Honvédelem és nemzetbiztonság

Hamarosan új állami légijármű-vezető képzés indul?

Légijármű-vezető képzés

Közismert tény, hogy a pilótaképzés egy meglehetősen drága műfaj, azon belül is meglehetősen szűk kört jelent az állami légijármű-vezetők csoportja. Államilag támogatott, civil pilótaképzés Magyarországon 2013-ig, a Nyíregyházi Főiskolán zajlott, azonban az állami támogatás mértéke már akkor is csak jelképes volt – derül ki az IHO.hu cikkéből. Az 1.800.000 forintos félévek költségeinek túlnyomó részét már akkoriban is a főiskola gazdálkodta ki. Amíg tudta.

A polgári mellett továbbélő katonai képzés egy meglehetősen összetett folyamat, mely jelenleg az NFTC (NATO Flight Training in Canada) keretein belül zajlik, de az előkészítő alapképzés minden esetben Szolnokon történik, illetve kezdődik. Ennek egyik fázisaként a jelenleg csere alatt álló Jak-52-es repülőgépek is használatban álltak. Az egyelőre nem ismert, hogy az új kiképző-repülőgépek beszerzési eljárása milyen eredménnyel zárult.

Hasonló terüelten működik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Katonai Repülő Intézet Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék is, amely oktató-nevelő tevékenységének alapvető célja, hogy korszerű ismeretekkel rendelkező repülésirányító és repülő-hajózó mérnöktisztek felsőfokú szakmai alapképzését lássa el. A polgári repülés iránt érdeklődők számára jó hír, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2016. februárban megkezdődött egy kereskedelmi pilóta képzés posztgraduális jelleggel, egyelőre nyolc fő részvételével. A képzésről itt lehet bővebb információt találni. Emellett számos kereskedelmi képzés közül is válogathat a 10-15 millió forinttal rendelkező, vagy legalább hitelképes érdeklődő.

Az esetleges jövőbeli állami képzések kapcsán a Honvédelmi Közlöny egyik, 2015-ös számában jelent meg a 101/2014. (HK 1/2015.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés, mely az állami légijármű-vezető képzés átfogó koncepciójának kidolgozásáról szólt. Ezen koncepció kidolgozására egyébként a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az NKE együttesen lett kijelölve, illetve felkérve.

„Az új képzési rendszer kidolgozásakor a rendszerszemléletű megközelítés elvét kellett alkalmazni, amely magába foglalja a képzés teljes terjedelmét a toborzás, a kiválasztás fázisától a jelölt végrehajtó alegység állományában történő alkalmazásáig, és a képzéshez kapcsolódó egyéb szakterületeket is.” – olvasható az intézkedésben.

Fontos tényező volt továbbá, hogy a terv kialakításakor fel kellett mérni az állami légi közlekedés más szereplőinél jelentkező lehetséges igényeket, így különösen a Rendőrség, Országos Mentőszolgálat igényeit is. Vagyis a koncepció nem kizárólag honvédelmi, hanem egy átfogó, állami légijármű-vezető képzésben gondolkodott.

A tervezetet kidolgozó munkacsoport első jelentését egyébként 2014. december 17-i határidővel volt köteles összeállítani, a működése pedig 2015. december 31-ig volt biztosított az utasítás alapján. Maga a dokumentum tehát már egészen bizonyosan megszületett, azonban annak részletei nem ismertek, illetve magáról az új állami légijármű-vezető képzésről sem látott napvilágot túl sok információ.

met nyerhet. Az LSHN.hu információi szerint az egyébként nem túl nagy volumenű tender egyik nagy esélyese az a cseh Zlin repülőgépgyár, amelynek korábban gyártott repülőgépeivel, a Zlin-142-esekkel egyébként a Nyíregyházi Főiskolán is zajlott a polgári képzés.

A feltételezett ajánlatot képező Zlin-242 és Zlin-143-as típusok műszerezettségben jóval közelebb állnak a jelenleg elterjedt technológiákhoz és az alapvető repülési ismeretek elsajátítására is kiválóan alkalmasak. Mindazonáltal a Jak-52-es műrepülő képességeihez képest – különösen a negatív túlterhelésű manőverek tekintetében – a kiképzés során alkalmazható menetdinamika jóval távolabb kerül a Gripen vadászrepülőgépekétől, igaz az NFTC program további lépcsőfokain mindez pótlásra kerül.

Az állami, és ezáltal a katonai, illetve polgári képzést egyaránt magába foglaló koncepció létét, sőt gyakorlatba történő átültetését támasztja alá a Honvéd Vezérkar főnökének 116/2016. (HK 4.) HVKF intézkedése, mely az Országos Mentőszolgálat által felajánlott, AS-350B típusú helikopterek alkalmazásba vételével összefüggő feladatokról szól.

Az intézkedésben ugyanis, mely természetesen elsősorban a légijármű rendszerbe állítására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, történik egy utalás, miszerint a most hadrendbe állítandó helikopterek „alkalmasak kiképzési, légi megfigyelő, felderítő repülésekre, valamint futár feladatok ellátására,  továbbá  felhasználhatók  az  alapképzés,  valamint az induló új állami légijármű vezető képzés megvalósításában” is szerepet kaphatnak.

A forgószárnyasok hadrendbe állításával párhuzamosan az NKE rektora felkérésre került a képzési koncepció létrehozására, melyhez a forrásokat is biztosítani fogja a honvédelmi tárca. A Magyar Honvédségnek emellett le kell majd folytatnia a helikopterek üzemben tartásához nélkülözhetetlen fenntartási szerződés megkötésére irányuló beszerzési eljárásokat, amelyek magukba foglalják majd az alkatrész utánpótlást, az üzemeltetési dokumentációk, bulletinek frissítését, valamint az olyan mélységű karbantartási munkák elvégzését, amelyek meghaladják az Magyar Honvédség kapacitásait.

A közeljövőben tehát a gyakorlatban is elindulhat valamilyen „új állami légijármű-vezető képzés” a fent bemutatott tervek nyomán. Ez a szakmai koncepció pedig úgy tűnik, hogy nem pusztán adminisztratív változásokat jelent majd, hanem ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédség számára új repülőeszközök megjelenését is fogja jelenteni a gyakorlatban.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom