Az utóbbi karácsonyok slágerajándékai – a méteres TV-k mellett – a különböző méretű és képességű pilóta nélküli légijárművek, vagyis a drónok voltak. Bár a hír ilyen értelemben nem érint engem, mégis sokak számára fontos lehet a jövőre nézve, hogy amíg a Jézuska 5-6 kilós gigadrónokat pakolt az arra vágyó, tehetősebb magyar otthonokba, addig a kormány egy új jogszabálycsomaggal örvendeztette meg a jelenlegi és leendő dróntulajdonosokat egyaránt.
Komolyabbra fordítva a szót közismert tény, hogy a drónok felhasználásával kapcsolatban számos kérdésben szükségessé vált a legalapvetőbb szabályok megalkotása, természetesen jócskán túllépve azon az evidens kérdéskörön, hogy egészen biztosan hol nem lehet majd drónokat reptetni (pl. Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezete).
Az is közismert volt, hogy a kormány dolgozik a konkrét szabályokon, amit most egy 50 oldalas jogszabálytervezetben foglaltak össze. Aki a két ünnep között nem szeretne jogszabályokat böngészni, annak jó hír, hogy a koncepciót egészen 2016. január 13-ig lehet véleményezni.
A szabályozás kialakítását nem segítette a tény, hogy nincs még igazán kiforrott szabályozás az Európai Unió más tagállamaiban sem, sőt a vélhetően csak 2018-ra beérő, közös európai szabályozásnak is mindössze a koncepciója ismert jelen pillanatban. Talán ennek tudható be, hogy lényegében 2014 óta minden évben megjelentek olyan hírek, miszerint már mindjárt megszületik a hazai szabályozás. Idén karácsonyra azonban az ígéret valósággá vált.
Mivel az ördög a részletekben rejlik, ezért akit a szabályozási koncepció valóban érint, annak javaslom a jogszabálycsomag részletes áttanulmányozását, aki viszont úgy van vele, hogy majd lesz valahogy, annak összefoglalnám a legfontosabb tudnivalókat a fontosabb járműkategóriák (vagyis a 25 kg alattiak) kapcsán.
A rendelettervezet a 250 gramm alatti pilóta nélküli légijárműveket játéknak tekinti, használatukhoz semmilyen külön feltételt nem szab. A legelterjedtebb, 2 kilogramm alatti eszközök jogszerű használatának fő feltétele egy online elérhető e-learning képzés elvégzése lesz (a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett oktatóanyag segítségével).
A „jófejség” azonban itt véget is ér, ugyanis a 2 és 25 kilogramm közötti pilóta nélküli légijárművek esetében már kötelező lesz a jármű elektronikus úton történő nyilvántartásba vétele, a vezetőnek engedéllyel kell rendelkeznie, ehhez képzésen kell részt vennie, és az elvárt ismeretanyagból vizsgát is kell tennie. A pilóta nélküli légijárművek által harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak – a pilóta nélküli légijármű kategóriától és maximális felszálló tömegétől függően – legalább 3.000.000 forintig kell fedezetet nyújtania (ideértve a 250 gramm és 2 kg közötti drónokat is).
A pilóta nélküli légijármű nem működtethető magánterület felett (a földfelszíntől számított 30 méteres repülési magasság alatt) a földterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül, továbbá nem működtethető a repülésben részt nem vevő személyek felett sem. A drón működtetése során – külön engedély hiányában – legfeljebb 30 méterre közelítheti meg a repülésben részt nem vevő személyeket és a közlekedésben részt vevő járműveket. Pilóta nélküli légijármű sport-, valamint magáncélú működtetése kizárólag külterületen lehetséges, továbbá lakóépületeket (engedély hiányában) legfeljebb 100 méterre közelíthet meg.
A pilóta nélküli légijármű működtetése csak napkeltétől napnyugtáig folytatható és a repülés teljes időtartama alatt (látást támogató eszközök igénybevétele nélkül) folyamatos és közvetlen vizuális kapcsolatnak kell fennállnia. Főszabály szerint a földfelszíntől számított 130 méteres magasságig emelkedhet, és 500 méterre távolodhat el a pilóta nélküli légijármű vezetőjétől.
A 2 és 25 kg közötti drónok vezetésével kapcsolatban speciális szabályok is életbe lépnek, amik további magyarázatra szorulnak. Egyfelől ezentúl létrejön a VII. osztályú repülőtér fogalma, amiről pilóta nélküli légijárművek üzemeltethetőek. Az ilyen repülőtér célja az lesz, hogy a drónokkal egy elhatárolt területen lehessen légiközlekedési tevékenységet végezni.
Az ilyen repülőtér üzemeltetéséhez – a hosszas hatósági eljárás lefolytatása helyett – bejelentési kötelezettséget írna elő a jogalkotó, amely csak a működtetéshez kapcsolódó alapvető információkat tartalmazza. Aki VII. osztályú repülőtéren akar 2 és 25 kg közötti drónt reptetni, azt külön vezetői engedély nélkül is megteheti majd. Azonban 2 kg felett minden esetben szükség lesz legalább egy segítő személynek a repülés helyszínén kell tartózkodni, továbbá az ilyen légiármű kezelője csak 14 éven felüli személy lehet.
Lakott terület felett a pilóta nélküli légijárművet ki kell világítani, vagy olyan festést alkalmazni, amely lehetővé teszi a légijármű jól láthatóságát nappali fényviszonyok között is, továbbá a vezető köteles a pilóta nélküli légijármű piktogramját ábrázoló megkülönböztető ruházatot viselni a repülés teljes időtartama alatt.
Remélem, hogy a legfontosabb szabályokat sikerült többé-kevésbé összefoglalnom, de nyilván nem lehet 50 oldalnyi jogszabályt egy blogbejegyzésbe sűríteni, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindez csak koncepció. Nem szeretném azonban kihagyni a kedvenc szövegrészletemet az összefoglalóból, miszerint:
A titkos információgyűjtés műveleti területén pilóta nélküli légijármű, a biztosítást ellátó rendőri szerv vezetőjének, a terület kezelőjének, vagy az üzemeltetőnek egyedi engedélye alapján, az általa meghatározott feltételekkel működtethető.
De honnan tudná valaki előre, hogy épp titkos információgyűjtés műveleti területén akarja a drónját reptetni? Mindenesetre, ha valakit ilyen, egyedi engedély nélküli reptetésen kapnak, azt a helyszínre érkező, intézkedésre jogosult rendőr felszólíthatja, hogy tevékenységét fejezze be. Ettől függetlenül egy szerintem többé-kevésbé koherens jogszabálycsomagról van szó, amiről érdemes társadalmi vitát folytatni.
Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
