Honvédelem és nemzetbiztonság

Ilyen lesz a magyar védelmi ipar jövője Palkovics László szerint

FUG

Ahogy az lenni szokott, immáron egy hónap telt el, mire közzétételre került Palkovics László miniszter országgyűlési bizottsági tájékoztatójának leirata, amely egyébként a hazai védelmi ipar helyzetéről szólt. A védelmi területen az iparfejlesztés relevanciája miatt egyáltalán nem ritka az ITM megjelenése, de egy szakbizottság előtti tájékoztató mindenképp tartogathat érdekességeket, amiből az alábbiakban idézek.

A miniszter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy az elmúlt három-négy évben felgyorsult Magyarországon a haderőfejlesztés, és egyébként az iparpolitika területén úgy gondolták, hogy amennyiben Magyarország jelentős összeget költ el ezen a területen, akkor megnézik azt, hogy milyen módon tudnának a magyar ipar, a magyar gazdaság számára kiegészítő lehetőségeket létrehozni.

Szerinte a feladatok egymástól való elválasztása egyértelmű. Ő, mint az iparért felelős miniszter, sem a hadsereg ügyeiben, sem a beszerzések ügyében nem tud véleményt nyilvánítani, és nem is avatkozik bele, “ez nem is lenne helyes.” Alapvetően az ő feladata akkor kezdődik, amikor olyan döntés születik, hogy Magyarországon, akár azért, mert a magyar haderőnek szüksége van rá, akár azért, mert egyébként bármilyen más szempontból ez egy jó üzlet, iparfejlesztésbe kezdenek.

Ez egy ipari stratégia, amely a jelentőségét tekintve a járműiparéval vetekszik, egyszerűen azért, mert a hadiipar, a védelmi ipar – kicsit talán így kibővítve – a high-tech iparágak közül az elsők között szerepel. Magyarország ebben eddig csak limitáltan vett részt, most “az a lehetőség támadt, hogy ebben erőteljesebben részt tudunk venni, ki tudjuk egészíteni az egyéb ügyeinket.

Ha néhány számot kell mutatni, hol áll Magyarország a világ védelmi ipari struktúrájában, látszik az, hogy ha megnézzük 2019-et – amely egyébként egy kiemelkedően jó év volt – 1,9 milliárd USA-dollárt költöttek el, akkor ez a GDP 1,2 százaléka volt, a világon az éves 1917 milliárd USA-dolláros költéshez képest ez egy kis szám, de már mindenképpen látható dolgot jelent.

A NATO nyolc olyan kutatási területet határozott meg a hadiipar, a védelmi ipar számára, ami az elkövetkező húsz év technológiai központját jelenti. Megnézték azt, hogy ezek a kutatási területek, technológiai ágazatok milyen módon jelennek meg Magyarországon, egyáltalán van-e olyan konstrukciónk, amely ezekhez valamilyen módon kapcsolódik. Ebből a nyolc területből tulajdonképpen egy kivételével – ez a hiperszonikus képességek kutatása -, az összes többi terület, amelyet a NATO fontosnak tart, ezeken Magyarország jól pozicionálta magát.

Ilyen területek tartoznak ide, mint az adatokkal kapcsolatos kutatások; a mesterséges intelligencia; a különböző robotizált, autonóm gépek területe; a kvantumtechnológia területe egy nagyon fontos dolog, a számítási kapacitások erősítése; az űrtechnológia területén nyilván kisebb mértékben, de szintén elindult egy nemzeti laboratórium; a biotechnológia; és különböző típusú anyagok, technológiák megjelenése.

Ezekre mind léteznek magyar kutatási iskolák, léteznek fejlesztőintézetek, illetve léteznek cégek, amelyek ezekkel foglalkoznak. Többfajta konstrukció van, ami ezeket összefűzi. Az egyik ilyen a Nemzeti Laboratórium-konstrukció, ahol az adott területen is tulajdonképpen ezek mindegyikére létezik egy nemzeti labor. Nem a NATO célkitűzését akarják kielégíteni, habár ez egyértelműen illeszkedik, de más módon határozták meg, és erre az eredményre jutottak.

Van néhány olyan ügy, ami az elkövetkező évek innovációs irányait meghatározza, nukleáris, biológiai technológiák, telekommunikáció ennek az alapja, pilóta nélküli eszközök, autonóm eszközök – ugye, nemcsak a levegőben repülő drónokról beszélünk, hanem autonóm járművekről, víz alatti drónokról -, és egy sor más terület. Ezek azok az ügyek, amelyek egyébként a civil életben is pontosan ilyen fontosak, mint a hadiipari kutatások területén.

A szárazföldi járműrendszerek területén érték el szerinte a leggyorsabb eredményeket. A Rheinmetall-lal való együttműködés negyedévente egy-egy újabb vagy gyártási képességet, vagy pedig újjármű-fejlesztési képességet jelent majd. A légiipar mindenképpen kiemelendő. Az Airbus vegyesvállalata Magyarországgal azt is jelenti, hogy az a légiipari klaszter, amely működik ma, szerzett egy nagy vásárlót, illetve Magyarországon megjelent egy olyan képesség, amely nem egyszerűen felépíthető.

Egy sor projekt azért kezdődött meg, mert a Magyar Honvédség ilyen eszközöket vett, tipikusan a Lynxre vonatkozó gyártási döntés követte a beszerzési döntést. De a védelmünk, illetve a biztonságunk fontos dolog, tehát mindenképpen a szuverenitásunk fenntartása szerepel az első helyen. Ez egy olyan iparág, amelyet szeretnénk, nyilván olyan nagy, mint a járműipar, a kibocsátását tekintve valószínűleg nem lesz, hiszen ott bőven 10.000 milliárd forint fölötti összegekről beszélünk.

Azt a célt tűzték ki 2030-ig, hogy az általuk ebben a pillanatban látott – és ez még nem a végleges állapot – védelmi ipar kibocsátása az 500 milliárd forintot éri el, illetve haladja meg. Ahogy az idő telik, azóta egyre bizonyosabbá vált, hogy ezt a számot meg tudják haladni. A védelmi ipari beruházások megvalósítása nemcsak a Magyarországon működő beszállítókon vagy cégeken keresztül történik, hanem olyan partnerekkel való együttműködésben, akikkel vagy a magyar állam, vagy pedig a magyar gazdaság szereplői, de együttműködést kezdenek.

Ilyen a Rheinmetall együttműködés. Az egyik gyár, amely Zalaegerszegen épül, 51 százalék Rheinmetall, 49 százalék magyar állam részvételű vegyesvállalatot jelent, ők a technológiát, a kormány pedig az infrastrukturális feltételeket biztosítja, és együtt működtetik annak érdekében, hogy ez egy hatékony és jó együttműködés legyen a jövőben.

A kormány elfogadta egy védelmi ipari tőkealapnak a létrehozását. Ez először egy 50 milliárd forintos alap lesz. Ezzel már el tudja kezdeni a kormány a magyar beszállítói háttér fejlesztését, ami egyébként a következő pont. Elkészült a beszállítói háttér fejlesztésére vonatkozó stratégia is. Meglepően sok olyan céget sikerült azonosítaniuk, amelyek nagyon hatékonyan tudnak majd részt venni.

A második terület a kutatás-fejlesztési képességek erősítése. Meg kell határozniuk, melyek azok a területek, amelyeken egy állami struktúrán keresztül szeretnék elvégezni, s melyek azok a területek, amelyeket finanszíroznának, és egyébként a kutatásokat valaki más látja el, de ilyen feltételek mellett. Valahogy az amerikai védelmi kutatási alap, a DARPA működését próbálták a magyar viszonyok között megjeleníteni.

