Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Ekkor történt az azóta elhíresült gondolatmenet az NSO és a Nemzeti Sport Online felemlegetésével. Pedig messze nem ez volt a bizottsági meghallgatás legérdekesebb momentuma.
Kijelentette például, hogy „mivel Magyarország a győztesek közé szeretne tartozni ebben az új globális korszakban, ezért természetesen nem lehet más a célunk a hírszerzés területén, mint hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve pedig a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk.”
Ezen célkitűzés eléréséhez szükséges intézkedések pedig már megszülettek, és az első eredmények szerinte már láthatók is. Amikor ugyanis Bunford Zsolt tábornokot nevezték ki az Információs Hivatal főigazgatójává, akkor azon túl, hogy a közép-európai mércével mérve legerősebb hírszerző szolgálat kiépítését tűzték ki célul, természetes volt az az elvárásuk is, hogy a főigazgató kiemelt figyelmet fordítson az ország szuverenitásának védelmére és a mozgásterének folyamatos bővítésére.
Emellett fontos célként határozta meg a miniszter, és azóta is tartja ennek a célnak a fontosságát, hogy a gazdasági érdekérvényesítésünk tekintetében a gazdasági versenyképességünk növelésében a Magyarországra irányuló beruházások folyamatos növelése érdekében az Információs Hivatalnak az több erőforrást kell mozgósítania. Fontos célként határozta meg az állomány bővítésére, erősítésére és fejlesztésére vonatkozó terveiket, valamint a technikai megújítást.
Ennek eredményeként az elmúlt esztendőben az Információs Hivatal műveletei nyomán 60 százalékkal több információ keletkezett, mint az azt megelőző időszakban, annak ellenére, hogy a járványügyi korlátozások nyilvánvalóan a hírszerző munkát is ugyanúgy nehezítették, mint minden más munkakör ellátását.
Az Információs Hivatal a külföldi partnerekkel történő együttműködés területén is előrelépett. A V4 és a NATO hírszerzési szervezeteivel szorosabb az együttműködés és szélesebb, mint volt korábban. Kifejezetten pozitívak a visszajelzések a külföldi szolgálatoktól a megosztott információk vonatkozásában, és ennek mintegy visszacsatolása, hogy az elmúlt egy(!) évben 75 százalékkal több információ érkezett a partnerszolgálatoktól, mint korábban.
A legkorszerűbb eszközöket szerezték be annak érdekében, hogy az Információs Hivatalhoz beérkező információk egy helyre koncentrálva, a nap 24 órájában elérhetőek legyenek, a reagáló képességet meggyorsítva ezzel. 2 milliárd forintos informatikai eszközrendszert érintő beruházást hajtottak végre például a szervertermek felújítása vonatkozásában, és az idei esztendőre a kormány további jelentős forrásokat különített el az IH működésének korszerűsítésére.
Folyamatosan és jelentősen bővült az Információs Hivatal titkos kapcsolati körébe tartozó együttműködők száma. Több, korábban elhanyagolt területről is sokkal több és értékelhetőbb eredménnyel rendelkeznek, mint korábban. A technológia, az 5G, a digitalizáció és a technikai eszközökkel való hírszerzés nagyon fontos, ugyanakkor a miniszter érvelne az ellen, hogy az emberi erőforrásokon nyugvó hírszerző munkát leértékeljék, és érvelne az ellen is, hogy ennek a fontosságát kisebbítsék.
1400 kormányzati tájékoztató anyag készült tavaly, idén novemberig pedig több, mint ezer, segítve ezzel a kormányzati döntéshozatalt. A rendvédelmi szervekkel történő együttműködés gördülékenységében is előre léptek, ugyanis megállapodás megkötésére került sor a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, és közös külügyminiszteri-belügyminiszteri utasítás szabályozza 2020 végétől az IH, valamint a belügyi tárca irányítása alá tartozó szervek közötti együttműködés rendjét.
Fontosnak gondolták a hivatali állomány létszámának, minőségének további javítását is, ezért most már 10 százalék alá csökkent az üres státuszok száma, folyamatos a toborzás. A fegyverpénzként mindenki által ismert, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásban az Információs Hivatal munkatársai is részesülni fognak. Érdekesség, hogy az Információs Hivatal számos módon segítette az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzését az elmúlt időszakban.
A miniszter legkomolyabb problémaként az ukrán helyzetet emelte ki, és beszélt róla bővebben. „A dolog sem politikailag, sem jogilag nem haladt a megoldás irányába az elmúlt egy esztendőben, a megtett erőfeszítések dacára sem. Egyre inkább kezd kirajzolódni az a tendencia, nem is kirajzolódni, hanem most már megerősödni, hogy minden egyes magas szintű kontaktust követően, amikor remek hangulat van és sok ígéret hangzik el, másnap általában egy újabb negatív intézkedés történik.„
Mint elmondta, „természetesen az az érdekünk, hogy a kétoldalú kapcsolatok ne romoljanak tovább, annál is inkább, merthogy a tapasztalat a többi szomszédos országgal kapcsolatban azt diktálja, hogy minél jobbak a kétoldalú kapcsolatok, annál jobb az adott ország területén élő magyar nemzeti közösségnek.” Egyértelmű azonban az elvárásunk a szövetségeseinkkel szemben, hogy ismerjék el azt, hogy a nemzeti közösségek jogainak megsértése korlátot jelent a mi értékközöségeinkbe történő integráció szempontjából.
Véleménye szerint, ami a belorusz határon vagy belorusz-lengyel határon zajlik, nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan, és pontosan ugyanarra a kottára íródik, mint ami 2015-ben történt Magyarország déli határán. „Biztosan emlékeznek arra a jelenetre, amikor Horvátországból egy vonat tele migránsokkal és, ha jól emlékszem, talán a horvát felfegyverzett rendőrökkel is megérkezett Magyarország területére, mert a mozdonyvezető azt hitte, hogy még Horvátországban rakja ki a migránsokat a határnak azon az oldalán.
Nem sikerült, átjöttek, és itt akarták lerakni őket. Tehát pontosan tudjuk, hogy milyen az, amikor egy szomszédos ország hatóságai mutatják, hogy merre van a határ, merre kell menni. És ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan.” – jelentette ki a kérdésekre adott válaszában.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
