Honvédelem és nemzetbiztonság

Így működik a TIBEK

kibertámadó

A napokban jelent meg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemlében Nyitrai Sándor “A TIBEK adatbázisán alapuló elemzéseinek hasznosulása, fejlesztési lehetőség” című tanulmánya, amely a TIBEK jelenlegi és jövőbeli működését elemzi. A TIBEK működéséről a véleményem szerint eddig meglehetősen kevés információ látott napvilágot, ezért kiemelnék néhány gondolatot, érdekességet a cikkből.

A szerző szerint a politikai döntéshozók a felismert hiányosságok érdekében, a biztonsági kockázatok előre jelzése és kezelése érdekében hozták létre a TIBEK-et, amely lényegében nem más, mint egy integrált, információfúziós központ, amelynek fő rendeltetése a nemzet- és közbiztonság helyzetének folyamatos monitorozása.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak alapján a TIBEK kormányzati tájékoztató tevékenységet lát el, azonban a szerző szerint politikai tájékoztató jelentések elkészítését minden körülmények között ezt meg kell előznie egy, a TIBEK együttműködőitől és egyéb forrásokból rendelkezésre álló, aktuális összadatforráson alapuló elemző-értékelő munkának.

“Az elemzés-értékelés során a TIBEK az együttműködő szervezeti egységek által szolgáltatott információkat tudományos és szakmai ismereteken alapuló elemzői modellek segítségével dolgozza fel, amelynek során keletkező, már hozzáadott értékkel bíró információkból értékeléseket, következtetéseket, valamint előrejelzéseket (elemzői termékeket) készít, amelyeket jelentések, tájékoztatók formájában továbbít a hírigényt megfogalmazó együttműködő(k) irányába.”

Az elméleti hírszerzési ciklus azonban a gyakorlatban nem fedi teljes mértékben a megvalósuló hírszerzési folyamatokat, és ezért inkább elméleti, mintsem gyakorlati síkon érvényesül és a cikk rámutat arra is, hogy minden döntéshozói szinten emberek kényszerülnek döntéshozatalra, akik hírigényei azon adott területekre, eseményekre, folyamatokra koncentrálódik, amelyekre döntéshozatali kényszer jelentkezik.

“Az elemzés-értékelés során alkalmazott eljárásokat és módszereket ki kell egészíteni más tudományágak, így a politika-, a jog-, a történelem-, a statisztika-, a gazdaság-, a szociológia-, a pszichológia-, a közgazdaság-, a rendészet és a hadtudomány – aktuális eredményeivel is.”

A fentiekkel összhangban a TIBEK egy kifejezetten elemző-értékelő tevékenységre létrehozott szervezet, amely a szerző szerint alkalmas arra, hogy komplex elemző-értékelő modelleket és módszereket alkalmazzon elemzései során. “Ilyen komplex modellek az összetett mátrixok, a játékelméletek, a hely-idő modell, a geográfiai modell, a trendelemzés, a biztonságelméletek modelljei. Ezeket a modelleket a hírszerző szolgálatok az időigényességére való tekintettel ritkábban alkalmazzák.”

Az elemző-értékelő munka eredménye egy tipikusan írásban, halaszthatatlan szóban tett jelentés vagy tájékoztató, amely alkalmasnak tekinthető a tájékoztatásra, és amely praktikusan tartalmazza az elemzés eredményeit, így a tényszerűségeket, megjegyzéseket, az értékeléseket, következtetéseket, adott esetben a forgatókönyveket is.

A TIBEK által adott tájékoztatások legfontosabb szempontjai:

  • A tájékoztatókat, jelentéseket úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalma érthető, logikusan felépített, következetes és követhető legyen.
  • A tájékoztatóknak minden esetben tartalmazniuk kell egy jövőbeni előretekintést a témakörrel kapcsolatosan.
  • Konkrétumokat és nem általánosságokat kell tartalmazniuk, a tartalom mindig valós és pontos képet kell, hogy adjon az adott témáról.
  • Nem tartalmazhat utasításokat vagy javaslatokat a döntéshozó részére.

A jelentés formájában megszületett információs termékek jellemzően művelettámogató jelentőséggel bírnak. ahol az elemző-értékelő folyamatosan törekszik arra, hogy minél szélesebb körben támogatást biztosítson az együttműködő szervezetek műveleti munkáihoz.

Az adattárban történő előzménykutatás a TIBEK legalapvetőbb feladata közé tartozik, amelynek eredményeként az együttműködő szervezetek hatáskörébe és illetékességébe utalt ügyek közötti kapcsolatok, összefüggések kimutathatók ki. Ennek legfontosabb elemei:

  • együttműködő szerveknél folyik-e párhuzamos felderítés/műveleti feldolgozás,
  • együttműködő szervek hírigényeire rendelkezésünkre állnak-e olyan adatok, információk, amelyek részükre átadhatóak, kezelhetőek,
  • érkezett-e korábban hírigény a beérkezett adatokra, információkra,
  • a beérkezett információk, adatok alkalmasak-e más szervezet hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatok, műveletek támogatására,
  • kiegészítő vagy azzal összefüggő adat rendelkezésre áll-e.

A munka eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával a TIBEK segítséget nyújthat a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához, a szervezett bűnözésben vagy akár a terrorizmusban szerepet játszó bűnözői csoportok alakulása, megszűnése, egymáshoz való viszonyuk figyelemmel kísérésével bűnös úton szerzett vagyonuk, illetve azok legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújthat az ellenük való fellépéshez, illetve figyelemmel kísérheti a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket is.

A TIBEK adattárában elhelyezésre kerülő, együttműködőktől származó adatok, információk felhasználásával végzett elemző-értékelő tevékenységek során az alábbi fontosabb elemző termékek készíthetőek el:

  • bűnelemzési termékek,
  • stratégiai bűnelemzői termékek,
  • fenyegetettség értékelése,
  • kockázatelemzés.

Végezetül a tanulmány írója kitér a TIBEK jövőjét érintő legfontosabb adottságokra, amelyek kihathatnak majd a szervezet működésére. Nyitrai Sándor véleménye szerint a hasonló központok korábban elsősorban a terrorizmus valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében lettek létrehozva, azonban 2014-et követően már a hibrid fenyegetések és a hibrid hadviselés elleni fellépés is megjelenik a küldetéseik között.

Az cikkjét pedig azzal zárja, hogy az “új kihívások már globálisan, hálózatba kapcsoltan fejtik ki hatásukat, amelyek előrejelzésében, kezelésében már nem elegendő a nemzeti szinten működő biztonsági struktúra által megszerzett információk halmaza. A nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban megállapítható, hogy főként kétoldalú megállapodások alapján jönnek létre napjainkban. Ettől eltekintve elsősorban azoknak a kisebb országoknak, amelyek nem rendelkeznek globális képességekkel, elkerülhetetlen a nemzetközi együttműködés kiterjesztése a többoldalú kapcsolatok kialakítása érdekében.”

Ennek az alapja a bizalom lenne.

 A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom