Drónok harca

drón

Illetve még inkább: harc a drónokkal. Közel két évvel ezelőtt írtam egy jogszabálytervezetről, amely a drónokkal kapcsolatos hazai szabályozás megreformálását tűzte ki céljául. A komplex, mintegy ötven oldalas tervezet végül nem lépett hatályba. A jogszabálynak tavaly nyáron kellett volna hatályba lépnie, azonban a Magyar Idők információi szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy döntött, bevárja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) döntését. 

Nyáron ugyanis az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a drónokra és a drónt irányítókra vonatkozó szabálytervezetet, ami előreláthatólag leghamarabb valamikor 2019-ben gyűrűzik majd be a hazai jogalkotásba, illetve jogalkalmazásba. Addig viszont maradnak a jelenlegi, nehezen betartható, idejétmúlt és a gyakorlatban vélhetően csak a professzionális felhasználók által betartott szabályok.

Akit a jelenlegi szabályok részletesen is érdekelnek, azok számára több összefoglaló is rendelkezésre áll. Talán a legkörülményesebb mind közül a repülést 30 nappal korábban megelőző eseti légtér igénylése iránti kérelem benyújtása. Budapesten ráadásul a mentőhelikopterek le-és felszállása céljából kijelölt repülőterek V. osztályú repülőtérnek minősülnek, ami további adminisztrációs kötelezettséget jelenthet.

Ráadásul adminisztrációs bonyodalmak még látszólag szabályszerű légtérhasználati engedélyekkel kapcsolatban is lehetségesek, példaként említve az 50. Kékszalag Erste nagydíj esetét, amikor valaki a rendezvény szervezőivel való egyeztetés nélkül foglalta le a Balaton jelentős részét lefedő eseti légteret, és csak meglehetősen furcsa indokolással lehetett (átlapoló eseti légtér fennállását talán már az engedély kiadásakor fel lehetett volna ismerni és kezelni) azt visszavonni a közfelháborodás hatására.

A területet érintő jogszabályok jelenleg tehát még mindig a meglehetősen bürokratikus, a gyakorlatban ritkán érvényesülő szabályokon alapulnak, amiknek megsértéséről persze csak meglehetősen ritkán értesül az illetékes hatóság. A Drón Infó blogoldal megkereste az illetékes szaktárcát, és az alábbi választ kapták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályától:

“A hatóság a tevékenység bejelentés elmaradása vagy a légiközlekedési szabályok megsértése (pl. légtérsértés) miatt többnyire rendőri, pilóta vagy légiforgalmi irányító általi bejelentés alapján, illetve hivatalból indít eljárást. A szankció a szabálysértés súlyától függően 30 és 300 ezer forint közötti bírság, enyhébb esetben figyelmeztetés lehet.

A szakhatóság pilóta nélküli légijárművek miatt 2016-ban 15, 2017-ben 8, 2018 első hónapjaiban négy eljárást indított.”

A jogszabályok megkerülését jelentő, lényegében ellenőrizetlen drónreptetési gyakorlat, a jogsértésről ritkán értesülő hatóság és az egyébként is életszerűtlen szabályozási keret hármasa között organikusan kialakult status quo vélhetően tehát kitart még egy-két évig, amikor az ellenőrizhető és persze szankcionálható szabályozottság vélhetően szigorúbb keretet ad majd a drónreptetésnek (mármint azokhoz az egyébként szigorú, jelenleg is érvényes szabályokhoz képest, amiket vélhetően kevesek, illetve a többség egészen biztosan nem tartanak be).

Ebbe a zavaros állóvízbe talán csak két jelenség tudna kavicsot dobni. Az egyik, ha súlyos, esetleg tömeges személyiségi jogi jogsértés történne drón(ok) segítségével, vagy súlyos baleset, terrortámadás történne drónokkal összefüggésben. Szerencsére ilyenre még nem volt példa Magyarországon, így a másik jelenséget érdemes megvizsgálni: azokat, akik mindezt meg akarják előzni, vagyis azokat, akik a jelenséget elsődlegesen biztonsági kockázatnak tartják, vagy úgy vélik, hogy üzleti-gazdasági érdekükkel ellentétes a drónok megjelenése.

Lényegében részben utóbbira vezethető vissza a Magyar Vitorlás Szövetség reakciója is az 50. Kékszalag Erste nagydíj kapcsán, ugyanis a légtérfoglalás kapcsán kiadott közleményükben jelezték, hogy a “Kékszalag szóösszetétel védjegyoltalom alatt áll a távközlés tekintetében is, amibe az internetes közvetítés és képkészítés is beletartozik. Ezek engedély nélküli kereskedelmi célú hasznosítása ellen a szövetség jogi úton is fel kíván lépni.”

Érdemes az eset kapcsán kitekinteni arra is, hogy hol okozhat kockázatot a drónok tömeges megjelenése és ott milyen intézkedésekkel próbálják a jelenlegi gyakorlatot szabályozottabb keretekbe terelni, akár a drónhasználat megtiltásával. Ilyen területek lehetnek például a légi közlekedési létesítmények, a tömegrendezvények, a sportrendezvények, vagy épp azon intézmények, amelyek épített vagy természeti környezetét valamilyen okból közérdeklődés övezi. Utóbbi gondolat pedig elvezethet egészen a panorámaszabadság szerzői jogi kérdésköréig is.

