Informatika

Informatikai fejlesztések az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

nemzeti adatvagyon kibertámadások

Néhány hete zajlott Dr. Cseh Gergő Bendegúz országgyűlési bizottsági meghallgatása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2019. évi és 2020. évi tevékenységéről. A tájékoztatójának bevezetőjében kiemelte, hogy megkezdődött egy hétéves intézményfejlesztési stratégia végrehajtása, amely nagyon röviden a levéltárban felhalmozott tudás társadalmasítását, minél szélesebb körben való hozzáférhetőségét szolgálja.

A szóbeli tájékoztatója a 2019. és 2020. évi írásbeli beszámolót egészítette ki. A fejlesztések és a hét éves terv már a 2019-es beszámolóból kirajzolódik. Ebben az évben vezettek be egy monitoring-rendszert a belső hálózat infrastruktúrájára vonatkozóan, valamint egy loggyűjtő és -elemző rendszert a külső hálózat infrastruktúrájában, továbbá előkészítették a 2020 tavaszán elindított információbiztonsági auditot.

 Az ABTLInfo-n 2019-ben csak olyan fejlesztések történtek, amelyekkel a napi munkavégzés hatékonyságát lehetett növelni. Még jelentősebb fejlesztéseket a 2020-ban induló, 7 éves projekt keretében terveztek. Erről a 2020-as tervekben az olvasható, hogy a stratégiai fejlesztési terv fő célja, hogy garantálja a digitális tartalmak hosszútávú, biztonságos megőrzését, valamint a lehető legkorszerűbb és legbiztonságosabb eszközökkel biztosítsa az azokhoz való online hozzáférést.

Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az analóg dokumentumok digitalizációját és feldolgozását felgyorsítsák, az állampolgári és kutatói kéréseket új és korszerű szolgáltatások formájában elégítsék ki ügyfélkapus azonosítással; új technológiák alkalmazásával megvalósítsák a digitális adattartalom kiaknázásának (mesterséges intelligencia, szövegbányászat, vizualizáció) lehetőségét és annak hosszú távú, OAIS-kompatibilis archiválását kialakítsák.

Ennek érdekében bővítették az adatbázisokhoz és alkalmazás szerverekhez kapcsolt adattárolók diszkes és szalagos tároló kapacitását, kialakítottak egy új szervertermet, amely növeli a levéltárban őrzött digitális tartalom védelmét és a szolgáltatás folytonosságát a természeti katasztrófákkal és más nagyobb káreseményekkel szemben. Lecserélték a központi adatbázis szerver rendszert is. Beszerezték továbbá a szükséges alkalmazás szerverek kialakításához szükséges hardver és szoftver eszközöket.

Elvégezték a szükséges hálózati végpont-, sávszélesség- és aktív eszköz fejlesztést. Megtörtént az adat- és üzembiztonság szinten tartásához szükséges felügyeleti eszközök fejlesztése és telepítése is. Az év során a Levéltár adatbáziskezelő szoftverével, az ABTLInfo-val kapcsolatban – amely egyszerre levéltári segédlet, ügyfél- és kutatószolgálati nyilvántartás, az előkészítő munkákat támogató, valamint a munkafolyamatot követő program – a továbbfejlesztés előkészítése történt meg. Az elvégzett tervezés az interneten megvalósuló Levéltári Információs Rendszer kialakításához szükséges.

A fejlesztések egyik célja tehát vélhetően egy, a szélesebb érdeklődő közönség számára is elérhető rendszer kialakítása lehet. Ami viszont már részleteiben nem olvasható ki az írásbeli beszámolóból, de a szóbeli tájékoztató során elhangzott, hogy egy olyan informatikai felkészülést is elvégeznek ennek keretében, ami segíti majd az 1990 utáni állambiztonsági szolgálatok elektronikus anyagai feldolgozását is, miután azok átkerülnek a levéltárhoz.

Az érdeklődő kérdésekre reflektálva a meghallgatásból kiderül, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, tehát a ’90 utáni titkosszolgálatok iratanyagának az archiválása alapvetően két területen feladata a levéltárnak. Egyrészt keletkeznek papír alapú iratok. Ezeknek a hagyományos értelemben vett levéltári megőrzésére felkészültek, megvannak a raktári kapacitásaik, kellő biztonsági rendszereik, és az Alkotmányvédelmi Hivatallal rendszeresen konzultálnak abban a tekintetben, hogy ezeket az iratokat, amikor ők úgy látják, hogy átkerülhetnek a levéltárba, akkor biztonsággal el tudják helyezni az ÁBTL-ben.

Ennél bonyolultabb azonban az elektronikusan keletkező iratok kérdése. Ez levéltári területen az elmúlt időszak egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet az “elektronikusdokumentum-kezelő rendszerekben” keletkezett iratokat biztonságosan, hosszú távon és szoftverfüggetlenül archiválni. “Ez a munka – és ez a hétéves fejlesztési stratégiában is így van időzítve – most még csak az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a többi társszervvel való közvetlen konzultációk szakaszában tart. A levéltár az ehhez szükséges infrastruktúrát már megteremtette.”

Fel vannak készülve arra, hogy ha a szoftveres fejlesztések is megtörténnek, akkor alkalmasak vagy képesek lesznek arra, hogy ezeket az iratokat átvegyék. Folyamatos egyeztetésben vannak az Alkotmányvédelmi Hivatallal ebben az ügyben. Dr. Cseh Gergő Bendegúz nagyon bízott benne, hogy a következő évben, de inkább 2024-ben érdemi előrelépést fognak tudni felmutatni ebben a tekintetben.

Szerinte ez egy nagyon hosszú távú és elég bonyolult dolog. “Magyarországon igazából eredményesen működő elektronikus levéltár még nem működik,” tehát sok tekintetben kísérleti utat járnak be a véleménye szerint. “Vannak kísérleti projektek, a Nemzeti Levéltár már végzett ilyet, de rendszeresen elektronikus iratokat archiválni még nem sikerült senkinek, vagy nincs erre gyakorlat.”

Tehát ebben a tekintetben is úttörő lesz a levéltár. Az Alkotmányvédelmi Hivatal egyébként korábban már átadta az 1990 előtt működött pártállami rendszer Állambiztonsági Szolgálatának titkosszolgálati adathordozóit a történeti levéltárnak. A remény akkoriban az volt, hogy az akkor még minősített anyagok minősítésének felülvizsgálatával az adatok zöme közvetlenül szolgálhatja majd az információs kárpótlás lehetőségeinek kiszélesítését és a korszak eseményei tudományos feldolgozásának jobb megalapozását is.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Informatika