Egységes szabályozást hoz a térfigyelő rendszerek felvételeinek központosítása

Térfigyelő

A napokban közepes médiaérdeklődést kapott a kormány T/2930 számú javaslata, amely az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szól. Bár számtalan olvasata és egyéb rendelkezése van a csomagnak, de közérdeklődést az része váltott ki, miszerint “egy hálózatba kötnék össze a térfigyelő kamerákat.” Arra gondoltam ezért, hogy írnék pár gondolatot arról, amit eddig nem olvastam a megjelent cikkekben.

Mielőtt azonban rátérnék a konkrét szabályokra, szeretnék rámutatni arra, hogy a mostani szabálytervezet egyáltalán nem előzmény nélküli. Több, mint egy évvel ezelőtt jelent meg a szabályozási koncepció egy korai verziója, amiről én is írtam akkoriban. Akkor a legérdekesebbnek a szálláshely-szolgáltatók adatmegőrzési és továbbítási kötelezettségeit tartottam.

Már csak azért is, mert úgy gondoltam, hogy a NAIH jogértelmezésébe és joggyakorlatába nem férne bele egy ilyen szabályozás. Erről pedig épp egy hónapja írtam. Érdekes módon a jelenlegi koncepcióból nyom nélkül eltűnt ez a rendelkezés, vagyis a tervezetben talán nem is az a meglepő, ami benne van, hanem az, ami nincs. Természetesen azért a benne levő szabályokat sem lehet megkerülni, ezért összefoglalnám egy kicsit a mostani koncepciót is.

Érintett adatkezelők

Érdemes elsőként végigvenni, hogy honnan és hova érkezhetnek majd felvételek. A tervezet szerint a kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja:

  • a közút kezelője,
  • a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,
  • a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,
  • a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,
  • a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai
    ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából
    személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző,
  • a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti szolgáltató,
  • az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
    törvény szerinti útdíjszedő

által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.

Adatkezelés időtartama

A javaslat egységesíti és – általánosságban – megnöveli a kép- és hangfelvételek tárotlásának időtartamát, amiket ezentúl felhasználás hiányában a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

Adatkezelés célja

Az adatforrástól függetlenül egységesedik az adatkezelés célja is. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából, a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából, a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében haználható fel.

Adatok megismerésének módja

A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és az azkozat elérhetővé tevő informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet. A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.

Adatmegismerési nyilvántartás

A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:

  • a felvétel azonosító adatait,
  • a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
  • az adattovábbítás időpontját,
  • azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában,
  • ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
  • a továbbított adatok megnevezését.

Az adatmegismerési nyilvántartás nyilvánossága

Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet:

  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  • az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
    büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő
    eljárást folytató szerv,
  • törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a
    rendvédelmi szervek.

A jogszabály indokolása szerint szabályozás a képfelvételek készítésére jogosultak jogosultságait nem érinti, a tárhely szolgáltatója kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja. A tárhelyszolgáltató a tároláson kívül más adatkezelési műveletet (gyűjtés, felvétel, rögzítés, rendszerezés, megváltoztatás, felhasználás, lekérdezés, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés és megsemmisítés stb.) nem végez a feltöltött felvételekkel, annak tartalmát nem ismerheti meg. Közvetlenül a tárhelyszolgáltatótól adat nem is lesz igényelhető.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: