naih

A NAIH szerint jogsértő módon kért az MTVA extrapénzt a nézettségi adatok kiadásáért

Sokan valószínűleg úgy gondolják, hogy a választások előtti utolsó hónapban a kormányzati politikával érintett, vagy akár csak a közelében levő valamennyi társadalmi rendszer, közintézmény, állami szervezet tetszhalott állapotba kerül: a döntések megcsúsznak, a kockázatos javaslatok a papírköteg alá kerülnek, a szóvivők szabadságra mennek. Ha pedig mégis muszáj valamit tenni, akkor azt csak tyúklépésen lehet véghezvinni.

Egy hatóság azonban rácáfolt minderre, amikor 2018.03.09-i keltezéssel olyan jelentést adott ki az Médiaszolgáltatás- Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) elmarasztalásáról, hogy a fal adta nekik a másikat. Ez a hatóság pedig nem más volt, mint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

Történt ugyanis, hogy egy állampolgári bejelentés érkezett a NAIH-hoz, amelyben a bejelentő az MTVA által, az adatigénylése teljesítéséért megállapított költségtérítés mértékét kifogásolta. “Az adatigénylésben a bejelentő azon adatokat kívánta megismerni, hogy az első osztályú magyar labdarúgó-bajnokság 2015/16-os és 2016-17-es szezonjából az M4 csatornán, illetve az m4sport.hu weboldalon közvetített labdarúgó mérkőzéseknek egyenként mekkora nézettsége volt.”

Nem ördögtől való kérdés, normális körülmények között akár még feltételezni is lehetne, hogy egy műsorszolgáltató visszaméri a nézettségi adatait. Az MTVA a kíváncsiskodó állampolgárnak erre azt válaszolta, hogy bár nem rendelkeznek az adatokkal (sic!), de az adatkérés teljesítéséhez sokat kell dolgozniuk velük. Az adatok összegyűjtésére, rendszerezésére és előállítására olyan formában, ahogy az adatigénylő kérte összesen 27 munkaóra költséget kalkulált ki az MTVA.

A televíziós adatok kigyűjtésére és ellenőrzésére 16 munkaórát becsült, az online adatok kigyűjtése és ellenőrzése pedig még 8 munkaórát vehet igénybe. A Jogi Osztály, a Kontrolling és Sajtóosztály 1-1-1 órát foglalkozna az adatok validálásával. De nem akármilyen munkavállalókról van ám szó!

“Az adatigénylés teljesítésében előreláthatólag legkevesebb 1 fő kutatási vezető, 2 fő kutatási menedzser, 1 fő kutatási munkatárs, 1 fő online multimédia tervező főmunkatárs, 1 fő online szerkesztő, 1 fő jogi osztályvezető, 1 fő kontrolling vezető és 1 fő sajtóosztály vezető munkáját kell figyelembe venni.”

Sőt! Az adatigénylések tekintetében az MTVA szerint számolni lehet és kell továbbá külső szakértői közreműködés bevonásával, a Vezérigazgatói Kabinet Iroda munkájával és szükség szerint a Vezérigazgató igénybevételével is. Az óradíj mértéke ennek megfelelően már nyilván nem lehetett kevesebb, mint 4400 forint, a jogszabályban meghatározott maximum.

A NAIH elnöke viszont mindezt egészen másként látta. Egyfelől felhívta a figyelmet, hogy az adatok léteznek, különben az MTVA nem kérhetne az adatkérés teljesítéséért költségtérítést, ezért az MTVA az adatigénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon köteles az adatigénylésnek eleget tenni.

A hatóság álláspontja szerint, annak ellenére, hogy kérte, az MTVA nem indokolta megfelelően azt, hogy ezen adatigénylés teljesítése miért járna az MTVA alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével, ezt a körülményt semmilyen módon nem támasztotta alá.

A NAIH szerint ahhoz, hogy egy közfeladatot ellátó szerv jogszerűen hivatkozzon erre a kitételre, indokolnia kell azt, hogy az adatigénylésben résztvevő egyes alkalmazottak milyen munkakörben dolgoznak, és az hogyan viszonyul a szerv alaptevékenységéhez, illetve azt, hogy milyen alapfeladat ellátásának ellátását akadályozná az adatigénylés teljesítése.

Ráadásul a járulékok, prémiumok, jutalmak és egyéb juttatások, például a béren kívüli juttatások, nem vehetők figyelembe ezen költségtérítési tétel meghatározása során, valamint mindenkor az adatkezelő kötelessége annak bizonyítása, hogy a pontos költségelemek miből tevődnek össze.

“Az információszabadság, mint alapjog érvényesüléséhez ugyanis szükséges az is, hogy az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítésről szóló tájékoztatás kellően részletes legyen, abban a közfeladatot ellátó szervek kötelesek feltüntetni minden olyan indokot, illetőleg költségelemet, amelyek a megállapított összeg megalapozottságát támasztják alá.”

A jogszabály ráadásul meghatározza, hogy mely tevékenységek vehetők figyelembe munkaerő-ráfordításként a költségtérítés kiszámolásával. Ez alapján az adatok jogi szempontú ellenőrzése nem tekinthető olyan tevékenységnek, amely idetartozik.

Az, hogy a kigyűjtött adatok alapján összeállított válasz vonatkozásában egyes vezetők ellátják az SZMSZ által egyébként is munkakörükbe tartozó ellenőrzést, kiadmányozást, nem tekinthető olyan munkaerő-ráfordításnak, amely indokolja költségtérítés megállapítását.

Az MTVA azon érvelése, hogy jogi szempontból is vizsgálni kell a választervezetet, különös tekintettel annak vizsgálatára, hogy az igényelt adatok megismerhetőek-e, az adott adatigényléssel összefüggésben egyébként is értelmezhetetlen, mivel nézettségi, vagyis tulajdonképpen statisztikai adatok esetében nem áll fenn annak a lehetősége, hogy azok személyes adatokat, vagy védett adatokat is tartalmazzanak, amelyeket esetlegesen felismerhetetlenné kellene tenni.”

De ezzel még nincs vége. A hatóság álláspontja szerint az adatigénylések teljesítése, vagyis az, hogy a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetővé tegye, a közfeladatot ellátó szerv kötelessége. Azon megállapítás tehát, hogy ehhez külső szakértő bevonására szükség lehet, a NAIH álláspontja szerint nem értelmezhető.

A NAIH elnöke ezért hangsúlyozta, hogy külsős szakértő bevonása nem tekinthető a szerv alaptevékenységéhez kapcsolódó munkaerőnek, ezért arra vonatkozóan nem lehet költséget megállapítani. A munkaerő-ráfordítást pedig személyenként kell a közfeladatot ellátó szervnek kiszámolni, és csak a valós költségek vehetők figyelembe.

A fentieknek megfelelően az adatigénylő részére adott tájékoztatásban nem elegendő megjelölni a munkaórák számát, az egy munkaórára jutó bérként alapul vett összeget, illetve ezek szorzatát. Mivel a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigénylések teljesítésekor nem szolgáltatást nyújtanak, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségeiket teljesítik, vagyis – alapesetben – a normál napi működés keretében, ingyenesen kell az igényelt adatokat az állampolgárok rendelkezésére bocsátani.

Az MTVA viszont nemcsak a bejelentőt, de a hatóságot sem tájékoztatta arról, hogy pontosan milyen költségelemekből tevődik össze a munkaerő-ráfordításért felszámolt költség. A NAIH álláspontja szerint ezért az MTVA nem járt el jogszerűen, amikor minden egyes, az adatigénylés teljesítésében részt vevő munkavállaló esetében, kalkuláció és indoklás nélkül a jogszabályban megállapított maximális egy munkaórára eső bért alkalmazta a költségtérítés megállapításakor.

A NAIH a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az MTVA megsértette a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát, mivel jogsértően járt el a költségtérítés megállapítása során.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: