Miközben épp az orosz védelmi minisztérium honlapján néztem az SSBN Yuriy Dolgorukiy sikeres Bulava rakétaindításáról szóló összefoglalót, arra gondoltam, hogy vajon az orosz védelmi minisztérium milyen analitikákat használ a látogatóinak a nyomon követésére? Hiszen mióta online a világ, azóta minden tartalomszolgáltatót érdekli, hogy kik érdeklődnek egy adott digitális tartalom iránt.
Emlékezetes, hogy kisebb botrányt okozott, amikor kiderült, hogy a Magyar Kormányhoz köthető egyik weboldalon az orosz Yandex Metrica követőkódja került felhasználásra. Természetesen ott a helyzet némileg eltérő volt, hiszen akkor felmerült annak lehetősége, hogy a látogatók által adott válaszok is megismerhetők lehettek az orosz kormányhoz közelinek tartott Yandex számára (ezt a NAIH vizsgálata később cáfolta).
Egy adott digitális adattartalomhoz köthető érdeklődés nyilvánvalóan egy adott ország honvédelmi minisztériumai számára is érdekes lehet, nincs ezért abban semmi meglepő, hogy a kormányzati oldalak is analitikai kódokat tartalmaznak. Mindennek egy adatbeviteli lehetőségre lehetőséget nem adó weboldalon természetesen jóval kisebb a jelentősége, de így is érdekes lehet, hogy egy-egy ország honvédelmi minisztériuma hogyan követi nyomon a látogatói tevékenységét.
Ha már épp az oroszon jártam, egyből meglepő volt, hogy az orosz védelmi minisztérium honlapja az evidensnek számító Yandex mérőkódján túl, a Google Analytics szolgáltatását is igénybe veszi, ami mindenképp érdekesnek mondható. Ennél is meglepőbb, hogy a weboldal ezek mellett is kommunikál a mail.ru és a rambler.ru szervereivel is, ami szokatlan, márpedig ilyen jellegű kapcsolat harmadik szolgáltatókkal más országok kormányzati weboldalainál rendkívül ritka.
Érdekes kérdés ezek után, hogy vajon az ukrán védelmi minisztérium weboldalának üzemeltetője milyen mérőkódot használ? Az talán nem meglepő, hogy a Google Analytics szolgáltatását ott is igénybe veszik, az már inkább érdekes, hogy bár nem kommunikál a Yandex szerverével, Yandex azonosítót mégis tartalmaz. Mindez nyilván magyarázható azzal is, hogy a Yandex kereső Ukrajnában is népszerű.
Nyugatabbra haladva a megszokottnak a Google Analytics szolgáltatás igénybe vétele tekinthető standardnak, ilyen például a lengyel védelmi minisztérium honlapja. Ellenben az olasz védelmi minisztérium például Google Tag Manager-t használ. Nagyobb változás történik azonban még tovább haladva.
A német védelmi minisztérium honlapján ugyan szerepel a Google szolgáltatásai számára fontos tulajdon-azonosító kód, azonban nyoma sincs Google Analytics vagy Yandex követőkódnak. Ők ugyanis a korábban PIWIK-nek nevezett, ma már Matomo néven futó megoldást használják, mely egy új-zélandi cég, az InnoCraft Ltd. terméke, amely áttételesen két magánszemély tulajdonában van.
Hasonlóan egyedi megoldást alkalmaz a francia védelmi minisztérium weboldala is, ott ugyanis a XiTi szolgáltatását használják, amit a francia AT Internet fejleszt. Az brit védelmi minisztérium – amelynek weboldala meglehetősen puritán a többihez képest – pedig egyenesen semmilyen külső analitikát nem vesz igénybe, saját megoldást azonban ott is használnak.
Az amerikai védelmi minisztérium honlapja – a standard Google Analytics ga.js mellett – a megszokottól eltérően egy másik Google JavaScript-re is hivatkozik, továbbá egy, áttételesen az amerikai ForeSee-hez köthető megoldást is igénybe vesznek. A fenti rövid áttekintést természetesen olyan szemszögből érdemes szemlélni, hogy a védelmi minisztérimok az adott ország kormányzati struktúrájának a részei, vagyis az alkalmazott megoldások elképzelhető, hogy a teljes kormányzati informatikai struktúrát meghatározzák.
Összességében azonban elmondható, hogy a Yandex mérőkódja Európában nem népszerű. A közép-európai országok védelmi minisztériumai általában a standard Google Analytics szolgáltatását veszik igénybe. Európa jelentősebb méretű hadsereggel rendelkező országai viszont furcsa módon távol tartják magukat mind a Yandex, mind a Google Analytics szolgáltatásaitól, míg az Amerikai Egyesült Államok a megszokott Google analitikát is egyedi módon veszi igénybe.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
