A napokban közepes médiaérdeklődést kapott a kormány T/2930 számú javaslata, amely az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szól. Bár számtalan olvasata és egyéb rendelkezése van a csomagnak, de közérdeklődést az része váltott ki, miszerint „egy hálózatba kötnék össze a térfigyelő kamerákat.” Arra gondoltam ezért, hogy írnék pár gondolatot arról, amit eddig nem olvastam a megjelent cikkekben.
Mielőtt azonban rátérnék a konkrét szabályokra, szeretnék rámutatni arra, hogy a mostani szabálytervezet egyáltalán nem előzmény nélküli. Több, mint egy évvel ezelőtt jelent meg a szabályozási koncepció egy korai verziója, amiről én is írtam akkoriban. Akkor a legérdekesebbnek a szálláshely-szolgáltatók adatmegőrzési és továbbítási kötelezettségeit tartottam.
Már csak azért is, mert úgy gondoltam, hogy a NAIH jogértelmezésébe és joggyakorlatába nem férne bele egy ilyen szabályozás. Erről pedig épp egy hónapja írtam. Érdekes módon a jelenlegi koncepcióból nyom nélkül eltűnt ez a rendelkezés, vagyis a tervezetben talán nem is az a meglepő, ami benne van, hanem az, ami nincs. Természetesen azért a benne levő szabályokat sem lehet megkerülni, ezért összefoglalnám egy kicsit a mostani koncepciót is.
Érintett adatkezelők
Érdemes elsőként végigvenni, hogy honnan és hova érkezhetnek majd felvételek. A tervezet szerint a kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja:
- a közút kezelője,
- a közlekedésrendészeti intézkedés keretében a rendőrség,
- a rendőrség által kihelyezett képfelvevők,
- a közterület-felügyelet által kihelyezett képfelvevők,
- a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatóknak a feladatai
ellátáshoz szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme céljából
személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző, - a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti szolgáltató,
- az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
törvény szerinti útdíjszedő
által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek (a továbbiakban: felvétel) tárolását.
Adatkezelés időtartama
A javaslat egységesíti és – általánosságban – megnöveli a kép- és hangfelvételek tárotlásának időtartamát, amiket ezentúl felhasználás hiányában a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
Adatkezelés célja
Az adatforrástól függetlenül egységesedik az adatkezelés célja is. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából, a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából, a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében haználható fel.
Adatok megismerésének módja
A tárhelyszolgáltató tevékenysége kizárólag a felvételek és adatok központi tárhelyen történő tárolására és az azkozat elérhetővé tevő informatikai alkalmazás biztosítására terjed ki, a központi tárhelyen tárolt felvételek és adatok tartalmát nem ismerheti meg, azokkal más adatkezelési tevékenységet nem végezhet. A tárhelyszolgáltató a központi tárhelyről elektronikus úton, informatikai alkalmazás útján történő adatigénylés és adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése céljából adatmegismerési nyilvántartást vezet.
Adatmegismerési nyilvántartás
A központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak nyilvántartásának célja a tárhelyszolgáltató, a központi tárhely használatára kötelezettek és az adatmegismerésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
Az adatmegismerési nyilvántartás tartalmazza:
- a felvétel azonosító adatait,
- a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
- az adattovábbítás időpontját,
- azt a törvényi rendelkezést, amely az adatmegismerésre jogosultat az eljárásában,
- ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
- a továbbított adatok megnevezését.
Az adatmegismerési nyilvántartás nyilvánossága
Az adatmegismerési nyilvántartásból adatokat igényelhet:
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő
eljárást folytató szerv, - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok és a
rendvédelmi szervek.
A jogszabály indokolása szerint szabályozás a képfelvételek készítésére jogosultak jogosultságait nem érinti, a tárhely szolgáltatója kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja. A tárhelyszolgáltató a tároláson kívül más adatkezelési műveletet (gyűjtés, felvétel, rögzítés, rendszerezés, megváltoztatás, felhasználás, lekérdezés, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés és megsemmisítés stb.) nem végez a feltöltött felvételekkel, annak tartalmát nem ismerheti meg. Közvetlenül a tárhelyszolgáltatótól adat nem is lesz igényelhető.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