Ezeken a területeken – koherens szabályozás és ellenőrzött-szankcionált joggyakorlat hiányában – a drónokkal szembeni harc első vonalát tehát azok a magánjogi jellegű szabályozási lehetőségek jelentik, amik meghatározzák például a rendezvényen, vagy területen követendő magatarási normákat, illetve az oda bevihető tárgyak körét. Arra gondoltam tehát, hogy érdemes lehet röviden áttekinteni, hogy jelenleg milyen indokolással és milyen módon lépnek fel egyes intézmények a drónok használatával szemben.

Budapest Airport

A Budapest Airport Zrt. − figyelembe véve a magyar hatóságok ajánlásait is − a drónok, azaz a pilóta nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle, UAV) szállításával kapcsolatosan jelenleg azt a gyakorlatot alkalmazza, hogy a drónok szállítása a légijárműveken minden utasuk számára biztosított, a szállításuk azonban feladott poggyászban lehetséges. A drónok kiegészítői − így például nagyobb értékű kamera − az eszközről való eltávolítás után továbbra is szállíthatóak kézipoggyászban.

Vagyis a Budapest Airport Zrt. területén legfeljebb jól elcsomagolva lehet drónt szállítani, így például a ruházatban sem lehet azokat elhelyezni, illetve szállítani. Érdekesség, hogy ez a szabály nem vált nemzeti standarddá, ugyanis a Debrecen Airport poggyász és biztonsági szabályzata nem tiltja a drón kézipoggyászban történő szállítását.

Sziget Fesztivál

Vélhetően sokak számára lenne izgalmas Magyarország legforgalmasabb fesztiváljáról légifelvételeket készíteni, azonban a drónhasználatot a fesztivál évek óta korlátozza. A jelenlegi házirend szerint a rendezvény területén, illetve afelett drón használatával video- vagy fényképfelvételt készíteni kizárólag a Sziget előzetes, írásos engedélyével, valamennyi vonatkozó jogszabályi előírás betartásával, a résztvevők és a rendezvény biztonságát nem veszélyeztetve lehet. A felvétel készítője köteles az egyes felvételek készítésének módját és időpontját a Szigettel előzetesen egyeztetni és jóváhagyatni.

Írásos engedély hiányában drónnal a látogató be sem léphet. Amennyiben mégis becsempészne valaki drónt a fesztivál területére, akkor még drónelfogó drónok is a szervezők, illetve a biztonsági szolgálatok rendelkezésére állnak.

Hungaroring

A Hungaroring szabályzata alapján, a Versenypálya teljes területén biztonsági és jogi okok miatt szigorúan tilos bármilyen távirányítású repülésre alkalmas eszköz (pl. drón) használata, vagy annak Hungaroring Versenypálya területére történő behozatala illetve berepültetése. A tilalom megsértése esetén a HUNGARORING Sport Zrt. által alkalmazott biztonsági személyzet köteles felszólítani a szabálysértőt a tiltott tevékenység haladéktalan beszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a biztonsági személyzet jogosult a távirányítású repülésre alkalmas eszköz Hungaroring Versenypálya területéről való azonnali eltávolításáról gondoskodni.

A HUNGARORING Sport Zrt. “semmilyen felelősséget nem vállal a távirányítású repülésre alkalmas eszköz használatából, vagy annak eltávolításából eredő bármely jellegű károkozásért. A felmerülő kárért való felelősség kizárólagosan és korlátlanul a szabálysértő személyt terheli. Harmadik személyek – a távirányítású repülésre alkalmas eszköz használatából felmerülő – HUNGARORING Sport Zrt-vel szembeni követeléseit HUNGARORING Sport Zrt. peres eljárás keretében kénytelen érvényesíteni a fenti előírás megszegőivel szemben.”

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A legmeglepőbb azonban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark drónhasználati szabályzata. Az üzemeltető ÓNTE Nonprofit Kft. 2017. április 24-i “házirendje” ugyanis – kis túlzással – lényegében hatályba léptette a végül soha el nem fogadott nemzeti drónrendelet tervezetében foglaltakat. A szabályok szerint 0,25 kg-ot meghaladó tömegű drón (ezt a méretet is a rendelet szabályozta volna) használatához előzetes engedélyt kell kérni, méghozzá legalább 7 munkanappal a tervezett repülés előtt.

A pilóta nélküli légi jármű vezetőjének rendelkeznie kell harmadik személynek okozott kártérítésre vonatkozó, érvényes felelősségbiztosítást igazoló dokumentummal (akárcsak a rendelet alapján). Amennyiben valaki engedély nélkül használ pilóta nélküli járművet, azt az emlékpark biztonsági szolgálata távozásra szólíthatja fel. Ha pedig valaki pilóta nélküli légi járművet az emlékpark területén kívülről irányítja az emlékpark területe felé, azonnal fel kell szólítani a használót a tevékenység abbahagyására, ennek sikertelensége esetén pedig értesíteni kell a Rendőrkapitányságot.

Végső soron tehát egyelőre házirendekkel és civil biztonsági megoldásokkal próbálják az érintett intézmények területükön a biztonságot megteremteni, illetve fenntartani, az üzleti-gazdasági érdekeiket sértő magatartásokat megakadályozni. Ilyen tekintetben számomra a Sziget Fesztivál eljárásrendje, illetve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabályzata tűnik a legkidolgozottabbnak a vizsgáltak közül.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: