A kiberbűncselekmények archetípusa, a Büntető Törvénykönyvben szabályozott „információs rendszer vagy adat megsértése” elnevezésű bűncselekmények száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A számok ezzel együtt döbbenetesek.
A már említett törvényhely alapján, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki pedig az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A fent leírt elkövetési magatartások jól fedik a kiberbűncselekmények jelentős részét, de természetesen más tényállások is relevánsak lehetnek a területen. Mindazonáltal az „információs rendszer vagy adat megsértése” bűncselekmények száma mindenképp irányadó lakmuszpapír, amiből érdemes lehet következtetéseket levonni a területről.
A téma már csak azért is különösen aktuális, mert a járványhelyzet miatt az informatikai rendszerek szerepe és terheltsége hirtelen és jelentősen megnőtt, amit a különböző elkövetői körök kihasználhatnak. A előzetes várakozás tehát azt mondaná, hogy a kiberbűncselekmények száma 2020-ban ugyancsak jelentősen megnőtt.
Mindezt a BSR – Bűnügyi Statisztikai Rendszer adatai tökéletesen alátámasztják, hiszen 2018-2019-hez képest hatalmasat nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, amit az alábbi diagramon lehet jól nyomon követni.
Forrás: BSR (a 2018-as adat a II. félévre vonatkozik.)
Az esetszámok magyarázatánál nem lemaradt a nagyságrend, minthogy (ezer, tízezer, millió), hanem úgy kell értelmezni a táblázatot, ahogy látszik. Vagyis a hatóságok 2019-ben 587. 2020-ban 830 ilyen esetet regisztráltak. Nem másodpercenként (kísérlet?), nem percenként, nem óránként, nem naponta, nem hetente, nem havonta, hanem egész évben, Magyarországon, és az egész világon (aminek van magyar büntetőjogi relevanciája).
Döbbenetes számok, amit már csak az képes elhomályosítani, hogy „tiltott adatszerzés” bűncselekményéből 2019-ben 33, 2020-ban 47 esetet került regisztrálásra. Jogerős ítéletig – az összes eddig említett bűncselekményből – néhány évente persze azért eljut egy-egy ügy, általában tiltott Robotzsaru kutakodások eredményeként.
Kiberrögvalóság.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: