keresi annak a lehetőségét, hogy a Skyrizon Aircraft Holdings Limiteden keresztül bevásárolja magát az ukrán cégbe.
Erről többek között John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, még 2019 augusztusban. A médiahírek szerint konkrétumok akkor nem kerültek nyilvánosságra, pusztán általánosságban hívta fel a figyelmet a lehetséges problémákra.
A figyelmeztetésnek alapját találhatták az ukrán döntéshozók, mivel év elején, januárban az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SBU lecsapott a DHC és a Skyrizon Aircraft Holdings Limited (Brit Virgin-szigetek) megbeszélésére.
Ezzel párhuzamosan a Dragon Capital befektetési társaság ellen tőzsdefelügyeleti vizsgálat indult, amely a gyanú szerint részt vett az illegális közgyűlés megszervezésében. Pár nappal később, február elején kínai állampolgárokat, a Skyrizon Aircraft Holdings Limited és a cégcsoport egyéb tagjait Volodimir Zelenszkij egyik határozatával a szankciós listára tette.
Másik oldalról a kínai üzleti fél is észlelte a problémákat az ügylet körül, ezért még 2020 decemberében, egy nemzetközi választottbíróság előtt nyújtott be 3,5 milliárd USD értékben keresetet azért, mert állítása szerint az ukrán állam és hatóságok folyamatosan akadályozták a szerinte legális üzleti tevékenységét. Ennek alapja egyébként egy, a beruházások kölcsönös védelméről szóló kormányközi megállapodás.
Talán nem meglepő folytatásként, hogy márciusban egy kijevi bíróság elrendelte a Motor Sich részvényeinek és tulajdonainak zárolását és átadását a korrupciós és más bűncselekményekből származó, lefoglalt vagyontárgyak kezelésére létrehozott ARMA számára.
Ahogy egyébként az SBU beszámolója is utalt rá, az elsődleges vád állítólag az, hogy orosz érdekek mentén a kínai aktor a nemzetbiztonsági érdekeket sértő képességleépítést tervezett a gyárban. Másodlagosan pedig egyéb, gazdasági bűncselekmények is a látótérbe kerültek (külföldi részesedés aránya). Más források fordítva említik a lehetséges okokat. A nemzetbiztonsági szál előtérbe helyezése vélhetően jelentősen befolyásolhatja majd a per kimenetelét.
Úgy tűnik, hogy a tempó továbbra is feszes marad, mivel az Oroszországgal szemben kivetett szankciók miatt piacát és forrást vesztett vállalat mögé a kínaiak helyett állítólag nemrég Törökország is bejelentkezett. Ezt egy kijevi székhelyű, ukrán média, a CHAS NEWS szellőztette meg pár napja, a saját kormányzati forrásaira hivatkozva.
Az ukrán elnök a híradás szerint ennek lehetőségéről Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tárgyalt. Mivel az elnökök találkozója sajtó nélkül, zárt ajtók mögött zajlott, ezért ez ebben a formában nem több, mint spekuláció, de a török drónok gyártása kapcsán az együttműködés lehetősége már jóval korábban is felmerült, igaz, a megrendelt drónok egy része már összeszerelés alatt van Törökországban.
Borítókép forrása: wikipedia.org
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
