Egyáltalán nem olyan VOLT

Volt

A sajtóból tudtam meg, hogy részt vettem az utóbbi évek legbotrányosabb VOLT fesztiválján, merthogy a helyszínen egyáltalán nem jöttem rá, hogy kormányzati propaganda szólt a hangszórókból. Vélhetően már csak azért sem, mert akkor voltam a színpadok közelében, amikor rendezvény volt, egyébként meg sörért/WC-ért álltam sorba. Én örömmel megnéztem a “vasfüggönybontás” 30 éves évfordulójáról szóló plakátokat, a nap elől meg árnyékba mentem, ha akartam. Szóval egyáltalán nem olyan voltam, mint egy újságíró.

Mondjuk a VOLT fesztivál szerintem sem olyan volt, mint amilyen tavaly volt. Merthogy bizonyos értelemben ez volt az utóbbi évek legszabadabb zenei tömegfesztiválja, amilyen talán soha többé nem lesz már Magyarországon. Az utóbbi években már megszokott, “igazoltatós-okmányszkennelős” beléptetést ugyanis megtorpedózta a NAIH 30.000.000 forintos büntetése.

A jegyvásárlásról kapott emailben igaz még az szerepelt, hogy “indulás előtt mindenképp menj végig az online check-in folyamaton, 2019 tavaszán e-mailben fogunk értesíteni, ha már aktív az online check-in felület és kérjük, mindenképp hozd magaddal belépőjegyedet és érvényes személyi igazolványodat is a fesztiválra.”

Közvetlenül a fesztivál előtt viszont már arról kaptam értesítést, hogy “belépődet a főbejáratoknál tudod karszalagra váltani. A vócseren szereplő információval ellentétben nem szükséges előzetes online check-in.” Vagyis nincs szkennelés, online check-in. Mint ahogy valóban nem is volt, bár a vásárláshoz használt bankkártya adataival nyilván potenciálisan összeköthető volt egy konkrét karszalag.

Arról nem tudok, hogy a tömeges adatkezelésen alapuló egyedi azonosítás és a személyes adatok bizonyos mértékű hiánya hogyan hatott a fesztivál biztonságára, több, vagy kevesebb bűncselekmény történt-e, mint a sokéves átlag. Mindenesetre a NAIH idei vizsgálata annyi ponton találta problémásnak a kialakított adatkezelési gyakorlatot, hogy a VOLT megrendezéséig aligha lehetett volna  kérdést megnyugtatóan rendezni, leszámítva persze az okmánykezelés elvetését, ahogyan történt is.

Talán nem is lenne mindez lehetséges az érintett cégek oldaláról, legalábbis így láthatta a jogalkotó, hiszen a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosításával nemsokára törvényi jogalapot ad majd a tömegrendezvény szervezők számára.

A jogszabálytervezet szerint, ha a belépőjegy ellenében látogatható, zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó tömegrendezvényrebelépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot, a tömegrendezvény szervezője:

– a tömegrendezvényre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása,
– a bűncselekmények – kiemelten terrorcselekmények – hatékony megelőzésének, illetve
felderítésének elősegítése, így különösen a tömegrendezvényen elkövetett bűncselekmények
bizonyítása,
-körözött személyek azonosítása és elfogása

céljából köteles a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó látogató személyes adatait rögzíteni.

A tömegrendezvény szervezője a fenti kötelezettsége teljesítése érdekében a tömegrendezvény befejezésének időpontjától számított kilencven napig kezeli a látogató családi és utónevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, személyazonosításra alkalmas, arcképmását tartalmazó okmányát kiállító hatóság székhelye szerinti állam megnevezését, valamint arcképmását. A tömegrendezvény szervezője az adatokat az azokat tartalmazó okmány alapján, részben másolat útján rögzíti.

Különösen érdekes a születési idő és nem rögzítése, mert a NAIH határozottan úgy foglalt állást pár héttel a jogszabálytervezet megszületése előtt, hogy “(…) a beléptető-monitoron a látogatók képmásán és nevén felül azok nemének és születési idejének kezelése a Hatóság álláspontja szerint se nem szükséges, se nem alkalmas a visszaélések megakadályozása tekintetében, így az adatkezelés nem felel meg a rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában támasztott követelményeknek, illetve ebből következően a rendelet 6. cikk f) pontja szerint sem tekinthető jogszerűnek.”

Még konkrétabban: “a Hatóság álláspontja szerint a terrorcselekmények, más erőszakos vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése és megakadályozása során nem annak van jelentősége, hogy pontosan mely személy az, aki megkísérli a belépést a fesztivál területére, hanem annak, hogy a belépni kívánó személy olyan személy-e, aki szerepel a hatóság által a Kötelezett felé jelzett személyek között, e szempontból pedig nincs jelentősége e személy születési dátumának és nemének (…).”

A fentiek alapján szinte biztos: a 2019-es VOLT volt az utolsó olyan zenei tömegrendezvény Magyarországon, ahol nem történt jelentős mértékű személyes adat rögzítés. Stílszerűen tehát a szabadság 30 éves évfordulóján, Sopronban rendezték meg a legszabadabb fesztivált, már ha a tömeges személyes adat kezelés hiányát szabadságként lehet definiálni.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: