Joguk van a szakszervezethez a titkosügynököknek

szakszervezet

Két  érdekvédelmi  szervezet, a Közszolgálati  Szakszervezetek  Szövetsége  és  a Szakszervezetek  Együttműködési  Fóruma – közös  beadvánnyal  fordult  az alapvető jogok biztosához,  kérve,  hogy  az  Alkotmánybíróság  eljárását  kezdeményezze  amiatt,  hogy egy 2015-ben meghozott törvény miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a hivatásos állomány érdekvédelmére, szakszervezet nem működhet.

A régi törvény korábban engedélyezte, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozzanak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként a szerv megalakítását kimondta.

A szakszervezeti egyesülés korlátjaként jelent meg, hogy az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhattak, valamint az is, hogy az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhatott a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatályba lépését követően az új szabályozás teljesen kizárja az egyesülési  jog  speciális, szakszervezeti  jogának  a  gyakorlását. A területen korábban két szakszervezet, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete és a Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete működött, melyek jogutódlásával összefüggő alapvető kérdéseket a törvény egyébként nem is rendezte.

Az új szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközésével kapcsolatban a Belügyminisztérium azt a megállapítást tette, hogy a megjelölt ILO-egyezmények kifejezetten a nemzeti jogalkotásra bízzák annak meghatározását, hogy a fegyveres erők és a rendőrség vonatkozásában alkalmazandóak-e az egyezményekben biztosított garanciák, és ha igen, milyen mértékben.

Az alapvető munkajogi szabályokat lefektető, nemzetközi egyezményt elemezve az alapvető jogok biztosa viszont arra a megállapításra jutott, hogy “a nemzetbiztonsági szolgálatok mind az Alaptörvényben való rendszertani elhelyezésüket tekintve, mind funkciójukat tekintve, nem eshetnek egy megítélés alá a rendőrséggel, sem a fegyveres erővel”, ugyanis az ILO rendelkezései nem értelmezhetőek kiterjesztően.

A  Belügyminisztérium  álláspontja  szerint  “a titkosszolgálatokhoz  kapcsolódó  erőteljes  bizalmi  jellegű működés  az,  amely  kizárja  a szakszervezetek  alapítását,  illetve  a  szakszervezetekbe  való  belépés”. A tárca megítélése szerint a munkakörülmények figyelemmel kísérése, amely egy szakszervezet alapfeladata, nem lehetséges  olyan  körülmények  között,  amelyben  “sokszor  még  a  munkatársak  sem  lehetnek tisztában a másik feladataival, „munkáltatásának” körülményeivel”.

Az alapvető jogok biztosa szerint azonban a törvény maga is szabályozza általánosságban a nemzetbiztonsági szolgálat tagjainak a munkafeltételeit is, az érintettek tehát ebben a körben megismerhetik az általános feltételeket  és  annak  szabályozásába  is  bevonhatóak.  Ezt  figyelembe  véve  nem fogadható el tehát a Belügyminisztérium azon érve sem, hogy az egyes tagok munkafeltételei ne lennének ismertek. – olvasható a jelentésben.

Azt sem fogadta el a biztos, miszerint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a szakszervezetek tagsági nyilvántartásokban történő személyes adatok kezelése nem egyeztethető össze a nemzetbiztonsági szolgálat alaptevékenységéből származó bizalmi, az állomány tagjai többségének „védett” jellegével sem.

A szakszervezeti tagságot ugyanis különleges adatként kell kezelni, s azok nyilvánosságra hozását a munkáltató vagy bármely más szervezet, illetve hatóság sem követelheti. Székely László elemzésében emlékeztette továbbá a Belügyminisztériumot, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók a törvény alapján egyébként is titoktartásra kötelezettek, tehát a szakszervezet vezetői és tagjai ezen kötelezettségük alapján sem adhatnak ki személyes, vagy a nemzetbiztonságot sértő, illetve veszélyeztető adatokat.

A fentiekre tekintettel az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagjai szakszervezeti egyesülési jogának kizárása visszásságot okoz, ezért felkérte a belügyminisztert, hogy tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének és készítse elő a jogszabályi környezet  olyan  módosítását,  mellyel  a  polgári  nemzetbiztonsági  szolgálatok hivatásos állományának tagjainak biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésében lévő szakszervezeti egyesülés létrehozásához való jogának gyakorlását.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: