biometrikus

Az Országgyűlés előtt van a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló T/13657. számú törvénytervezet. A “salátatörvény” szintem minden fontosabb honvédelmi jogszabályt módosít, ezek közül emelném most ki a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény, tervezett módosítását.

Indokolás

A tervezet indokolása szerint az iraki és az afganisztáni műveletek tapasztalatai alapján, a NATO lisszaboni csúcsértekezletén a biometrikus adatgyűjtés és -megosztás fontosságát, mint az aszimmetrikus szembenálló fél felderítésének kulcselemét emelték ki, és a NATO egyik alapvető képességhiányaként azonosították be.

Ennek következményeként a biometrikus adatgyűjtő képesség kialakítására vonatkozó nemzeti koncepció kidolgozása és a szövetségi együttműködés kialakítása 2012-ben már NATO képességcélként is megjelent. A biometrikus eszközök alkalmazásával kapcsolatos feladatrendszert a szövetségi vállalások fokozódása mellett az illegális migráció megjelenése hozta újra felszínre.

Az illegális migráció több olyan országból indul ki, amely országokból érkező személyekre vonatkozóan a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezen adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetőek lennének azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan, vagy illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené az esetleges terrorcselekmények megelőzését is.

A biometrikus adatok gyűjtésére, feldolgozására, szövetségi adatbázisokkal történő összevetésére való képesség egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hatékony felderítő támogatás biztosítása, a rendelkezésre álló technikai eszközök által biztosított lehetőségek kihasználása érdekében elengedhetetlen a jogszabályi környezet átalakítása oly módon, hogy az biztosítsa a Magyar Honvédség kijelölt és felkészített állománya részére e tevékenység végrehajtását.

Átalakítás

A véleményem szerint a fenti indokolás mindenképp kiegészítendő lehet annyival, hogy a Magyar Honvédség biometrikus adatkezelésére vonatkozó szabályok nem most kerülnek be a jogrendszerbe, azok 2020.01.01-től hatályosak.

Furcsa módon ezt az indokolás figyelmen kívül hagyja és semmilyen említést nem tesz arra vonatkozóan, hogy a normaszöveg módosításának (merthogy jellemzően ez történik majd, a módosító elfogadása során) milyen okai vannak, illetve, hogy mi a tényleges jogalkotói szándék.

“A HONVÉDELMI CÉLBÓL RÖGZÍTETT BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA” fejezet teljes újraírása márpedig részletesebb indokolást kívánhatna, még akkor is, ha a véleményem szerint legnagyobb mértékben a szabályozás egyértelműsítése, illetve a vélt jogalkotói szándéknak jobban megfelelő normaszöveg kialakítása volt a cél.

Másfelől viszont a törvénytervezet olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek messze túlmutatnak az eddigi jogi norma szövegezésén, és jelentősen megváltoztathatja a joggyakorlat irányát, valamint annak tényleges hatásait az érintettekre nézve.

Változások

JELENLEG:

A Honvédség erői mint adatfeldolgozók és a KNBSZ mint adatkezelő a Hvt.-ben meghatározott feladatok és külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS-mintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatokat kezelnek.

MÓDOSÍTÁS UTÁN:

Az egyik érdekes változtatás, hogy ezentúl a Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ mint közös adatkezelők a Hvt.-ben meghatározott feladatok, így különösen külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNSmintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatot, illetve az érintett természetes személyazonosító adatait kezelik a biometrikus adatok nyilvántartásában (a továbbiakban: biometrikus nyilvántartás).

VÉLEMÉNY:

A két bekezdés között óriási eltérések vannak. A módosítást követően a Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ közös adatkezelők lesznek, míg korábban a Honvédség erői csak adatfeldolgozók voltak. Ezen a ponton tehát a Magyar Honvédség pozíciója “erősödött.”

Másik fontos változás, hogy a korábbi “a Hvt.-ben meghatározott feladatok és külföldi művelet végrehajtása során” feltételeknek lehetett egy olyan olvasata, hogy mindkét feltételnek teljesülnie kell. Ezzel szemben, a módosítás után egyértelművé válik, hogy bármilyen, a Hvt.-ben meghatározott feladat esetében lehetőség van a biometrikus adatok kezelésére, a külföldi művelet pedig csak egy példálózó jellegű kiemelés.

Végezetül fontos, szerintem hiánypótló változtatás, hogy ezentúl a biometrikus adatok összekapcsolásra kerülnek az érintett természetes személyazonosító adataival, ami a jogalkotói szándékot figyelembe véve ésszerű elvárásnak tűnik, hiszen a biometrikus adatokból álló adatbázist értelemszerűen szükséges ténylegesen is más, természetes személyazonosító adatok által körülírt, konkrét érintetthez kötni.

________________________________________________

JELENLEG:

Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés célja
a) a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtásának támogatása,
b) a Honvédség külföldi katonai szerepvállalásaihoz kötődő műveleti biztonsági feladatok ellátása,
c) a műveletekben részt vevő állomány és a további műveletek biztonságának szavatolása,
d) a műveletekkel összefüggő fenyegetések feltérképezése,
e) a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetek, terrorcselekmények és a terrorizmus finanszírozásának felderítése,
f) a b)-e) pontokkal összefüggő szövetségesi együttműködés támogatása, vagy
g) Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek előmozdítása.

MÓDOSÍTÁS UTÁN:

A biometrikus nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja
a) a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtásának támogatása,
b) a Honvédség külföldi katonai szerepvállalásaihoz kötődő műveleti biztonsági feladatok ellátása,
c) a műveletekben részt vevő állomány és a további műveletek biztonságának szavatolása,
d) a műveletekkel összefüggő fenyegetések feltérképezése,
e) a b)-d) pontokban foglaltakkal összefüggő szövetségi és nemzetközi együttműködés támogatása,
f) Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek előmozdítása, vagy
g) a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek és a hozzájuk köthető hálózatok, terrorszervezetek, terrorcselekmények, helyszínek, események, tárgyak és a terrorizmus finanszírozásának felderítése és beazonosítása.

VÉLEMÉNY:

A módosítást követően kifejezett adatkezelési célként jelenik meg a szövetségi és nemzetközi együttműködés támogatása, amely értelemszerűen valamilyen adat, vagy információtovábbítási lehetőséget foglalhat magában. Megjelenik továbbá célként a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek és a hozzájuk köthető hálózatok, illetve meghatározott tárgyak felderítése és beazonosítása is.

________________________________________________

JELENLEG:

A biometrikus adatkezelés a műveleti területen megjelenő, a Honvédség kijelölt erőit támogató, azzal szembenálló, vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyek, valamint a szembenálló katonai erők tagjai esetében végezhető.

MÓDOSÍTÁS UTÁN:

A biometrikus nyilvántartásban a közös adatkezelők a Hvt. 80. § 22. pontja szerinti műveleti területen megjelenő, a Honvédség személyi állományába tartozó, illetve kijelölt erőit támogató, azzal szembenálló, vagy azzal kapcsolatba kerülő személyek, valamint a szembenálló katonai erők tagjainak adatait kezelik.

VÉLEMÉNY:

Egy meglehetősen érdekes módosítás eredményeként a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó személyek esetében is lehetségessé válik a biometrikus adatok felvétele és kezelése. Ilyen olvasata aligha volt a korábbi szabályozásnak (értelmezésemben az új szabályozás elemei között most már egyértelműen vagylagos feltétel van), ami egybeolvasva azzal, hogy a Hvt.-ben meghatározott feladatok önmagukban is megalapozhatják az adatkezelést, jócskán kibővítik a szabályozás  potenciális hatókörét.

________________________________________________

JELENLEG:

A biometrikus adatokhoz ellenőrzési, felügyeleti feladataik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából elektronikus úton hozzáférhet és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a KNBSZ főigazgatója és helyettesei, valamint a KNBSZ biometrikus adatok kezelésében részt vevő személyi állománya. A minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát és helyetteseit a biometrikus adatok kezeléséről a KNBSZ főigazgatója tájékoztatja.

Az adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében – ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. szerinti feltételei – továbbíthatók
a) olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország minősített adatok védelme tárgyában nemzetközi szerződést kötött, és
b) Magyarország nemzetbiztonsági és rendészeti érdekeire figyelemmel a hatáskörrel rendelkező rendőri és idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

MÓDOSÍTÁS UTÁN:

A biometrikus nyilvántartásba a célok megvalósítása érdekében, a szövetségi és nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében biometrikus adat, illetve természetes személyazonosító adat vehető át, illetve abból – ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. vagy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti feltételei – a KNBSZ főigazgatója engedélyével a 24/R. § (1) bekezdése szerinti nyílt és minősített adatok továbbíthatók
a) olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország nemzetközi szerződést kötött, és
b) Magyarország nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekeire figyelemmel a hatáskörrel rendelkező igazságszolgáltatási, rendőri és idegenrendészeti szerveknek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

Az adattovábbításokról a Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ az adattovábbítás tényének, időpontjának rögzítésével olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A nyilvántartásokból az egyes adattovábbításokra vonatkozó adatok az adattovábbítástól számított öt év elteltével törölhetők.

VÉLEMÉNY:

A módosítás megteremti a lehetőségét biometrikus adatok átvételének is, ami valamiért kimaradt a jelenlegi koncepcióból, mintha a nemzetközi együttműködés csak egyirányú lehetett volna, magyar forrással. A betekintési jog az új szövegezésben már nem szerepel, vélhetően alacsonyabb szintű normába kerül majd, illetve a közös adatkezelés miatt részben okafogyottá is vált.

Érdekes az új megközelítés, miszerint a személyes adatok átadása kapcsán elegendő, ha fennállnak a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti feltételei, mert vagylagos az Infotv.-vel.

Jelenleg még elvárás, hogy a fogadó állammal Magyarország minősített adatok védelme tárgyában nemzetközi szerződést kössön, a módosítást követően már az is elegendő, ha bármilyen nemzetközi szerződést köt vele (érdekes módon nincs semmilyen tárgy megjelölve).

A fentiekkel egybeolvasva nyilvánvaló viszont hogy a tárgy vagy az Infotv. vagy a minősített adat védelméről szóló törvény körébe kell, hogy essen, hiszen valamelyik normafeltételnek meg kell felelnie a külföldi államnak. Egyébként a véleményem szerint ezzel együtt is vitatható a bekezdés szövegezése, az alábbi okból.

A szabályozásnak ugyanis – a véleményem szerint – így marad egy olyan olvasata, hogy minősített adatok továbbítására lehetőség van akkor is, ha az eleget tesz az Infotv. rendelkezéseinek, de a minősített adat védelméről szóló törvénynek egyébként nem, épp a vagylagosság beemelése miatt.

________________________________________________

JELENLEG:

Az adatkezelő az adatokat a rögzítéstől számított ötven évig köteles megőrizni.

MÓDOSÍTÁS UTÁN:

Az adatokat a közös adatkezelők a biometrikus nyilvántartásban a rögzítéstől számított ötven évig kezelik.

VÉLEMÉNY:

A véleményem szerint ez egy egyértelműen hibajavítás jellegű módosítás, mivel az adatmegőrzésnek önmagában semmi értelme sincs, ha más adatkezelési tevékenység nem végezhető az adatokon. Ezen módosít majd a jogalkotó.

Minority Report

Egy kis érdekességgel zárnám az elemzést. Én a honvédség biometrikus adatkezelési terveiről én a NAIH honlapján elérhetővé vált jogszabálytervezet- véleményezésből értesültem, 2018.10.14-én. Az írásomban fel is vetettem a kérdést – hiszen nem ismertem a tervezetet, csak a véleményt – hogy a biometrikus adatkezelés vajon a – magyar – katonákra (is) vonatkozik-e?

Azután, majdnem pontosan két évvel ezelőtt megjelent a törvénytervezet, amiből a véleményem szerint eddig nem következett annak a lehetősége, hogy a Magyar Honvédség állománya is a biometrikus adatkezelési rezsim alá lenne vonható, erről még írtam is egy korrekciót a következő bejegyzésemben, ami már a tervezetet elemezte.

Ez, a jelenleg még hatályos szabályok esetében, talán “a műveleti területen megjelenő személyek” kiterjesztő jellegű értelmezésével lenne egyébként lehetséges, hiszen a Magyar Honvédség állománya, mint személy, végső soron, de megjelenik a műveleti területeken. Az új szabályozás viszont ennél jóval szélesebb teret enged, akármi is a jelenlegi szabályok helyez értelmezése.

Egyébként pedig az egész, biometrikus adatkezelésre vonatkozó szabályozást életbe léptető törvény eredeti indokolásában az szerepel, hogy a biometrikus adatgyűjtés minden olyan, a műveleti területen megjelenő, valamint a tömeges migráció okozta válsághelyzetben érintett személy vonatkozásában indokolt, aki potenciális kockázatot, illetve veszélyt jelenthet a Magyar Honvédség kijelölt erőire, valamint Magyarország nemzetbiztonsági helyzetére, illetve, aki valamilyen formában a Honvédség kijelölt erőit támogatja, illetve azokkal kapcsolatba kerül.

Most tehát úgy tűnik, hogy a több, mint két évvel ezelőtti felvetésem mégis valóra válik, és a Honvédség személyi állományába tartozó személyek adatai is bekerülnek majd a biometrikus nyilvántartásba, amennyiben a tervezet, módosítás nélkül elfogadásra kerül.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom