Külföld

Kína helyett Törökország viheti az ukrán Motor Sich hadiipari vállalat részvényeit?

Operation Spring Shield

Az ukrán Motor Sich részvényeinek eladása kapcsán az Amerikai Egyesült Államok már viszonylag régóta kifejezte aggodalmát, miszerint Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal operálva keresi annak a lehetőségét, hogy a Skyrizon Aircraft Holdings Limiteden keresztül bevásárolja magát az ukrán cégbe.

Erről többek között John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, még 2019 augusztusban. A médiahírek szerint konkrétumok akkor nem kerültek nyilvánosságra, pusztán általánosságban hívta fel a figyelmet a lehetséges problémákra.

A figyelmeztetésnek alapját találhatták az ukrán döntéshozók, mivel év elején, januárban az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SBU lecsapott a DHC és a Skyrizon Aircraft Holdings Limited (Brit Virgin-szigetek) megbeszélésére.

Ezzel párhuzamosan a Dragon Capital befektetési társaság ellen tőzsdefelügyeleti vizsgálat indult, amely a gyanú szerint részt vett az illegális közgyűlés megszervezésében. Pár nappal később, február elején kínai állampolgárokat, a Skyrizon Aircraft Holdings Limited és a cégcsoport egyéb tagjait Volodimir Zelenszkij egyik határozatával a szankciós listára tette.

Másik oldalról a kínai üzleti fél is észlelte a problémákat az ügylet körül, ezért még 2020 decemberében, egy nemzetközi választottbíróság előtt nyújtott be 3,5 milliárd USD értékben keresetet azért, mert állítása szerint az ukrán állam és hatóságok folyamatosan akadályozták a szerinte legális üzleti tevékenységét. Ennek alapja egyébként egy, a beruházások kölcsönös védelméről szóló kormányközi megállapodás.

Talán nem meglepő folytatásként, hogy márciusban egy kijevi bíróság elrendelte a Motor Sich részvényeinek és tulajdonainak zárolását és átadását a korrupciós és más bűncselekményekből származó, lefoglalt vagyontárgyak kezelésére létrehozott ARMA számára.

Ahogy egyébként az SBU beszámolója is utalt rá, az elsődleges vád állítólag az, hogy orosz érdekek mentén a kínai aktor a nemzetbiztonsági érdekeket sértő képességleépítést tervezett a gyárban. Másodlagosan pedig egyéb, gazdasági bűncselekmények is a látótérbe kerültek (külföldi részesedés aránya). Más források fordítva említik a lehetséges okokat. A nemzetbiztonsági szál előtérbe helyezése vélhetően jelentősen befolyásolhatja majd a per kimenetelét.

Úgy tűnik, hogy a tempó továbbra is feszes marad, mivel az Oroszországgal szemben kivetett szankciók miatt piacát és forrást vesztett vállalat mögé a kínaiak helyett állítólag nemrég Törökország is bejelentkezett. Ezt egy kijevi székhelyű, ukrán média, a CHAS NEWS szellőztette meg pár napja, a saját kormányzati forrásaira hivatkozva.

Az ukrán elnök a híradás szerint ennek lehetőségéről Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tárgyalt. Mivel az elnökök találkozója sajtó nélkül, zárt ajtók mögött zajlott, ezért ez ebben a formában nem több, mint spekuláció, de a török drónok gyártása kapcsán az együttműködés lehetősége már jóval korábban is felmerült, igaz, a megrendelt drónok egy része már összeszerelés alatt van Törökországban.

Borítókép forrása: wikipedia.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld