Pár hete lezajlott Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter éves parlamenti bizottsági meghallgatása is, melynek leiratát nemrég elérhetővé tették az Országgyűlés weboldalán. Már csak a Zrínyi 2026 program miatt is igencsak eseménydús volt a 2018-as év honvédelmi és nemzetbiztonsági téren, így számos területet érintett a beszámoló. Ezek közül emelnék most ki néhányat.
Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter az időszakot elemezve elmondta, hogy a világban és szűkebb környezetünkben is, így Európában elég negatív hatású változások következtek be, negatív irányú változásokat figyelhetünk meg, ezért mind globális, mind regionális szinten is újra kell értékelnünk biztonságpolitikánkat.
Úgy tűnik számára, hogy egy új világrend van kialakulóban, hiszen rendkívül gyors változások következnek be a biztonság- és védelempolitika kérdéseiben és területein. „Azt kell mondanom, hogy több olyan stratégiai – idézőjelbe teszem – „fordulat” is történt a Nyugat-Balkán további forrongása és instabilitása mellett, amit nem lehetett előre kiszámítani. Elég csak a Krím félsziget annektálását és az Iszlám Állam térnyerését említeni, de beszélhetünk a tömeges illegális migráció hatásáról vagy éppen a kialakulóban lévő iráni helyzetről” – mondta a bevezetőjében.
A további kihívások kapcsán pedig megemlítette a terrorizmus elterjedését, vagy éppen az instabil államok problémáit, a Közel-Keletet, vagy éppenséggel Észak-Afrika régiójában előforduló kihívásokat. Éppen ezért az 1000 fős ambíciószintet megemelték 1200 fős ambíciószintre, és jelenleg is 14 helyszínen vesz részt a honvédség békefenntartói feladatokban, amit tovább kíván erősíteni. Ennek kapcsán jelen van például Irakban, Tunéziában és Jordániában is.
A fegyvergyártás kapcsán kiemelte, hogy egyelőre a kézi fegyverek, pisztoly, géppisztoly, gépkarabély, majd hamarosan a mesterlövő fegyverek gyártását végzi a minisztérium gazdasági társasága. A PESCO projektsorozatban Magyarország 15 projektben érintett, hatban mint végrehajtó, kilencben mint megfigyelő. Ez arra ad lehetőséget, hogy a szövetséges tagállamokkal közösen folytassanak a fejlesztéseket, a kutatásokat.
Elmondta azt is, hogy hazánk a keleti és a déli fenyegetettség metszéspontjában áll itt Közép-Európában, és ezt rendkívül fontosnak tartja, hiszen a védelmi tervek is erre készültek, akár Magyarország, akár Szlovákia számára, hogy a középső térség, Közép-Európa védelmi, biztonsági helyzetét garantálni tudják. Ezért elindult egy olyan folyamat, amely szerint Magyarországon szükség van ennek a körzetnek, ennek a régiónak a felelős irányítását, vezetését biztosító többnemzeti, hadosztályszintű kötelékparancsnokság létrehozására.
A Gripenek esetleges cseréje kapcsán jelezte, hogy „2026-ig van érvényes megállapodásunk a svédekkel a Gripen lízingelésére, alkalmazására, a szerződés tartalmazza, hogy 2026-ban majd eldöntjük, hogyan tovább. Nyilván előkészületi munka meg kell hogy előzze, mert attól függ, hogy majd milyen döntés fog születni, de én úgy gondolom, hogy 2022 előtt ezzel a kérdéssel nem kell komolyabban foglalkozni.”
„Természetesen gondolni kell arra, hogy mi lesz 2026-ban, de a hivatalos ügyintézést 2022 előtt nem szükséges megkezdeni. Úgyhogy nem tudok se F22-esről, se F35-ösről beszámolni meg más gépekről sem, mert nincs ilyen tárgyalás. (…) A Gripen gépeknek a korszerű fegyverzettel, rakétákkal, bombákkal történő fejlesztését pedig tovább folytattuk, és ez is része a Zrínyi 2026-nak.”
Az A319-es Airbusokra is kitért a honvédelmi miniszter. Elmondta, hogy most már megvan az Airbus cégtől az engedély arra is, hogy a kimenekítési feladatokat szolgáló egészségügyi ágyakat hogyan kell beszerelni, hogyan kell átvezetékelni az eszközöket. „Amikor ezek elkészülnek, teszteljük, akkor ezt is meg fogjuk mutatni, hogy milyen formában és mennyi idő alatt lehet ezekre a gépekre áttelepíteni, átalakítani.”
A Falcon repülőgépek szerves részét képezik annak az új vezetési rendszernek, amelyet Magyarország új képességként alakít ki. „Elég fura neve van, ez a C4ISR képesség, amelyet tulajdonképpen a kommunikáció, a kontroll, a komputer és az automatizált vezetési rendszer, lefordítva magyarra, szerves elemei képeznek.”
Ezek az eszközök is átalakíthatóak, felszerelhetőek olyan eszközökkel, berendezésekkel, amelyek ezt a célt szolgálják. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) megfelelő képességgel részt tudjon venni minden olyan feladatban, amely Magyarország biztonságát vagy katonáink műveleti feladatainak biztonságát szolgálja.
A szárazföld vonatkozásában kitért arra, hogy Leopard 2A7+ eszközökre kötöttünk szerződést, mintegy 44 darabra. Viszont „nem kívánjuk az orosz T-72-es harckocsiknak a hosszú távú fenntartását, üzemeltetését, tehát azokra nem költünk.” De utalt arra is, hogy a beszerzett önjáró lövegek új gyártásúak lesznek.
Elmondta, hogy komoly páncéltörőeszköz-beszerzés zajlik, kis és közepes, nagy hatótávolságú páncéltörő eszközökre van szükség. És még hátravan a páncélozott szállító eszközök és harcjárművek cseréje is. Itt egyelőre még piackutatás folyik. Egészen konkrétan a BTR-cserére gondolt. Tehergépjárműveknél elsősorban a Rábára támaszkodik majd a honvédség. Mintegy 700 darab Rába, különböző típusú eszköz beszerzését hajtották végre, de a nagyobb volumenű változás a harcjárműveknél még a későbbiekben várható.
A kibervédelem területét érintve jelezte, hogy a KNBSZ bázisán kezdték el létrehozni a kiberműveleti központot, „természetesen különböző technikai eszközökkel, tehát hardver és szoftver vonatkozásában egyaránt és szakemberekkel, és 13-án adtuk át Szentendrén azt az úgynevezett kiberakadémiát.” Hozzátette, hogy, a C4ISR-nak egy része is a kiberterülethez tartozik.
Végezetül elmondta, hogy az önkéntes tartalékos katonák száma most már eléri a 8500 főt. Két önkéntes területvédelmi ezredet alakítottak meg, különleges jogrendben összesen hétnek kell lenni, békében kettőt kívánnak fenntartani. Ezt a kettőt meg is alakították, az egyiket Nyíregyházán, a másikat pedig Székesfehérváron. A katonák fejében pedig már nem a „Zrínyi 2026” az igazi perspektíva, hanem mint elmondta: „mi már 2030-nál meg 2032-nél tartunk, pontosan a Gripenből kifolyólag.”
Borítókép: MTI/Mohai Balázs
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
