Mint arról már valószínűleg mindenki hallott, Magyarországon kiemelten fontos célkitűzése a kormánynak a digitális kompetenciák megerősítése, illetve hazánk informatikai fejlesztése. Gondoljunk csak a Digitális Jólét Programra, vagy épp a Digitális Magyarországra. Utóbbi egyik alappillére a digitális készségek fejlesztése. Ehhez képest furcsa módosulás történt az idei, emelt szintű informatikai érettségi jelentkezési lapján.
Érdemes elöljáróban kitérni arra, hogy a Digitális Jólét Programban a digitális készség fejlesztése kulcsszerepet játszik a többi pillér eredményeinek hasznosulásában, így kiemelten fontos e terület
integrált fejlesztése,
amely magában foglalja a köznevelés, valamint a felsőoktatás rendszerére irányuló, illetve a különböző hátrányos helyzetű célcsoportokat megcélzó összehangolt akciókat egyaránt.
Ha van pillér, akkor stratégiának is lennie kell, így a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia ad további iránymutatást hazánk digitális felemelkedése számára. A program a digitális kompetenciák alfejezetcím alatt, a lehetőségek között említi meg, hogy az oktatás teljes spektrumára kiterjedő
digitális kompetencia-fejlesztés jelentős munkaerő-piaci kapacitásbővítéssel járhat.
A digitális gazdaság alfejezetnél viszont épp ellenkezőleg, a gyengeségek között kerül felismerésre, hogy a felsőoktatásból kikerülő szakemberek képességeit tekintve
jelentős az eltérés a kereslet és a kínálat között (skills-gap).
A feladat is felismerésre került, miszerint „a köznevelésben kerüljön sor az infokommunikációs oktatás újragondolására, mind az informatika, mint tantárgy esetében, mind pedig az infokommunikáció, mint szemléletmód, a tanulást segítő értékes kiegészítő eszköz tekintetében.
Ahol viszont van pillér, ott van stratégia is, ahol pedig stratégia van, ott Zöld Könyvnek is léteznie kell, nincs ez másként hazánk digitalizációs terve kapcsán sem. A Zöld Könyvben rögzítésre került, hogy
szükséges az infokommunikációs oktatás felülvizsgálata és újrapozícionálása.
Ennek érdekében az informatika kerettantervek és tananyagok jelentős frissítése, korszerűsítése szintén elengedhetetlen feladat.
Ennyi bevezető után még arra térnék, ki, hogy az emelt szintű érettségi kapcsán, a magasabb technológiai szinten érettségizni kívánó tanulók igényeit már 2008-ban sem volt egyszerű kielégíteni. Az InfoÉrettségi blogoldal akkor még arról számolt be, hogy
„ha a középiskoládban akarsz érettségizni – ami persze nem kötelező -, akkor viszont csak azt választhatod, amit az intézmény biztosítani tud. Például ha nincs a gépeikre Microsoft Visual C# 2008 Express telepítve, akkor – bár ingyenes a szoftver – nem választhatod. Kivéve, ha megígérik, hogy a kedvedért telepítik. Ha nincs az iskolában Adobe Photoshop CS HU, akkor nem kötelesek venni a kedvedért – kalózszoftvert meg elvileg nem telepíthetnek, persze azért szoktak. És ha nincs Linuxos gép az iskolában, akkor nem kötelesek a kedvedért sehova Linuxot telepíteni.”
Vagyis az érettségihez szükséges szoftverek megléte, vagy hiánya évekkel ezelőtt is kihathatott a tanulók lehetőségeire. Azóta eltelt tíz év, és például az Adobe Photoshop, illetve a Corel PaintShop Pro képszerkesztő programok választásának a lehetősége – legalább papíron – egészen 2017-ig adott volt az emelt szintű érettségizők számára.
Idén azonban a hazai oktatás kompetenciafejlesztése és újrapozícionálása lesújthatott a fentiek szerint néha szerzői jogsértésbe hajló gyakorlatra, ugyanis úgy tűnik, hogy 2018-ban egész egyszerűen megszüntették a lehetőségét, hogy az érettségizők olyan divatjamúlt és elavult programokat választhassanak az idei emelt szintű érettségi során, mint a Corel PaintShop Pro, vagy az Adobe Photoshop.
Mindez nemcsak azért probléma, mert a képzett munkaerőre vágyó informatikai és grafikai vállalkozások egy része még mindig nem hajlandó Photoshop-ról Paint-re váltani, hanem azért is, mert mindez visszahathat az oktatási program egészére is, hiszen így vélhetően még kisebb eséllyel kerülnek ezek a szoftverek bemutatásra, oktatásra.
Szerencsére továbbra is töretlen azonban a Microsoft programok támogatása, így a Paint (vagyis „az operációs rendszer vagy az irodai szoftvercsomag részét képező alkalmazás”) választható maradt. Illetve a „jól bevált” program mellett választható még a GIMP és az InfranView is, amik közül csak az előbbi tekinthető valamilyen szinten professzionális megoldásnak.
PS: Senkit nem akarok megbántani, aki a Paint-et választja, én is Paint-el érettségiztem.
Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