Vissza fogják állítani azt a fajta hadiipari eszközökhöz értő mérnökképzést, amely korábban létezett egyébként, a Zalkán volt ilyen képzés, aztán ez megszűnt. Ez most úgy fog visszaállni, hogy civil egyetemeken ezeket az alapképzéseket kiegészítve lesznek különböző védelmi ipari képzések, és mesterszinten, illetve a doktori iskolában megjelennek ehhez kapcsolódó ügyek.

Az állami szerepvállalás több területen megjelenik. Részben az állam részt vesz iparvállalatok létrehozásában. Erről megoszlanak a vélemények, hogy az állam szerepe meddig kell hogy terjedjen például az ipar területén. A miniszter jobban örülne annak egyébként, ha bizonyos idő után ez majd tisztán magáncégek formájában valósulna meg. Jelen állapotban ez nem feltétlenül lett volna működőképes, egyszerűen azért nem, mert itt a gyorsaság kifejezetten fontos volt.

Létrejött a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., gyakorlatilag minden olyan cég, amely vagy állami tulajdonrészben, vagy állami tulajdonban van, ennek a zrt.-nek az irányítása alá került. Ezek továbbra is állami vállalatok nyilvánvalóan, csak nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő keretein belül működnek, hanem egy erre fókuszált organizáción keresztül, ami egyébként, miután iparról beszélünk, az ITM keretein belül működik.

Ezeknek a cégeknek a konszolidálása, illetve képességeinek a továbbfejlesztése, a párhuzamosságok kiküszöbölése az a fajta cél, amelyet itt végre kell hajtaniuk. Ezen belül jöttek létre azok a vegyesvállalatok. Ez mindenképpen egy átlátható struktúrát fog jelenteni, és az alábbi klaszterek köré fog csoportosulni.

1) Van egy szimulációs klaszter, ez Várpalota, a gyakorlótér környékére szerveződik. Ennek is van iparpolitikai vonatkozása, itt maga a szimulációs környezet egy alkalmazás, viszont ennek a fejlesztésében vannak különböző cégek, amelyek ebben részt vesznek.

2) A következő a gyalogsági harcjármű gyártása, ez a Lynx páncélozott szállító harcjárműre vonatkozó megállapodással vette a kezdetét. Tavaly júniusban állapodtak meg a Rheinmetall-lal. Most gyakorlatilag ott tartanak, hogy a gyár már épül hat hónap után, és a jövő évben készen lesz, elkezdik a technológiai befejezését, és ’23-ra már járműveket fognak gyártani.

3) Épül a helikopteralkatrész-gyár Gyulán, illetve Gyula és Békéscsaba között. A légiipari klaszter sem köthető az ország egy részéhez csak, hiszen itt több együttműködő partnerünk is van, illetve vannak javító, gyártó-javító partnerek is. Viszont ennek a zászlóshajó beruházása, az Airbus vegyesvállalat, illetve a hozzákapcsolódó egyéb ipari környezet, Gyulán készül; a gyulai, illetve békéscsabai szakképzési központ erőteljes fejlesztése zajlik.

4) A szárazföldi járműképességet több minden kiegészíti. Az egyik a gumikerekesjármű-gyártás; gumikerekes járműveket is fogunk gyártani. Jelen pillanatban a volumentől függően ezt Kaposvárra tervezik, illetve megkezdték olyan projekteknek a felépítését, amelyek egyébként külföldi harcjárművek modernizálását jelenti.

5) Vannak elektronikai fejlesztési területek, radarfejlesztésbe kezdtek, a Magyar Honvédség több olyan beszerzést kezdett meg, ami erre a területre vonatkozik. Itt azt nézik meg, hogy hogyan tudnak ezen túli igényeket azonosítani a partnereinkkel együtt, és Magyarországon radar-, illetve egyéb szenzortechnológiákat gyártani.

6) Meg kell említeni a kézifegyvergyártást. Ez részben a kiskunfélegyházi gyárukat jelenti, illetve a Hirtenberger nevű céget, amelyet megvettek, és aknavetőket gyárt. Ennek a hazatelepítése az elkövetkező időszakban lesz majd aktuális. A kézifegyver- és aknavetőgyártó klaszter fizikailag Kiskunfélegyházát, Csongrádot és bizonyos szempontból Kecskemétet jelenti.

7) Stratégiai szempontból a lőszer- és robbanóanyag-gyártás egy más elvet követ. Nagyon nem mindegy, hogy mi veszünk külföldről lőszert és robbanóanyagot, vagy mi adunk el külföldre lőszert és robbanóanyagot. Ezért született az a döntés, hogy partnerekkel együtt belekezdenek mind a két projektbe, tehát mind lőszergyártásba, nagy kaliberű, illetve kis-, közepes kaliberű lőszerek gyártásába, illetve újgenerációs robbanóanyagok gyártására vonatkozóan is megállapodásokat kötöttek. Ez az a terület, amelyik Magyarországon tulajdonképpen Várpalota, Veszprém környékén rendelkezik hagyományokkal.

8) A rádiós, műhold-kommunikációs rendszerek fejlesztésének és gyártásának a lehetőségét vizsgálják, ezt alapvetően Gödöllő környékére próbálják felépíteni. Ennek az az indoka, hogy itt több olyan magyar cég is van, amelyik ezen a területen kifejezetten jól pozicionálta magát.

9) S ehhez kapcsolódik, bár ez egy másik klaszter, a Nyírségben, Nyírtelek környékén a lokátorrendszereket gyártó és üzemeltető egységek felépítése. Itt is zajlik annak az elemzése, hogy azon túl, amit egyébként a hadsereg modernizációján túl Magyarországon állítunk elő, milyen egyéb üzleti lehetőségek vannak; ezek mind partnerekkel történnek.

Tehát így néz ki az a portfólió, amiről azt gondolják, hogy a jelen képességeikkel és azok között a nemzetközi lehetőségek között képesek egy rendkívül magas színvonalú hadiipari gyártást létrehozni. Ezek a klaszterek azért fontosak, mert azokat az együttműködéseket, legyen ez oktatási, felsőoktatási, kutatási vagy gyártási együttműködés, annak különböző részei, szerették volna leképezni, ami a területre vonatkozik.

Az Európai Védelmi Alap szintén lehetőséget nyújt ilyen területek továbbvitelére. Breton biztos úr volt Magyarországon két hónappal ezelőtt, és két területről beszéltek vele, ahol ő egyébként egy európai szintű koordinációt szeretne. Az egyik terület pontosan a hadiipar területe volt, a másik pedig az egészségiparé. A miniszter úgy véli, az elmúlt egy év után azt nem kell senkinek elmondani, miért is fontos az, hogy az egészségiparunk megfelelő állapotban legyen. Itt nagyon komoly európai együttműködések kezdődtek.

Létrejön továbbá egy Védelmi Innovációs Kutató Intézet, ez egy állami tulajdonú kutatóintézet, amely szintén duális célú kutatásokkal foglalkozik, tehát olyanokkal is, ami egyébként nem csak a hadiipar számára érdekes, hanem mondjuk, a civil élet számára is. Magának a kutatóintézetnek a fizikai elhelyezése a Műszaki Egyetem és az ELTE Infoparkjában lesz.

Maga a kutatóintézet alapvetően három helyen fog létrejönni: a budapesti a központja, tehát a legnagyobb létszámú kutatások itt zajlanak; itt van az a projektkoordinációs iroda, amelyik a nem a saját jogon végzett kutatások esetében azoknak az ellenőrzését végzi. De lesz egy kisebb méretű kutatóhely Zalaegerszegen; itt a zalaegerszegi validációs környezet, részben a kismagasságú repülő eszközök, drónok, részben pedig a földfelszínen haladó járművek validációs környezete igényli azt, hogy bizonyos kutatásokat ott végezzünk.

Illetve ugyanígy egy másik kutatóhely az ország délkeleti részében, Szegeden a szegedi egyetem Science Parkjában épülő kutatóhely. Itt ugyan a lézerkutatást emeltük ki, de ez persze több mindent jelent, mint a lézer, a szegedi egyetem egy teljes spektrumú tudományegyetem, több olyan területet hasznosíthatunk, ahol ma is egyébként már ilyenfajta kutatások folynak.

Néhány szót szólt végül a folyamatban lévő beruházásokról, amelyek jelen pillanatban zajlanak. Két nagy beruházás van ebben a pillanatban, de ezeknek a száma az elkövetkező fél évben meg fog duplázódni, illetve több mint duplázódni fog. Az egyik most zajló beruházás a zalaegerszegi, a páncélozott szállító harcjárművel kapcsolatos gyár és kutatóhely létrehozása. Ez egy 13.000 négyzetméteres, nagyméretű gyárat jelent. Ez a gyár alkalmas arra, hogy új járműveket is gyártson, meg alkalmas arra, hogy a nagyjavításokat, illetve nagyobb karbantartásokat elvégezze ilyen járműveken.

Csak példaként, hogy mondjuk, a Leopard harckocsik karbantartása itt szintén elvégezhető, tehát olyanra alakították részben a diverziókat, másrészt a terheléseket, hogy erre mindenképpen alkalmas legyen. Amit itt talán még ki kell emelni, hogy ezeknek a járműveknek a vizsgálata, legyen az a gyártás vagy újjáépítés utáni vizsgálat, tehát egy end-of-line vizsgálat, ezeket szintén meg kellett építeniük.

Van továbbá egy EMC, elektromágneses kompatibilitást vizsgáló létesítmény is, ide egy komplett Leopard harckocsit be lehet rakni, ezt tudják forgatni, és gyakorlatilag azt lehet itt vizsgálni, hogy mit emittál, tehát milyen elektronikus zaj látszik kívülről az adott járművön, illetve kívülről hogyan lehet besugározni – ugye, nem lehet besugározni -, ezt lehet vizsgálni ebben a létesítményben. A másik pedig egy klímakamra, mínusz 50 fokig le lehet hűteni a benne lévő eszközt, illetve plusz 85 fokig föl lehet melegíteni; ezek a harcjárművek szempontjából releváns területeket jelölnek. Ez alá is szoktak menni, de az már ennyire nem releváns.

A másik nagy beruházás pedig a légiipari beruházás. 2018 decemberében állapodtak meg, ez egy 70 százalékban francia, 30 százalékban magyar tulajdonú céget jelent, egy gyulai ipari parkban van. Különböző helikopter-alkatrészeket gyárt a működése kezdeti szakaszában, azután később ez bővülni fog. A mellette lévő kisebb üzem pedig egy felületkezelő üzemet jelent. A repüléstechnikában a felületkezelés egy kiemelt terület. Ez nyilván szintén egy magyar állami tulajdonú cég, 100 százalékban ebben a pillanatban, de nem kizárt egyébként, hogy itt is külföldi partnert fogunk majd bevonni.

A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a hadsereg az, amely meghatározza, hogy milyen eszközöket kíván beszerezni. Ezt nyilván levezetik az egyéb ügyeikből. Az abszolút az ő dolguk, hogy azokat a követelményeket, ami egy adott technológiára, eszközre, rendszerre vonatkozik, azt ők határozzák meg. Ezt nem is nagyon határozhatja meg más, hiszen ennek a tudásnak ők vannak a birtokában, és ők a felelősei. A beszerzésekért felelős kormánybiztosnak az a dolga, hogy amikor ezeket a követelményeket megkapja, akkor azokat az alternatívákat fel tudja deríteni, ami arra vonatkozik, hogy hogyan tudjuk ezeket kielégíteni.

Ugye, sokféleképpen ki lehet elégíteni: lehet úgy, hogy ezeket az eszközöket megveszik külföldi gyártóktól, megveszik létező hazai gyártóktól, vagy pedig ha ezek az eszközök egyébként olyan nagyságrendűek, és magyar iparvállalatok is képesek erre vagy alapítanak erre, akkor ezektől. Tehát idáig tart a kormánybiztos dolga. S abban a pillanatban, amikor egyébként ez egy business case-ben tárgyiasul, mondjuk, a Lynx-gyár, ha már ez is fölmerült, akkor viszont az már az ipari miniszternek a dolga, hogy ez alapján a business case alapján a kormány számára javaslatot tegyen, hogy megéri-e építeni nekünk egy ilyen gyárat, tehát érdemes-e egyébként egy ilyen gyárba fektetni.

A Lynx gyártás egyébként egy nagyon jó beruházás, egy nagyon jól megtérülő beruházás a miniszter szerint, ha azt nézzük meg, hogy csak a magyar hadsereg rendelésén, tehát a 2 milliárd eurón keresztül, ezen a forgalmon keresztül gyakorlatilag egy tíz év alatt megtérülő beruházást jelent. Tehát a magyar adófizetőknek ez nemhogy pénzbe kerül, hanem ennek a megtérülése is biztosított. A tárgyalásokon egyébként következetesen három fél, egész pontosan négy fél, tehát a hadügyminisztérium, a hadsereg, a kormánybiztos és az ITM közösen vesz részt.

A magyar hadsereg vásárolt a magyarul Gidránnak nevezett 4×4-es, ebben a pillanatban török fejlesztésű, gyártású járművet, de nyilvánvalóan ennek a gyártását is Magyarországra szeretnék hozni, amire vonatkozóan folynak tárgyalások. Ezek a tárgyalások még nem zárultak le; hogy milyen formában, kivel együttműködve, ez szerinte a következő két hónapban le fog zárulni.

Itt az a cél, hogy ez a gyártás Magyarországon legyen, és egyébként ennek a feltételrendszerét, a gyártás feltételeit Kaposváron teremtenék meg. Azért Kaposváron, mert ott van egy másik gyár, ez a BM Heros. Tehát ez indokolja a kaposvári gyártást, és amennyiben szükséges, az ottani képességet – ez a gyárat jelenti – majd bővíteni fogják. A török járművekkel kapcsolatos jövőbeni ügyek még tárgyalás alatt vannak, ezekről tehát ennél többet még nem tudott mondani.

Ami a Hirtenberger Defence Systemset illeti, itt tudást, terméket, illetve piaci pozíciót vettek. A cég telephelyét, a gyártó eszközeit, a know-how-ját, ami a dokumentációt, a patent portfóliót jelenti, illetve az ott lévő emberek fejében lévő tudást, azt viszont csak nagyon óvatosan lehet áttelepíteni, hiszen ezt nem szeretnék elveszíteni. Ezért ez az áttelepítési folyamat hosszabb ideig, hosszabb időn keresztül tartó folyamat lesz, annál is inkább, mert ez a gyártás kevésbé magának a fegyverrésznek a gyártása, nagyobb mértékben magának az aknának a gyártása, ami inkább a lőszer-, illetve robbanóanyag-gyártás környékére tartozik. Ezt a gyárat már a várpalotai üzem területére szeretnék áttelepíteni.

A Rheinmetall-lal való együttműködés kapcsán sajátos helyzetbe került a német hadiipar. Valami miatt a német politikai változások nem minden esetben kedveznek a német hadiipari működésnek. Hogy ez hogyan lesz ősztől, ezt nyilván nem lehet tudni, hiszen nem tudjuk, mi lesz a német választások eredménye. Egy dolog biztos, hogy a német hadiipari vállalatok Németországban nem érzik jól magukat. Tartanak egy jövőbeni politikai változástól, tartanak exportengedélyek kiadásának a nehézségétől.

Németországban viszonylag alacsony a tolerancia a fegyvergyártókkal szemben, ez látszik egyébként kívülről is. Ezért elkezdődött egy olyan folyamat, hogy ők Németországot elhagynák, és egyébként máshova mennének, Európán belül is, meg Európán kívül is. S miután az európai szabályok mindenkire azonosak az Európai Unióban, ránk is, ezért ebben a szabályrendszerben a Rheinmetall úgy döntött, hogy velünk kezd ilyenfajta együttműködést.

Az együttműködés megkezdődött és már több olyan projekt van, ami új termék fejlesztésére vonatkozó projekt. Nemrég  jelentettek be egy légvédelmi fejlesztést, a Lynx alapjára szerelt légvédelmi gépágyúfejlesztési programot, amelynek a gyártása szintén Magyarországon fog történni; illetve decemberben jelentettek be egy 8×8-as járművet. Ez egy újgenerációs, a BTR-nek egyfajta utódja, de már tisztán elektromos hajtású és belsőégésűmotor-mentes harcjármű fejlesztését és majd a gyártását.

A megállapodás a Rheinmetall-lal egy 8×8-asnak, a BTR utódjárművének a létrehozására vonatkozik, ez egy soros hibrid jármű lesz. A koncepció már nagyon régóta létezik, léteznek egyébként ilyenek már, ami azt jelenti, hogy a kerekeket elektromotorral hajtják, a fedélzeten viszonylag limitált akkumulátorkapacitással rendelkeznek, és egy üzemanyagcella állítja elő az elektromosságot, illetve tölti az akkumulátorokat.

Ez például egy olyan megoldás, amelynél részben a környezetterhelési követelmény volt fontos, részben a dizájnkövetelmény – ugye, mechanikusan megoldani nyolc kerék hajtását, az nem egyszerű -, részben pedig az a tény, hogy ez egy harcjármű, tehát ha mondjuk, lopakodó módban kell neki haladni, akkor a dízelmotort észre lehet venni, ilyen esetben viszont az akkumulátorról hajtott villamos motor alig bocsát ki zajt.

Egy kérdés kapcsán kitért a Gripen-ügyletre is. A Gripeneknél is volt egy ellentételezési stratégia. Megnézték azt, hogy a Gripenek ellentételezése hogyan sikerült: nem jól sikerült. Azért nem jól sikerült, mert véletlenül történtek meg az ügyek. Tehát sajnálatos módon azt a lehetőséget, ami a Gripenek bérlésével kapcsolatosan mint ellentételezés, tehát mint iparstratégia létrejött volna, ezt nem sikerült megvalósítani. Ami történt, az Electroluxot beleszámítottuk, aztán utána az Electrolux bezárta a jászberényi gyárat, mert éppen így alakult. Szóval, nem jól sikerült a stratégia, mert nem volt ilyen – most van.

Másik kérdés kapcsán felmerült, hogy a Rheinmetall vegyesvállalat értékesítését nem kell a magyar államnak meghatározni, mert ezt ő megteszi. Ugyanez igaz az Airbusra is. Tehát azok a cégek, ahol a gyártás partnerekkel történik, itt nem a magyar állam fog értékesíteni, hanem maga a vállalat. Ami a saját gyártást illeti, tehát például a Hirtenberger kérdése – bár ez is cég egyébként, tehát ezt ők nyilván teszik -, erre létre fognak hozni egy olyan organizációt, nem túlzottan nagyot, amely valóban ezeket a piaci folyamatokat figyeli. Itt van egy nagyon komoly partnerük, ez a magyar hadsereg és a Honvédelmi Minisztérium, akiknek viszont ilyen értelemben naprakész tudásuk van a piac jelenlegi állapotáról.

Borítókép: wikimedia.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom