Valamivel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt írtam egy összefoglaló cikket az állami tulajdonú, védelmi portfóliójú vállalkozásokról. Akkoriban azzal zártam a mondanivalómat, hogy mindez csak egy pillanatkép volt, ami bármikor, akár gyökeresen is megváltozhat. Nos, ez a pillanat most jött el.
Konkrétabban arra is céloztam a cikkben, hogy bár minden védelmi cég rendelkezik egyelőre megkerülhetetlen kompetenciákkal, de a későbbiekben, különösen a honvédségi eszközpark módosulásával ezek jelentős része okafogyottá válhat. Ez a „tevékenység-racionalizálás a véleményem szerint vélhetően egy vagy több cég megszűnésével, összevonásával járhat majd.”
Arra mondjuk nem számítottam, hogy ilyen jelentős lesz végül az érintett portfólió. Másfelől viszont – a véleményem szerint – érdemes megemlíteni azt is, hogy a cégek jelentős része már eleve a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozott. Az ITM területen való megjelenésének is voltak már előzményei, amik szerintem meglehetősen furcsa helyzetet jelentettek, különösen a kommunikáció terén.
Erről azt írtam, hogy érdekes az ITM megjelenése eze(ke)n a területen, aminek legfurcsább eredménye talán a gyulai Airbus Helicopters vegyesvállalat esete, amely a cégstruktúrák szerint az NLP Nemzeti Légiipari Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül valójában a “másik hálóhoz”, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik.
„Ennek ellenére az egyszeri médiafogyasztónak aligha lehet kérdéses, hogy az Airbus fejlesztéseket ki kommunikálja (még akkor is, ha a Békéscsabai Szakképzési Centrumban). Azt már talán csak kevesen tudják, hogy például a Projekt Koordinációs Bizottság tagjait (köztük a centrum kancellárját) valójában Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevezte ki.
Akkor azt írtam, hogy „Ez persze lehetne egyszerű kormányzati munkamegosztás, de valójában inkább egy igen érdekes és dinamikusan változó konstrukciónak tűnik, amely talán nem is ad-hoc jelleggel alakul.”
Végezetül: a 2022-es költségvetés tervezetéből már sejthető volt valamilyen komolyabb változás, hiszen az ITM fejezeti költségvetésében már eleve szerepelt 1,5 milliárd forint felhalmozási kiadás a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokkal összefüggő kiadásokra.
Hogy a koncepció végül milyen horizontális és vertikális változásokat jelent majd az érintett cégek vonatkozásában, az érdekes kérdés lesz, mint ahogy elképesztően kemény munka lehet majd a párhuzamosságok megszüntetése és a portfólió-tisztítás. A tényleges folyamatokból egyelőre FB tagok változása látszik, és hogy mi lesz mindennek az eredménye, az továbbra is kérdés számomra. Az biztos, hogy a tulajdonosi joggyakorlás időtartamának normatívan szabályozott vége 2022. december 31. lett.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
