Felderítő repülőgépeket vásárol a Magyar Honvédség?

Felderítő repülőgép

Érdekes hír röppent fel ma a Honvédelmi Minisztérium következő (hivatalosan meg nem erősített) eszközbeszerzése kapcsán. Az MNO által megszellőztetett információ szerint “két használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgép (business jet) beszerzésére készül a nemzeti légi szállítási képesség helyreállítását célzó program részeként,” méghozzá felderítő és futár feladatok ellátására. A felderítő feladatok ellátására átalakított repülőgépek törzsén általában jelentős átalakítások, kiegészítő, áramvonalas burkolatok, és rengeteg apróbb antenna szükséges, így nem lehet majd kétség arra vonatkozóan, hogy a repülőgépek végül milyen feladatot látnak el.

A kontextus egyébként, amibe később a hírt átvevő 444.hu, illetve részben az MNO is belehelyezte a tervezett gépbeszerzést egyszerű, mint egy faék: az ilyen repülőket milliárdosok használják leginkább a VIP magánrepüléseikhez, példaként felhozva Csányi Sándor hasonló típuscsaládba tartozó Falcon 900-as repülőgépét. Érdekes kérdés, hogy vajon a Magyar Honvédségnek szüksége van-e ilyen jellegű futár és felderítő repülőgépekre?

Különösen annak fényében, hogy az eddig ismert (a Zrínyi 2026 program, valamint a HM kommunikációja alapján) ütemezés szerint legalább közepes méretű, katonai célú teherszállításra is alkalmas repülőgép beszerzése volt ismert a tervek közül. Szeretnék azonban egy érdekes párhuzamra is rámutatni, ami úgy tűnik, hogy – eddig – nem jutott eszébe az újságíróknak. A dátum 2010, a magyar sajtó pedig tele volt azzal a “szenzációs” hírrel, hogy izraeli kémrepülők repültek be Magyarország légterébe.

“Nem kémrepülők jártak szerdán Ferihegyen, a két izraeli gép egy szokásos rutinfeladatot látott el, korábban is történt már ilyen – mondta Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet. Hozzátette: az izraeli légierő gépei a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kaptak engedélyt a szokásos rutinfeladat végrehajtására. A gyakorlatnak megfelelően a magyar Külügyminisztériumot is bevonták a folyamatba” – volt olvasható a korabeli reakcióról a valasz.hu weboldalán.

Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász épp pár nappal ezelőtt emlegette fel – egyébként a kiberháború nemzetközi jogi vetületével kapcsolatos előadásában – az esetet, amit ő olyan kontextusba helyezett, hogy Izrael vélhetően itt (és a térségben) gyakorolta az iráni atomlétesítmények elleni légitámadás bizonyos szegmenseit. Ez egyébként egyáltalán nem lett volna meglepő, hiszen a hazai légvédelem akkor még mindig szovjet eredetű technikával operált, bár a HM Arzenál addigra már sokat fejlesztett rajtuk, ami egyébként az iráni üzemeltetőkre is jellemző.

Más kérdés, hogy Dr. Lattmann Tamás szerint a hagyományos katonai beavatkozás tervét a tragikus romániai helikopterbaleset megpecsételte, amit követően döntöttek inkább a Styxnet kifejlesztése mellett. Véleményem szerint azonban a Styxnet fejlesztése jóval korábban megkezdődhetett, legalább 2008-ban, de az is lehet, hogy még korábban, amire a nemzetközi és a hazai elemzők is rámutattak már. És végül: egyáltalán nem azért döntöttek végül a Styxnet “bevetése” mellett, mert katonailag az atomlétesítmények fizikai megsemmisítésére egyébként képtelen lett volna Izrael, hanem más okok vezérelték a döntést.

Visszetérve azonban az izraeli Gulfstream V/G550 repülőgépekre (példaként említve a hasonló repülőgépek SIGINT alkalmazására), azok pont olyan jellegű SIGINT képességgel rendelkezhettek, mint amire most akár a hasonló karakterű Dassault Falcon 7X repülőgépek is átalakításra kerülhetnek a Magyar Honvédség számára. Más kérdés, hogy míg Izrael esetében egyértelmű, hogy a számos katonai jellegű konfliktus és biztonsági kihívás mellett szüksége van ilyen képesség kialakítására és fenntartására, addig Magyarország esetében jelenleg ennek oka talán nehezebben beazonosítható.

Az MNO cikke szerint “a rendszerváltás óta történt leszervezések következtében a honvédség elvesztette a repülőgép- és helikopterfedélzeti rádióelektronikai felderítési képességét, aminek a pótlása azért is jól jönne, mert ebből a NATO-ban és az Európai Unióban is hiány van. Ami a képi felderítést illeti, azt a Gripen harci gépekre függeszthető izraeli konténerek beszerzésével tervezik megoldani a közeljövőben.” Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy itt most vélhetően a Mi-17PP “repülő pingpongasztalról” lehet szó, ami azért kissé más kategória (volt már a maga korában is), mint egy SIGINT átalakított Falcon 7X (jelenleg).

A felderítés kapcsán egyébként teljesen egyértelmű, hogy a képesség megteremtése szerepel abban a HM utasításban is, amit korábban már elemeztem, mint ahogy szerepel az is, hogy szükséges a meglévő Nyitott Égbolt (Open Skies) képesség fenntartása, fejlesztése is. Márpedig az eddig ilyen célból használt An-26-os már rég kiszolgálta az idejét, ezért nem lepődnék meg, ha esetleg ilyen jellegű átalakítás is megtörténne. Más kérdés, hogy Open Sikes feladatokra a térségben inkább An-30-ast, vagy nagyobb katonai szállító repülőgépeket alkalmaznak.

A fentiek tükrében tehát azt aligha lehetne állítani, hogy nincs olyan katonai funkció, amibe belehelyezhető lenne akár Dassault Falcon 7X üzleti repülőgép beszerzése is, más kérdés, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha a HM beszerzési koncepciója egy időben lett volna ismert, amiből a teljes fejlesztési projekt megismerhető lenne. Másik oldalról én egyébként abban sem látok problémát, hogy a mindenkori kormány rendelkezésére álljon egy VIP repülőgép is, úgyhogy a kérdéskört a véleményem szerint mindenképp érdemes lenne árnyalni.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: