Export 2

Egymást érik Magyarországon a bejelentések a különböző haditechnikai beruházások kapcsán, amelyek közül több haditechnikai üzem – vélhetően – exportra is termelni fog. Arról kevesebb szó esik, hogy a közelmúltig hogyan alakult a magyar haditechnikai export, úgyhogy arra gondoltam összegezném az utóbbi évek változásait.

2018-ig Budapest Főváros Kormányhivatala Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztálya minden évben összeállította a honvédelmi, a rendészeti, a külpolitikai, továbbá a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó országgyűlési bizottságok részére benyújtandó éves jelentés tervezetét.

Export 1

Hazai hadiipari export volumene 2010-2018, millió EUR, Forrás: MKEH,
szerkesztés: saját

Ez természetesen tartalmazta az adott év engedélyköteles export és import forgalmát is. A haditechnikai eszközök külkereskedelmének engedélyezése egyébként nem EU harmonizált terület, az a tagállamok nemzeti hatáskörében hozott jogi szabályozása alapján történik.

A kérdéskört jelenleg – többek között – a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) korm. rendelet szabályozza. Az utolsó, jelentéssel lefedett évben a hazai kivitel 40,9 millió EUR volt, ami ~14%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest.

Export 3

Hazai hadiipari export volumene 2010-2018, millió EUR, Forrás: MKEH,
szerkesztés: saját

Érdekesség, hogy 2010 és 2018 között milyen jelentős mértékben nőtt a lőszerek exportjának részaránya és mértéke, ugyanez mondható el a katonai szoftverekről, míg az összes többi tétel erősen ingadozott a kiviteli mutatókban. A stabil megrendelések kapcsán, a magyar hadiipari exportot 2018-ig így lényegében két termék: a lőszer és katonai szoftver kivitel dominálta.

Összességében egy kiszámítható, lassú növekedés figyelhető meg, amit két érték, a 2015-ös tűzvezető rendszer, és a 2017-es szárazföldi jármű ügyletek torzítanak valamennyire. Hogy a volumenek érezhetők legyenek: egyetlen beszerzett Airbus H225M helikopter feltételezett ára vetekszik a 2018-as magyar hadiipar teljes exportteljesítményével.Export 2

Hazai hadiipari export volumene 2010-2018, millió EUR, Forrás: MKEH,
szerkesztés: saját

Mindez egészen biztosan gyökeres változáson fog átesni, és az exporttevékenységgel összefüggő tevékenységek jelentősen módosíthatják a kialakult engedélyezési eljárásokat, és a hazai piacot is. Amiben egyébként – talán nem meglepő módon – az import dominál, annak szerkezetében én most csak egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmet.

Ez nem más, mint a titkosszolgálati eszközök kérdésköre, ami a teljes engedélyköteles import 5-10%-át tette ki – változó arányban – 2011 és 2017 között, értéke átlagosan 2 millió EUR körül mozgott, egészen 2018-ig, amikor ez az összeg majdnem 8 millió EUR-ra növekedett (feltételezem leginkább az új, Fehérvári úti ingatlan kialakítása, és az ezzel összefüggő modernizáció kapcsán).

Export 5

Hazai titkosszolgálati eszköz import volumene 2011-2018, EUR Forrás: MKEH,
szerkesztés: saját, NA: nincs adat

A különböző szivárogtatások, mint amilyen a mára halott Hacking Team és a FinFisher botrány nyomán a tudható, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok (mint például az Információs Hivatal,  vagy épp a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) is a sérülékenységeket kihasználó titkosszolgálati rendszerek felhasználói és előfizetői voltak (ebben természetesen semmi meglepő nincs).

Viszont épp a botrányok és a külföldi kitettség miatt lenne célszerű minél szerteágazóbb hazai kutatásokat és fejlesztéseket indítani, mint amilyen lehetett például korábban a Bongo elnevezésű projekt, amiről elég régóta nem lehet már hallani, igaz, előtte sem nagyon.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom