A koronavírus-járvány lehetséges biztonságpolitikai, különösen védelmi iparági hatásairól már írtam korábban. Ezek közül az egyik negatív hatás a két- vagy többoldalú kapcsolatfelvételi lehetőségek, személyes találkozások elnehezülése volt, amelyek különösen fontosak ezen a területen.
Írtam akkoriban arról is, hogy az esetleg átmenetileg meggyengülő védelmi ipari vállalatok jó célpontjai lehetnek majd a felvásárlásoknak, befolyásszerzésnek, illetve a piacon továbbra is erősnek mutatkozó vásárlói csoportok most talán jobb alkupozícióba is kerülhetnek az esetleg megszoruló védelmi ipari vállalatokkal szemben.
Azt nem hinném, hogy a cseh Aero megvásárlása kizárólag ilyen okból, és ilyen hirtelen vált lehetővé, de ennek a folyamatnak akár ösztönzője, akár katalizátora lehetett a koronavírus járvány gazdasági hatása is.
A személyes kapcsolatfelvételek kapcsán azért érdekes a tegnapi nap, mert José Luiz Machado e Costa brazil nagykövetet bemutatkozó látogatáson fogadta hivatalában Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
A látogatásról írt a honvedelem.hu is (sajnos a nagykövet úr nevét következetesen elírva). A portál szerint a felek kitértek arra is, hogy a védelmi kérdések területén is időszerű lenne egy védelmi miniszteri szintű megbeszélés.
„A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott mindazon országok védelmiipari beszállítói irányába, amelyek a hazai igényeknek megfelelő eszközökkel tudják ellátni az eszközeiben és képességeiben folyamatosan megújuló Magyar Honvédséget.”
De szó volt arról is, hogy a jelenlegi helyzetben felértékelődtek a stratégiai szállítási lehetőségek. Magyarország jelenleg is vizsgálja a lehetőségét olyan szállítási képességek megteremtésének, amelyek megfelelnek a NATO követelményeinek.
A brazil nagykövetség Facebook oldala szerint a tárgyaló felek megvitatták a védelem területén a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, ami az én olvasatomban talán szélesebb együttműködést jelent egy lehetséges egyoldalú haditechnikai beszerzésnél.
Egyébként José Luiz Machado e Costa egyik korábbi beszédének zárszavából vált hivatalossá korábban, hogy Magyarország KC-390-es repülőgépek megvásárlásáról tárgyalt Brazíliával.
Nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű esemény a tegnapi napon ugyanis Szijjártó Pétert Törökországban fogadta török kollégája, Mevlüt Çavuşoğlu. A megbeszélésükön érintették a szíriai helyzetet, a menekültkérdést, illetve az energiabiztonság kérdését.
Az MTI szerint Szijjártó Péter példaként említette Líbiát, amely jelenleg „zöld folyosóként” szolgál az illegális bevánmdorlók számára. Közölte: egyetértettek abban, hogy a líbiai helyzetet stabilizálni kell, amihez Brüsszel és Ankara együttműködése ugyancsak szükséges.
#CanlıYayın 📡
Macaristan Dışişleri ve Dış Ticaret Bakanı Peter Szijjarto ile Ortak Basın Toplantısı#LiveBroadcast 📡
Joint Press Conference with Peter Szijjarto Minister of Foreign Affairs and Foreign Trade of Hungary📍Ankarahttps://t.co/n3QwhvMQOr
— Mevlüt Çavuşoğlu (@MevlutCavusoglu) June 30, 2020
Nem sokkal a találkozót megelőzően jelentek meg újabb, arra utaló információk, hogy a Nurol Makina és az Aselsan török hadiipari vállalatok beszállítóként részt vesznek a honvédelmi reform eszközbeszerzéseiben. A mostani találkozó a biztonsági együttműködés más aspektusait érintette.
Çavuşoğlu a járvány kapcsán arra is kitért, hogy Törökország és Magyarország különös szolidaritást mutatott egymás iránt ebben az időszakban. Magyarország gyógyszerek, Törökország pedig különféle szövetek exportját illetően kezelte prioritásként a másik felet. „Bajban ismerszik meg a barát” – fogalmazott magyar nyelven szólva Cavusoglu.
Borítókép: Ankara, 2020. június 30. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (j) közös sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Ankarában 2020. június 30-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás
