A kecskeméti repülőnapon, illetve egy kicsivel korábban, az afganisztáni események nyomán merült fel bennem, hogy mennyire kevés információ jut el hazánk NATO szerepvállalásáról, annak kereteiről a hírfogyasztókhoz. Például, vajon hányan vágták volna rá a helyes választ, hogy miért pont Ohio állam képviseltette magát a repülőnapon? Szerintem nem sokan.

Pedig az Ohiói Nemzeti Gárdával való kapcsolat meglehetősen régi (egyébként van afganisztáni vonatkozása is), és a mai napig tart, hiszen 2021. június 10-én Benkő Tibor honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta John C. Harris vezérőrnagyot, az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokát.

A honvedelem.hu cikke szerint a megbeszélés témái között szerepelt a Magyar Honvédség és az Ohiói Nemzeti Gárda közötti együttműködés szorosabbá tételének több lényeges eleme – az önkéntes tartalékos toborzás és képzés, valamint a NASAMS légvédelmi rakéta rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok megosztása is. Persze, nem ez volt a közvetlen oka az ohiói C-130-as jelenlétének, arról majd a végén.

Az egész kérdés másik oldalról úgy vetődött fel bennem, hogy az afganisztáni Operation Shaman mentőakció kapcsán két érdekességet is találtam, de csak most volt egy kis időm írni róla. Az akció során például volt pár nap, amikor a Honvédelmi Minisztérium arra kérte a médiát, hogy ne bocsátkozzon találgatásokba, mert az veszélyeztetheti az akció sikerét (egyébként a maga nemében ez szerintem példa nélküli volt az utóbbi évekből, de nyilván a helyzet is).

Amennyire követtem az eseményeket, a közös C-17-es flottát üzemeltető, pápai bázisú SAC-ra is vonatkozott a “hírzárlat”, de legalábbis fellelhetők erre vonatkozó utalások. A magyar sajtó – szerintem – meglehetősen katonásan tartotta magát a tárca kéréséhez. Ehhez képest – két esetben is – képfelvételek jelentek meg a magyar szerepvállalásról, igaz, amerikai forrásból.

A magyar felségjelzés alatt repülő, SAC-hoz tartozó, C-17-es gépek persze eleve transzparensebben repültek már 2021.08.20. előtt is, mint a honvédségi gépek, hiszen a népszerű légiközlekedési adatbázisokban folyamatosan elérhetők voltak a Grúzia (Georgia) és Afganisztán közötti repüléseik adatai, és néhány hírügynökségi kép is megjelent róluk ebből az időszakból (utóbbiak jellemzően 2021.08.20 után).

Ami különlegesebb, hogy a mindenkori amerikai adminisztrációhoz kötődő Szabad Európa grúz kiadása már 2021.08.17-én(!), videóval számolt be, az akkor épp grúz állampolgárokat (is) kimenekítő mentőakcióról. Ez a hír viszonylag széles körben el is terjedt Grúziában.

Ez még lehet, hogy nem olyan meglepő, de az már talán igen, hogy ezért a mentőakcióért Grúzia elképesztően hálás volt, viszont nem a SAC-t üzemeltetőknek általában (NATO Airlift Management), hanem kifejezetten Magyarországnak.  Legalábbis Grúzia elnöke, Salomé Zourabichvili nem győzött Twitteren hálálkodni Magyarországnak.

Nem hinném, hogy túl sok magyar emberhez eljutott ennek a híre. A másik érdekes képfelvétel ebből az időszakból az amerikai tengerészgyalogság állományába tartozó Nicholas Guevarához kötődik. Egy általa készített kép volt napokig az egyetlen, amit a média elért az Operation Shaman kapcsán (persze, akkor még mentőakció volt a neve).

 

Bár Twitteren is terjedni kezdett a felvétel 2021.08.22-én, az eredeti, nagy felbontású kép kereskedelmi céllal, jogdíjas formában vált felhasználhatóvá, amit egyes hírügynökségek (pl. AP, MTI) és néhány média nyilvánvalóan meg is vásárolt.

Összességében viszont arra szeretnék rámutatni, hogy a végső soron az amerikai tengerészgyalogsághoz köthető kép (amelyért ráadásul még pénzt is kap a jogtulajdonos) lényegében a “hírzárlat” alatti időszakban jelent meg, hivatalos, magyar képfelvételek pedig csak jóval később, 2021.08.26-án váltak megismerhetővé az akcióról (egyébként hasonló felvétel is van köztük).

Az egész gondolatmenetet persze az Ohiói Nemzeti Gárdával szeretném keretezni, mivel a fenti képfelvételek kapcsán tévedtem el egy weboldalon, és véletlenül rátaláltam egy szuperérdekes interjúra, amely a kecskeméti repülőnapon földön maradt (ahol ugyebár korábban furcsálltam, hogy amerikai gyártású típus nem repül, és milyen igazam lett, mert végül még a C-17 sem), amerikai C-130 személyzetének egyik tagjával készült.

Az interjú pedig azért volt különösen érdekes számomra, mert egyből beugrott, hogy vajon nem őt láttam-e (lásd borítókép) a Hercules tetején kikönyökölve látványosan elfáradni szombaton (ekkor még végig lehetett sétálni az amerikai gépben, vasárnap már le volt kordonnal kerítve, nem tudom, hogy a közönség “balkanizálódásának” következtében, vagy más okból)?

Borítókép: Gyömbér Béla

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom