Meggyőződésem, hogy tavaly történt minden idők legsúlyosabb magyar adatvédelmi incidense, melynek során több százezer magyar érintett több millió személyes adata került publikálásra a darkweben, vélhetően egy sikeres ransomware támadás eredményeként.
A sajnálatos módon mai napig elérhető adatbázisok sok százezer magyar ember, nagyobbrészt gyermek, kiskorú lényegében összes fontosabb személyes adatát tartalmazzák, és – a jövőre nézve – talán nem is lehetne Magyarországon többé a 4T azonosítást elfogadni, továbbá haladéktalanul tájékoztatni kellene az érintetteket, hogy célzott adathalász támadások érhetik őket (hiszen minden fontosabb személyes adatuk ismert lehet a támadók előtt).
Noha az adatvédelmi hatóság már hónapok óta tud a problémáról, én nem látom semmi nyomát annak, hogy akár a NAIH, akár az érintett intézmény bármilyen lépést tenne a súlyos adatvédelmi incidens kapcsán, de lehetséges, hogy a több százezer érintett már tájékoztatást kapott tőlük.
Természetesen tudom, hogy mindig lesznek olyanok is, akik soha nem tartják majd problémának, ha gyermekük összes személyes adata kikerül az internetre, ideértve például a tanulmányi előmenetelüket, a SNI-re, a hátrányos helyzetre vonatkozó információkat is.
Azonban biztosan nem lesz köztük az a százas nagyságrendű menekült és oltalmazott, akiknek a személyes adatait, lakcímét, iskolájukat ugyancsak sikerült hozzáférhetővé tenni. Ők olyan emberek akik a közismerten szigorú magyar menekültügyi rendszerben kaptak védelmet, mert például üldözték őket a hazájukban. De még a legkiszolgáltatottabb hontalanokra is tartalmaznak információkat az adatbázisok.
Természetesen ezek az emberek (főszabály szerint) nem kapnak semmilyen különleges védelmet, de például a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény is úgy rendelkezik, hogy még a magyar hatóság, illetve bíróság sem léphet kapcsolatba az elismerését kérő származási országával, olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba, olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek.
Ez nyilvánvalóan előre vetíti, hogy ezeknek a például afgán, pakisztáni, szír, venezuelai, ukrán, örmény, iraki embereknek különösen fontos, hogy Magyarországon tartózkodásuk, státuszuk, lakcímük és életkörülményeik a lehetőségekhez képest rejtve maradjanak, például az üldözőikkel szemben. Ez az esetükben, a továbbiakban nyilvánvalóan nem lehetséges, mivel az iskolát, ahova járnak, a lakcímüket és számtalan személyes adatukat az interneten a kiberbűnözők közzétették, és talán még nem is tudnak róla…
Frissítés 2026.01.19. – A NAIH adatvédelmi Hatósági eljárást folytat az érintett adatkezelővel szemben.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
