Külföld

Élénkülő biztonságpolitika

Ankara

A koronavírus-járvány lehetséges biztonságpolitikai, különösen védelmi iparági hatásairól már írtam korábban. Ezek közül az egyik negatív hatás a két- vagy többoldalú kapcsolatfelvételi lehetőségek, személyes találkozások elnehezülése volt, amelyek különösen fontosak ezen a területen.

Írtam akkoriban arról is, hogy az esetleg átmenetileg meggyengülő védelmi ipari vállalatok jó célpontjai lehetnek majd a felvásárlásoknak, befolyásszerzésnek, illetve a piacon továbbra is erősnek mutatkozó vásárlói csoportok most talán jobb alkupozícióba is kerülhetnek az esetleg megszoruló védelmi ipari vállalatokkal szemben.

Azt nem hinném, hogy a cseh Aero megvásárlása kizárólag ilyen okból, és ilyen hirtelen vált lehetővé, de ennek a folyamatnak akár ösztönzője, akár katalizátora  lehetett a koronavírus járvány gazdasági hatása is.

A személyes kapcsolatfelvételek kapcsán azért érdekes a tegnapi nap, mert José Luiz Machado e Costa brazil nagykövetet bemutatkozó látogatáson fogadta hivatalában Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A látogatásról írt a honvedelem.hu is (sajnos a nagykövet úr nevét következetesen elírva).  A portál szerint  a felek kitértek arra is, hogy a védelmi kérdések területén is időszerű lenne egy védelmi miniszteri szintű megbeszélés.

„A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott mindazon országok védelmiipari beszállítói irányába, amelyek a hazai igényeknek megfelelő eszközökkel tudják ellátni az eszközeiben és képességeiben folyamatosan megújuló Magyar Honvédséget.”

De szó volt arról is, hogy a jelenlegi helyzetben felértékelődtek a stratégiai szállítási lehetőségek. Magyarország jelenleg is vizsgálja a lehetőségét olyan szállítási képességek megteremtésének, amelyek megfelelnek a NATO követelményeinek.

A brazil nagykövetség Facebook oldala szerint a tárgyaló felek megvitatták a védelem területén a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, ami az én olvasatomban talán szélesebb együttműködést jelent egy lehetséges egyoldalú haditechnikai beszerzésnél.

Egyébként José Luiz Machado e Costa egyik korábbi beszédének zárszavából vált hivatalossá korábban, hogy Magyarország KC-390-es repülőgépek megvásárlásáról tárgyalt Brazíliával.

Nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű esemény a tegnapi napon ugyanis Szijjártó Pétert Törökországban fogadta török kollégája, Mevlüt Çavuşoğlu. A megbeszélésükön érintették a szíriai helyzetet, a menekültkérdést, illetve az energiabiztonság kérdését.

Az MTI szerint  Szijjártó Péter példaként említette Líbiát, amely jelenleg „zöld folyosóként” szolgál az illegális bevánmdorlók számára. Közölte: egyetértettek abban, hogy a líbiai helyzetet stabilizálni kell, amihez Brüsszel és Ankara együttműködése ugyancsak szükséges.

Nem sokkal a találkozót megelőzően jelentek meg újabb, arra utaló információk, hogy a Nurol Makina és az Aselsan török hadiipari vállalatok beszállítóként részt vesznek a honvédelmi reform eszközbeszerzéseiben. A mostani találkozó a biztonsági együttműködés más aspektusait érintette.

Çavuşoğlu a járvány kapcsán arra is kitért, hogy Törökország és Magyarország különös szolidaritást mutatott egymás iránt ebben az időszakban. Magyarország gyógyszerek, Törökország pedig különféle szövetek exportját illetően kezelte prioritásként a másik felet. „Bajban ismerszik meg a barát” – fogalmazott magyar nyelven szólva Cavusoglu.

Borítókép: Ankara, 2020. június 30. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (j) közös sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Ankarában 2020. június 30-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld