Hírek és információk az adatvédelem és információszabadság témaköréből.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazásának kezdete óta viszonylag sok idő telt el, ami alatt számos ponton megszilárdult az adatvédelmi gyakorlat, míg más területeken, például az ágazati szabályozásnál továbbra is sok a kérdőjel. Mindenesetre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrég tájékoztatást nyújtott egy meglehetősen innovatív területet, a biometrikus adatkezelést érintő kérdésben.
Közleményt adott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), miszerint ismeretlen személyek, magukat a NAIH ügyintézőjének kiadva önkormányzatokat, lakásszövetkezeteket (és nem kizárhatóan más személyeket, társaságokat) keresnek meg, és arról értesítik az érintetteket, hogy egy közeljövőbeli időpontban hatósági ellenőrzést tartanak az adatvédelmi szabályok körében.
Addig viszont minden nyilvántartott gyanús marad. Egy érdekes jogi jelenséget javíthat majd “az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló munkaanyag-tervezet közigazgatási egyeztetéséről” szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum, amiről most röviden beszámolnék.
Hatalmas médiasikert aratott annak a személynek a története, akit a Google Street View szolgáltatása ért “kiszolgáltatott helyzetben,” a zalaegerszegi Tó utcában. A Blikk által F. Imreként azonosított személy története első és sokadik olvasatra is vicces, azonban van olyan olvasata is, amit még érdemes talán megemlíteni.
A szálláshely-szolgáltatók adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és az országos statisztikai adatgyűjtés segítése céljából hamarosan egy új informatikai rendszer, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ jöhet létre a nemrég benyújtott, T/3375 számú törvényjavaslat alapján. A rendszernek azonban egy kissé kacifántos előtörténete van, úgyhogy arról is írnék pár gondolatot.
Nemrég írtam a NAIH gyakorlatáról a különböző jogszabálytervezetek véleményezése kapcsán, írásomnak pedig része volt az a megjegyzés is, hogy egy, a NAIH által már véleményezett, de társadalmi vitára nem bocsátott jogszabálytervezet szerint “a katonákra(?) vonatkozó biomerikus adatmegőrzés egészen extrém időtartamig, 50 évig terjedne.” Tegnap benyújtásra került az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének […]
A napokban közepes médiaérdeklődést kapott a kormány T/2930 számú javaslata, amely az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szól. Bár számtalan olvasata és egyéb rendelkezése van a csomagnak, de közérdeklődést az része váltott ki, miszerint “egy hálózatba kötnék össze a térfigyelő kamerákat.” Arra gondoltam ezért, hogy írnék pár gondolatot arról, amit eddig nem […]
Demokráciafelfogás válogatja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere milyen mértékű szerepet kap, de az kétségtelen, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként tekinthetünk rá. A fékek és ellensúlyok szerepét a gyakorlatban az ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények látják el, mint amilyen például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, vagyis a NAIH.
Sokak számára gondterhelt időszak volt a GDPR utáni életre való felkészülés, pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a vihar előtti csend időszakába érkeztünk, amikor még minden szereplő kiheveri az átállás fáradalmait, és egyelőre csak az extrém adatvédelmi aktivisták garázdálkodnak a multik panaszkezelő osztályait leterhelendő.
Különösebb megrázkódtatás nélkül csöppentünk bele a GDPR utáni időszámításba, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság így sem pihen, hanem ajánlásokat fogalmaz meg a GDPR életbe lépését követő gyakorlati teendők kapcsán.
Bejelentés érkezett ugyanis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amelyben a panaszos az áramszogláltatójának az okos mérőeszközökhöz kapcsolódó adatkezelését kifogásolta.
A régmúltba visszavezethető probléma volt, hogy a bírói engedélyhez kötött, titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásának részletes jogi keretei meglehetősen alulszabályozottak voltak. Ennek részletszabályait – részben – a különleges eszközök és módszerek engedélyezéséről és igénybevételéről szóló 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet tartalmazta.
Általában meglehetősen unalmasak a különböző állami intézmények éves beszámolói, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), egyelőre még csak bizottsági véleményezésen levő 2017-es beszámolója rácáfol minden előítéletre. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a NAIH rendkívül aktív volt tavaly a titkosszolgálatokkal összefüggő kérdések kapcsán, legyen szó jogszabálytervezetről, auditról, vagy épp minősített adatok kezelésével kapcsolatos […]
Sokan valószínűleg úgy gondolják, hogy a választások előtti utolsó hónapban a kormányzati politikával érintett, vagy akár csak a közelében levő valamennyi társadalmi rendszer, közintézmény, állami szervezet tetszhalott állapotba kerül: a döntések megcsúsznak, a kockázatos javaslatok a papírköteg alá kerülnek, a szóvivők szabadságra mennek. Ha pedig mégis muszáj valamit tenni, akkor azt csak tyúklépésen lehet véghezvinni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2014-ben kiadott, a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásában már számos adatvédelmi követelményt tisztázott a pártok adatkezeléseivel kapcsolatban. Hamarosan újabb kiegészítéseket okozhat az uniós GDPR szabályozási rendszer életbe lépése, azonban a 2018-as magyarországi országgyűlési választásig így is fontosnak érezte a NAIH a korábbi ajánlás kiegészítését.