A médiában tavaly megjelent történet szerint két magyar fiatalember 2015 elején csatlakozni próbált az Iszlám Állam terrorszervezethez. Egyikük ki is utazott Törökországba, ahol a török titkosszolgálat emberei elfogták, majd hazatoloncolták. Végül 2016 szeptemberében mindketten előzetes letartóztatásba kerültek Magyarországon. Az előzetes letartóztatás végrehajtását pedig furcsa módon az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) rendelték el végrehajtani. Leginkább ez utóbbi miatt figyeltem fel a történetre, ami később szinte teljesen követhetetlenné vált.
Nem egyszerű már annak a kiderítése sem, hogy mikor és mivel indult a magyar hatóságok számára a bűnügy. Az tény, hogy a Székesfehérvári Törvényszék egyik sajtóközleménye termékenyítette meg elsőként a hazai médiát, amikor beszámolt arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája „terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében megvalósított terrorcselekmény előkészülete bűntette” miatt folytat eljárást a két gyanúsítottal szemben.
Vélhetően a közlemény felépítése vezetett később a történések olyan megközelítésű bemutatására, ami a médiában később elterjedt. A bíróság közleménye ugyanis kronológiai sorrendben felsorolta fel az addig feltárt történeti tényállás legfontosabb állomásait. Gyakorlatilag azóta is ez az események sorrendjének egyetlen hivatalos verziója.
2014 októbertől 2015. januárig
Az alapos gyanú szerint a gyakorikerdesek.hu internetes portálon a gyanúsítottak egymással üzeneteket váltottak az Iszlám Állam nevű fegyveres terrorszervezethez való csatlakozás körében. Az egyik gyanúsítottat a másik a csatlakozás módjára és leplezésére vonatkozó tanácsokkal látta el.
2015 január
Az egyik gyanúsított a terrorszervezethez való csatlakozás céljából Isztambulba utazott – a másik gyanúsított szándéka pedig az volt, hogy csatlakozik hozzá, de erre objektív okok miatt nem került sor –, azonban őt Törökországban letartóztatták és Budapestre visszatoloncolták.
2016 július
Az egyik gyanúsított egy nyilvános Facebook oldalon kommenteket helyezett el, amelyekben terrorcselekmények elkövetését helyezte kilátásba, illetve az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozni kívánó személyeknek segítséget kínált.
2016. szeptember 9.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében megvalósított terrorcselekmény előkészülete bűntette miatt eljárás eredményeként letartóztatta a két gyanúsítottat. Az előzetes letartóztatás végrehajtását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) rendelte végrehajtani.
Ebből a kronológiai sorrendből azután a média különböző elemeket emelt ki vélhetően anélkül, hogy az ügyről ennél több érdemi információval rendelkezne. A VG.hu például megírta, hogy „aki terrorszervezethez csatlakozna, ne nyilvános portálokon hirdesse ezt,” noha semmilyen érdemi információ nem derült ki arra vonatkozólag, hogy mindketten az online tevékenységük miatt kerültek volna 2014/2015 környékén (hiszen a gyakorikerdesek.hu-n akkoriban üzengettek egymásnak) a magyar hatóságok látókörébe.
Az ügyet a Magyar Idők 2017 tavaszán „csomagolta újra,” épp pár nappal azelőtt, hogy a Székesfehérvári Törvényszék beszámolt volna arról, hogy meghosszabbította annak a vádlottnak az előzetes letartóztatását, akit a 2017. június 1-jén a törvényszékre benyújtott vádiratában végül terrorcselekmény előkészületének bűntettével vádolt meg a Fejér Megyei Főügyészség. A másik – a vád szerint terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettével is megvádolt – vádlott ekkor már „csak” lakhelyelhagyási tilalom alatt állt.
Szóval a Magyar Idők pár nappal korábban, 2017. március 16-án arról írt, hogy Pintér András szerint (aki az egyik gyanúsított kirendelt védőügyvédje) a 24 éves móri férfi magányosnak, meg nem értettnek érezte magát, és egy propagandafilm hatására úgy érezte, az ISIS jelenthetné számára az otthont és a közösséget. A férfit végül a szír–török határtól tíz kilométerre török titkosrendőrök állították meg.
Érdekesség, hogy a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara honlapja nem ismer Pintér András nevű ügyvédet. Ilyen névvel a Budapesti Ügyvédi Kamara büntetőügyekben kirendelhető ügyvédeinek a névsorában találkozhatunk. Furcsa egybeesés, hogy egy, a Magyar Időknek ugyancsak nyilatkozó, Pintér András nevű kirendelt ügyvéd védi azt az M. Pétert, akit társával, R. Gyulával együtt másfél éve fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK), és akik belügyi vezetők akkori közlése szerint a miniszterelnök elleni merényletre készülhettek.
Az újság megtudta, hogy „a móri férfit még tavaly ősz elején fogták el a török titkosrendőrök, majd néhány nap fogva tartás után, váratlanul szabadon engedték, azzal, hogy jobban jár, ha hazatér Magyarországra. A férfi így is tett. Visszatért Mórra, ahol november végéig háborítatlanul élt, ekkor azonban elfogták a magyar rendőrök.”
A Magyar Idők nem hivatalos információi szerint a török hatóságoktól csak novemberben érkezett az információ a móri férfi kísérletéről, majd az ezt követően elindult vizsgálat azonosította a győri társát. Azóta mindketten előzetes letartóztatásban voltak. Gondolom sokak számára feltűnő lehet az ellentmondás a Magyar Idők cikke és a Székesfehérvári Törvényszék sajtónyilatkozata között.
Ha 2016 november végéig otthonában élt – háborítatlanul – a móri bűnelkövető, akkor hogyan lehetséges, hogy a bíróság szerint 2016 szeptemberében letartóztatták, sőt az indítvány alapján IMEI-ben tartották fogva? Illetve kiket fogtak el 2016 novemberben és kik voltak előzetes letartóztatásban azóta? Ráadásul az egész történetet úgy mutatta be a Magyar Idők, hogy nem említette a korábbi híradásokat, amik az eljáró bíróság illetékessége alapján még „székesfehérvári ügyként” számoltak be az eseményekről, hiszen az elkövetők lakóhelye akkor még nem volt ismert.
A móri és győri lakóhelyű elkövetőkre való következetes hivatkozással – és azzal, hogy a székesfehérvári törvényszék eljárását meg sem említik – szinte úgy számoltak be a TV2 Tények műsorára hivatkozva az eseményekről 2017 márciusában, mintha egy teljesen új „ügyről” lenne szó, noha a hazai sajtót már fél évvel korábban körbefutotta a hír. Lényegében csak a beszámolók közös elemeiből lehet arra következtetni, hogy nem egy különálló, hanem ugyanarról az ügyről van szó.
A látszólag két ügy végül a Magyar Idők hasábjain is egybekapcsolódott, amikor a székesfehérvári Fejér Megyei Főügyészség vádemelési javaslata kapcsán móri és győri vádlottakról írtak, furcsa módon anélkül, hogy a saját, pár nappal korábbi cikküket meghivatkoznák. A hirek.sk az „Iszlám Állam két magyar katonájáról” cikkezett aznap.
Mindenesetre a Magyar Idők témába vágó, legutóbbi cikke, amely 2017 június 13-án íródott, újabb részleteket közölt a móri vádlott elfogásával kapcsolatban. A beszámolójuk szerint őt a török titkosszolgálati tisztek fogták el, letartóztatták, majd néhány hét börtönbüntetés után visszatoloncolták Magyarországra. Információk szerint a móri férfit végül a török–szír határtól 10 kilométerre fogták el; „éppen szalonnázott és vodkával öblítette le az ételt.”
A kormányközeli lap szerint a törökök ezután Isztambulba vitték, ahol néhány hetet börtönben töltött, majd felrakták egy Budapestre induló gépre. Azonban nem értesítették azonnal a magyar hatóságokat, így a férfi hazament Mórra. „A török hatóság jelzése később megérkezett, és a Terrorelhárítási Központ felderítői „bemérték” a terroristajelölteket, majd a rendőrség elfogta őket.”
Összességében a Magyar Idők információi nem igazán illeszthetők be hézagmentesen a Székesfehérvári Törvényszék által összeállított kronológiai sorrendbe, de a saját, korábbi cikkükhöz képest is vannak eltérések. A móri vádlott utóbb már nem csak pár napig, hanem néhány hétig volt török börtönben. Az újság informátora szerint a törökök csak „felrakták egy repülőgépre,” máskor hivatalos kitoloncolási eljárásról írnak.
A történetben két visszatérő elem azonban mindenképp figyelemreméltó. A Magyar Idők forrása szerint a török titkosszolgálat nem értesítette a visszatoloncolás időpontjában a magyar hatóságokat. Pedig a móri vádlott Törökországban 2015 elejétől személyes kapcsolatba kerülhetett az iszlám állam helyi képviselőivel, vagyis potenciális veszélyforrást jelenthetett a visszatérése Magyarország számára, és nincs arra utaló egyértelmű információ, hogy a magyar hatóságok látókörébe került volna korábban. Ezt jelezheti, hogy az egyik vádlott a visszatérését követően zavartalanul éldegélt tovább Móron.
Erre utalhat a Magyar Idők cikkének egy részlete is, miszerint „a török hatóság jelzése később megérkezett, és a Terrorelhárítási Központ felderítői „bemérték” a terroristajelölteket, majd a rendőrség elfogta őket.” Ez alapján elképzelhető, hogy a korábbi történések feltárása (például a gyakorikerdesek.hu üzenetváltás) már csak a későbbi nyomozati munka (vagy a terhelek vallomásainak) eredményei voltak. Az pedig, hogy a „bemérés” a török jelzést követően történt arra utalhat, hogy nem álltak addig a Terrorelhárítási Központ figyelme alatt.
A másik elem, ami miatt érdekes a történet, hogy a bíróság 2016 szeptember 9-én miért indítványozta, hogy az előzetes letartóztatás az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legyen végrehajtva? Az teljesen szokatlan ugyanis, hogy egyszerre két vádlott esetében is felmerüljön a gyanú, hogy olyan szinten kóros elmeállapotban lehetnek, illetve pszichiátriai kezelésre szorulnának, hogy az előzetes letartóztatásuk megkezdése is az IMEI-ben lenne indokolt.
A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól szóló 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet szerint kóros elmeállapotra, vagy szervi-idegrendszeri megbetegedésre utaló tünetek alapján kerülnek be előzetes letartóztatásban levő személyek az intézménybe.
Az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelésének szükségességéről a főigazgató főorvos a szakmai vélemény kialakítását követően haladéktalanul, legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja a rendelkezési jogkör gyakorlóját. Ha a terhelt pszichiátriai kezelése nem szükséges, az IMEI a bíróság döntéséig folytatja a fekvőbeteg ellátás keretén belül az előzetes letartóztatás végrehajtását. Ha a bíróság harminc napon belül nem intézkedik, erről az IMEI tájékoztatja a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt.
A IMEI működése kapcsán vizsgálatot folytatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A 2017 februárban elkészült jelentés szerint súlyos problémák voltak az intézményben és ötven pontos intézkedési javaslatot fogalmazott meg a tarthatatlan állapotok miatt. A sajtó ennek nyomán arról írt, hogy megalázzák, meztelenre vetkőztetik és verik a betegeket az egészségügyi intézményben.
Összefoglalva tehát aggodalomra adhat okot a török hatóságok eljárása, hiszen a Magyar Idők cikkei alapján egyértelműnek tűnik, hogy a vádlottak tevékenységéről, a saját eljárási cselekményeikről megkésve informálták a magyar hatóságokat. Ezzel összefüggésben már korábban is felmerültek olyan híresztelések, hogy a magyar terrorelhárítással nem megfelelő a külföldi társszervek együttműködése.
Másrészt teljesen érthetetlen, hogy a bíróság miért indítványozta a vádlottak IMEI-ben történő megfigyelését. A Székesfehérvári Törvényszék gyakorlata szerint már a sajtóközleményben utalni szokott azokra körülményekre, amelyek indokolják a vádlottak elkülönített megfigyelését. Így járt el egy elmebetegségben szenvedő vádlott esetében, vagy akkor, amikor az elkövetett cselekményből erre nyilvánvalóan következtetni lehet. A jelen esetben azonban a sajtóközlemény ezt semmilyen körülménnyel nem magyarázta.
A képek illusztrációk, forrás: pixabay.com.
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
