covid19 hírszerzés
COVID19 Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

Ezt látta a koronavírus kapcsán a magyar katonai hírszerzés

Az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2020. április 20-án megtartott ülésén részt vett Dr. Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója, aki a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott a jelenlévők részére tájékoztatót. Mindez azért is különösen érdekes, mert a katonai hírszerzés vezetőjétől meglehetősen kevés nyilatkozat jelenik meg, különösen ilyen aktuális témában.

A továbbiakban erről a bizottsági ülésről emelnék ki és idéznék néhány, szerintem érdekesebb információt, illetve gondolatot. A KNBSZ alaprendeltetéséből következően a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a szolgálat elsősorban azokat a területeket vizsgálja, amelyek a haderőre vonatkoznak, a különböző haderőknél bevezetett intézkedéseket taglalja, az adott járványnak a haderőre gyakorolt hatásait vizsgálja.

A jelenlegi helyzetben is folytatták a válságkörzetek biztonsági helyzetének folyamatos értékelését. Értelemszerűen elsősorban azokra az országokra koncentráltak, ahol a Magyar Honvédség különböző kontingensei települnek. Ebből a szempontból kiemelten kezelték Irakot, valamint Afganisztánt és nem utolsósorban a Balkán térségét; elsősorban Koszovót és Bosznia-Hercegovinát. Az utóbbi időben pedig éppen a Maliból történő kimenekítések okán sokat dolgoztak a mali helyzet tisztázásán, figyelemmel kísérésén is.

Komoly figyelmet fordítottak a légi szállítást végrehajtók felderítő információkkal történő támogatására. Legutóbb a Kambodzsából történő hazaszállításkor, a magyar állampolgárok, illetve külföldi állampolgárok hazaszállítása kapcsán adtak információs támogatást annak érdekében, hogy ez a misszió, ez a feladat a lehető leggyorsabban és a lehető legrugalmasabban kerüljön végrehajtásra.

A jövőbeli kihívások kapcsán a bioterrorizmus a következő terület, amelynek korlátozott megjelenésére vannak jelzések, és most nem elsősorban az ISIL Daesh vagy az Iszlám Állam azon legutóbbi felhívására gondolt, hanem számos más területen, például  Indiában is megvannak ennek a nyomai.

Az ottani Tablighi Jamaat hittérítő szervezet tevékenységéből következően bizonyos jelek arra utalnak, hogy ezt lehet bioterrorizmusnak definiálni, de az Egyesült Államokban is a különböző fajvédő csoportok megjegyzései, nyilatkozatai is arra utalnak, hogy ezt a járványt fel kívánják használni az általuk ellenségnek tartott kisebbségek elleni fellépésre.

De ugyanez a helyzet Egyiptomban is, ahol a Muzulmán Testvériség nevezetű szervezet szintén arra hívta fel a tagjait, hogy menjenek és fertőzzenek, lehetőség szerint katonákat, kormánytisztviselőket közvetlen ráhatással, és így pusztítsák őket, ha lehet ezt a szót használni.

A biztonsági környezetre gyakorolt hatás következő eleme, hogy azt tapasztalják, hogy fokozódik a szervezett bűnözés aktivitása. Itt anélkül, hogy végigment volna az országokon, kiemelte Olaszországot, ahol az ottani maffia, tehát a Cosa Nostra, a Camorra tevékenységét vizsgálva azt látták, hogy a különböző bajba került vállalatokba igyekeznek beépülni, igyekeznek befolyást szerezni bennük. Gyakorlatilag az ezekbe a vállalatokba való beruházáson keresztül igyekeznek fehérre mosni a feketepénzeiket.

A maffia nagyon markánsan részt vett a Líbiából Olaszországba tartó migrációs folyamatokban. Gyakorlatilag pénzelt olyan csoportokat, amelyek segítségével aztán megjelentek Olaszországban a migránscsoportok. Tehát a maffia ebben részt vett, ez teljesen bizonyított tény. Az, hogy a  vendégmunkáskonvojokban bármilyen jelenléte is van, arra nem tudott válaszolni.

Ezen kívül más területeken is megjelent a szervezett bűnözés. A védőfelszerelések elosztása a Balkán különböző országaiban sok esetben szervezett bűnözői csoportok kezébe került, illetve elmondta azt is, hogy Németország egy nigériai tranzakció során körülbelül 6 millió eurót veszített azzal, hogy a Nigériából megrendelt különböző védőeszközök, elsősorban maszkok vonatkozásában, amikor kirepült Nigériába a német légierő gépe, és megpróbálta hazahozni azt a megvásárolt mennyiséget, amit már ki is fizettek, akkor kiderült, hogy időközben eltűntek a dobozok, eltűnt a felszerelés, és ez nyilván szintén a nigériai szervezett bűnözés számlájára írható.

Végül, de nem utolsósorban a nemzetközi biztonsági környezetre gyakorolt hatások tekintetében a kiberbűnözést is vizsgálták. A járvány megjelenése óta azt tapasztalták, hogy a kiberbűnözői aktivitás jelentősen megnőtt. Elsősorban álhírek terjesztése, illetve ezzel összefüggésben az olyan nem létező cégek létrehozása, és áru nélküli ügyletek lebonyolítása, amivel jelentős károkat okoznak. Ennek eredményeként egyébként számos országban – akár Romániát vagy Nagy-Britanniát említve – már a katonákat, a haderő kiberszakembereit is bevetették ezen kiberbűnözők tevékenységének a megakadályozására.

A járvány elleni védekezésbe bevont erők és eszközök, a különböző pandémiás cselekvési tervek az egyes országokban eltérő módon kerülnek kommunikálásra. Nyugat-Európában sokkal nyitottabbak, sokkal több információ jelenik meg. A németek és az osztrákok gyakorlatilag mindent nyilvánosságra hoznak. Minél inkább keletebbre megyünk, annál több a titkolódzás, illetve bizonyos információk elhallgatása. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, hiszen katonai vonatkozásban ennek feltétlenül megvan az értelme, hiszen az adott ország, amely különböző katonai képességeket veszít a járvány kapcsán, az nem biztos, hogy ezt meg akarja mutatni.

(Más országokban) a karanténintézkedések betartásának az ellenőrzésébe is bevonták a katonákat: a polgári hatóságokkal, a rendőrökkel közös járőrözések vannak különböző drónalkalmazásokat lehet tapasztalni, illetve kialakítottak úgynevezett smartrendszereket, amelyek elsősorban mobilapplikációkon keresztül működnek – a fertőzés figyelemmel kíséréséről beszélünk itt -; ennek kutatása számos haderőben zajlik.

A csehek igen előrehaladottak ezen a téren, de meg kell hogy mondjam, hogy nálunk is zajlanak ilyen jellegű kísérletek, hogy hogyan tudjuk nyomon követni a fertőzötteket, hogyan tudjuk adott esetben a kontaktkutatást ilyen applikációk segítségével elvégezni. Végül a vegyvédelmi alegységek mentesítési és fertőtlenítési tevékenysége szintén általános. Közismert a Magyar Honvédség Pesti úton végzett fertőtlenítő tevékenysége, de a cseheknél, a lengyeleknél is hasonló, illetve a románoknál is hasonló mentesítésekre használják fel a különböző vegyvédelmi alakulatokat.

Nemzetek közötti együttműködésre utal az EU egészségügyi szakcsoportok és haditechnikai eszközök időszakos külföldre telepítése. A legeklatánsabb példa azok a szállítmányok, azok a delegációk, amelyek Oroszországból és Kínából érkeztek Európa különböző országaiba. De az oroszok például Szerbiában és Örményországban is igen jelentős segítséget nyújtottak az ottani járványhelyzet kezelésében.

Az egészségügyi védőfelszerelések külföldre szállítása tekintetében szintén Kínát, illetve Törökországot kell megemlíteni. Törökország nagyon komoly segítséget nyújtott a nyugat-balkáni országoknak, mindenekelőtt a szintén muszlim többségű Bosznia-Hercegovinának abban, hogy meg tudjon birkózni ezzel a jelenlegi pandémiás helyzettel.

Jellemző, hogy a sorköteles és tartalékos állomány bevonultatási időpontját elcsúsztatták, tehát egyszerűen a meglévő állományt benntartották, és a sorköteles állományt nem vonultatták be, tartogatják arra az időszakra, ha esetleg a meglévő állomány lefertőződne. Szintén jellemző az, hogy a kiképzési feladatokat módosították. Jellemző sajnos az is, hogy egyes haderőknél a harckészültség és a hadrafoghatóság időszakos csökkenése tapasztalható.

A következő ilyen terület a költségvetési átalakítások és az esetleges megszorítások a különböző védelmi költségvetések vonatkozásában. Itt máris megjelentek azok a hírek, amelyek az idetervezett haderőfejlesztési összegek egyes esetekben való átcsoportosítását igényelték. A horvátoknál 25 millió euróval csökkentették a védelmi költségvetést, de Dél-Koreában millió dolláros csökkentést irányoztak elő. Nyugat-Európában még nincsenek döntések, még vizsgálat tárgyát képezi ez a terület, hiszen éppen a járvány mutatja meg, hogy ha a haderőre szükség van, akkor ennek a haderőnek rendes felszereléssel, komoly technikai eszközökkel kell rendelkeznie.

Ezekben az országokban – és most elsősorban a nyugat-európai, illetve a V4-országokról beszélt – inkább az a gondolkodás válik uralkodóvá, hogy ahol lehet, ott persze inkább át kell alakítani azokat a területeket, amelyek fontosak, és e tekintetben az orvosegészségügyi területeket is meg kell erősíteni, de mindenki igyekszik tartani a GDP 2 százalékára vonatkozó korábbi vállalását.

A haditechnikai fejlesztésekre és beszerzésekre szintén kedvezőtlen hatást gyakorol ez a jelenlegi helyzet, de nagyon alaposan megfontolják az egyes országok, hogy mi az, amit leállítanak, és mi az, amit folytatnak. Csökkentésről kevés esetben van szó, inkább átalakítják azokat a fejlesztési terveket, amelyeket, mondjuk, két-három vagy egy évvel ezelőtt kialakítottak.

A legutóbbi napok markáns fejleménye, az Maliban tapasztalható, ahol nagyon komoly fertőződés érte az ott lévő nemzetközi erők állományát, hiszen ott van egy EU-misszió, van egy franciák vezette misszió, és van egy ENSZ-misszió is, és mindhárom misszióban megtapasztaljuk azt, hogy szinte naponta kerülnek kivonásra német, spanyol, cseh erők, és a franciák által folytatott Barkhane nevezetű misszió 5100 fős állományának a váltását is elhalasztották a jelenlegi helyzetre tekintettel.

A járvány elleni küzdelem miatt bevezetett rezsimintézkedések következtében a közel-keleti régióban és az afrikai kontinensen olyan belpolitikai feszültségek alakulhatnak ki, amelyek az adott országok egyébként is gyenge egészségügyi, gazdasági vagy politikai rendszerei okán olyan belpolitikai feszültséget generálhatnak, vagy olyan állami szintű problémákat, amelyek újabb konfliktusokhoz vezethetnek, és ilyen értelemben Európa akár migrációs, akár más szempontból a korábbiakhoz képest jelentősebb nyomás alá kerül.

A kérdésekre reagálva elmondta, hogy Oroszország tevékenysége, hibrid hadviselés, dezinformáció témakörben a válasza tartalma nem teszi lehetővé, hogy nyílt ülés keretei között részletesen válaszoljon. Általánosságban tudta elmondani, hogy minden egyes olyan tevékenység, ami egy ország életében markánsan megnyilvánul, lehetőséget ad a befolyásszerzésre is.

Lehetőséget ad egy-egy nagyobb csoport érkezése a hírszerzésre, információszerzésre, de pozitív értelemben is, kultúraterjesztésre. Konkrétan egyébként úgy vélte, hogy talán az Olaszországnak nyújtott kínai segítség valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország is csatlakozott az egy út, egy övezet kínai kezdeményezéshez. De ez csak feltételezés volt a részéről.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: